Sepsiszentgyörgy, 2017. december 14., csütörtök 19:02
Köszöntjük Szilárda nevű olvasóinkat!

A Székely Hadosztály harcai

2016. október 22., szombat, Közélet
A Székely Hadosztály és a Tanácsköztársaság harcai címmel tartott előadást Romsics Ignác történész, akadémikus a Kós Károly Akadémia történelmi előadás-sorozata keretében Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szerda este.

Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntője után az előadó vázolta az első világháború végének történéseit, a magyarországi és erdélyi helyzetet, a román betörést és előrenyomulást. 1918 novemberében az összes magyar haderő alig volt több, mint 30 ezer fő, Erdélyben néhány száz főnyi katonaság állomásozott. A Kolozsváron székelő Erdélyi Katonai Kerület parancsnoka Kratochvil Károly ezredes volt, aki Apáthy Istvánnal, Kelet-Magyarország kormánybiztosával együtt úgy gondolta, hogy a Károlyi-kormány pacifista politikája ellenére valamit tenni kéne, katonaságot kellene fölállítani Erdély védelmére. Székelyföldön Verbőczy Kálmán főhadnagy és még néhány tartalékos tiszt toborzott. A Budapesten székelő, a Jancsó Benedek vezette Székely Nemzeti Tanács szintén arra szólította fel a székely katonákat, hogy készüljenek az ellenállásra. Az így került néhány száz fő alkotta a későbbi, Kratochvil vezette Székely Hadosztály magját, mely utóbb közel 10 ezer főre duzzadt, névadója Festetics Sándor hadügyminiszter, aki 1919 januárjában nevezte el így az alakulatot.
Időközben, március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság. A Debreceni Székely Bizottság felajánlotta a béketárgyalás előkészítőinek, megdöntik a budapesti bolsevista rendszert, ha garantálják, hogy lesz székely köztársaság – nagyjából a későbbi Észak-Erdély területén. Ezt elutasították, és megadták a román hadseregnek az előrenyomulási engedélyt.
Romsics Ignác térképekkel mutatta be a román előrenyomulást és a Székely Hadosztály helyzetét, harcait. Az alakulat a két-háromszoros túlerővel szemben április 26-án Nyírbaktán aláírta a fegyverletételt, de mintegy 4000 fő Verbőczy Kálmán vezetésével tovább harcolt a Vörös Hadsereg kötelékében.
Hozzászólások
2016. október 23.
vasárnap 21:05
moonwalker
314 hozzászólás
A fegyverletétel keserű napja 1919.április.26.A helység Kocsord,ott,ahol Makovec Imre,Engelmann Tamás tervei alapján,Csizmadia Zoltán áldozatos tevékenységének köszönhetően emlékmű áll a hálátlan utókornak.A tanácsköztársaság segített,a Székely Hadosztálynak küldött ágyúk irányzékainak a leszerelésében,a budapesti pályaudvaron,ahol farkasszemet néztek székelyek a vörösekkel.A monori erdőben a vörösek által kivégzett székely hadosztálybeliekről semmi jelentés?Hol alusszák örök álmukat,ki tesz virágot a sírjukra,hogyha egyáltalán tudják a mai magyarok az anyaországban? A többiekről lásd Kóréh Endre ,szükebb pátriánk,Háromszék szülöttjének művét:A Székely hadosztály és dandár története.Erdélyért.1918-1919.

2016-10-22: Közélet - József Álmos:

Az 1916. évi román betörés emlékezete

A majdnem öt évig tartó, testet-lelket meggyötrő első világégés harmadik esztendeje, az 1916. évi román fennhatóság viselte meg leginkább Erdély földjét. Az antanttal kötött titkos egyezmény alapján a területszerzés reményében 1916. augusztus 27-én támadt Erdélyre a román hadsereg. A Kárpátok szorosain, hágóin Orsovától a Tölgyesi-hágóig az előrenyomuló mintegy nyolcszázezer katonát számláló csapatok a legtöbb helyen könnyen, néhol harcok közepette, mondhatni meglepetésszerűen törtek be Erdélybe, így a Barcaságba és Székelyföldre is. Brassóba Predeálon át, Háromszékre az Ojtozi-szoroson, Alcsíkba az Úz-völgyén, Gyergyóba a Tölgyesi-hágón át özönlötték el vidékünket. Az október 7-ig tartó megszállás hadtörténetét több helyen olvashatjuk, de a lakosság által megélt félelmet, szenvedéseket, a menekülés keserveit csak a népi emlékezet fennmaradt dokumentumai tudják elénk tárni. S „hála” a szomorú évfordulónak, a leszármazottak fiókjaiból egyre gyakrabban kerülnek napvilágra, s így közzétételre a nagy- és dédszülők az utódok által féltve és még mindig félve őrzött háborús emlékei.
2016-10-22: Közélet - Nagy B. Sándor:

A székelyek címerei (Előadás egy előadásról)

Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta csütörtök este a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábort Áron Termében.