Csak átalakul

2016. október 22., szombat, Belföld

A kormány azt tervezi, hogy a környezetvédelmi bélyegilleték helyett környezetvédelmi adót épít be az üzemanyagárakba, így az autós annyit fizet, amennyi üzemanyagot eléget. Erről Cristiana Paşca Palmer környezetvédelmi miniszter nyilatkozott csütörtök este. Emlékeztetett: a kormány azért kényszerül egy új adónem bevezetésére, mert az Európai Bizottság jogszerűtlennek nyilvánította a jelenlegi környezetvédelmi bélyegilletéket. A miniszter tájékoztatása szerint az új üzemanyagadó nem terhelné meg különösebben az autósokat, mert legfeljebb két lej lenne egy teli tank után. Problémásnak nevezte azonban, hogy a gépkocsi-tulajdonosok így egyformán fizetnének, függetlenül a járművük károsanyag-kibocsátásától. Cristiana Paşca Palmer elismerte, hogy a környezetvédelmi bélyegilletéket törölni kell, de hangsúlyozta, hogy a kormány nem teszi meg ezt a lépést, amíg nem vezetnek be új adónemet helyette. Emlékeztetett, hogy az illetékből befolyó összegből finanszírozzák a Környezetvédelmi Alap programjait, például a roncsautó- vagy a Zöld ház programot. (Maszol)

 
SZAPORODÓ ESETEK. Újabb tizennégy határsértő migránst fogott el a román határrendészet. Péntek reggel a Temes megyei határrendészek Zsombolya közelében, járőrözés közben fedeztek fel egy hétfős csoportot, amely a vasúti sínek mentén haladt Szerbia irányából. A hét, 18 és 40 év közötti pakisztáni férfinél nem volt semmilyen okmány. Mint elmondták, Nyugat-Európába próbáltak eljutni. Ugyancsak a szerb határ közelében, csütörtök este a határhoz közeli Kisgáj mellett tartóztattak fel egy szintén hétfős csoportot. A csoport öt férfiból és két nőből állt, a 20 és 30 év közötti migránsok Nigériából érkeztek, úti céljuk szintén Nyugat-Európa volt. A tizennégy határsértő ellen tiltott határátlépés miatt indult eljárás, illetve felvették a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy a kétoldalú visszatoloncolási egyezmény értelmében átadják őket a szerb illetékeseknek. (Főtér)
DARÁZSFÉSZEKBE NYÚLT IOHANNIS? Állásfoglalása pontosítására szólította fel Klaus Iohannis államfőt csütörtökön a melegházasság alkotmányos tiltását szorgalmazó Koalíció a családért nevű civil szervezet és a román ortodox egyház, miután az elnök „vallási fanatizmust” emlegetett a kezdeményezéssel kapcsolatban. Iohannistól először Viorel Iuga baptista lelkész követelte, hogy nyilvánosan álljon „a kereszténység, a család és a normalitás” oldalára, mert ellenkező esetben leváltják. Az elnök, akit egy sajtóértekezleten szembesítettek Iuga felszólításával, kitérő választ adott, de szász evangélikus származására utalva megjegyezte: nemzeti és vallási kisebbségiként a tolerancia híve. A Koalíció a családért nevű szervezet és a román ortodox egyház patriarchátusa is további magyarázatot kért Iohannistól arra, mit értett az alatt, hogy „hibás a vallási fanatizmus és az ultimátumszerű felszólítások útját járni”. Mindkét közlemény arra hívja fel az elnök figyelmét, hogy kijelentését sokan úgy érthetik: nem a baptista lelkész fenyegetőzését, hanem magát a polgári kezdeményezést bélyegezte meg „ultimátumként” és „vallási fanatizmusként”. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1717
szavazógép
2016-10-22: Belföld - :

Mintaállam Románia

Románia modellé válik a régióban a demokráciát és a nyitott kormányzást illetően – jelentette ki tegnap Nagyváradon Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete.
2016-10-22: Közélet - József Álmos:

Az 1916. évi román betörés emlékezete

A majdnem öt évig tartó, testet-lelket meggyötrő első világégés harmadik esztendeje, az 1916. évi román fennhatóság viselte meg leginkább Erdély földjét. Az antanttal kötött titkos egyezmény alapján a területszerzés reményében 1916. augusztus 27-én támadt Erdélyre a román hadsereg. A Kárpátok szorosain, hágóin Orsovától a Tölgyesi-hágóig az előrenyomuló mintegy nyolcszázezer katonát számláló csapatok a legtöbb helyen könnyen, néhol harcok közepette, mondhatni meglepetésszerűen törtek be Erdélybe, így a Barcaságba és Székelyföldre is. Brassóba Predeálon át, Háromszékre az Ojtozi-szoroson, Alcsíkba az Úz-völgyén, Gyergyóba a Tölgyesi-hágón át özönlötték el vidékünket. Az október 7-ig tartó megszállás hadtörténetét több helyen olvashatjuk, de a lakosság által megélt félelmet, szenvedéseket, a menekülés keserveit csak a népi emlékezet fennmaradt dokumentumai tudják elénk tárni. S „hála” a szomorú évfordulónak, a leszármazottak fiókjaiból egyre gyakrabban kerülnek napvilágra, s így közzétételre a nagy- és dédszülők az utódok által féltve és még mindig félve őrzött háborús emlékei.