Az 1956-os forradalomA legvéresebb napra emlékeztek

2016. október 26., szerda, Kitekintő

Az október 23-án kirobbant forradalom legtöbb áldozata két nappal később, október 25-én vesztette életét, a parlament előtt összesereglett emberekre a környező házak tetejéről nyitottak tüzet az ávósok. Az áldozatok pontos száma mai napig nem ismert, de a becslések szerint több mint ezren hunytak el a véres eseményen. Tegnap Budapesten rájuk emlékeztek, előbb a Kossuth téri emlékműnél, majd a parlament ünnepi ülésszakán.

A megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására részt vett Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.
Az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke beszédében kiemelte: aznap sokan mentek a Kossuth térre, és „biztos, kiszámított volt a sortűz”, hogy megrettentse az országot, rettegést és félelmet váltson ki. De „nem ismert bennünket a hatalom”, mert nem az lett a következménye a történteknek, hogy egy ország megrettent, hanem még inkább fegyverre kapott – fogalmazott. Egy korábbi szellőző alagútban, a tér déli részén kialakított emlékhelyen a volt kormányfő felidézte: sajátos nap volt 1956. október 25., azt mondta be a rádió, hogy mindenki foglalja el a munkahelyét, a városban pedig a „tankos legények” barátkoztak a civilekkel. Furcsa állapot alakult ki az országban, csaknem mindenki tisztában volt azzal, hogy alapvető változások történnek, és ugyan itt-ott volt fegyverropogás, de valami mást sugallt ez a nap – mondta. Hozzátette: ma már joggal feltételezzük, hogy „valamiféle altatás” volt ez. Boross Péter kiemelte, azok az emberek, akik egy másik Magyarországot akartak, a vérükkel szentelték meg a Kossuth tér földjét. Arra is kitért: kötelességünk az emlékek megőrzése és a gesztusok a még élő egykori áldozatoknak.
Kövér László házelnök a parlament tegnapi, ünnepi ülésén arról beszélt, hogy „1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül”.    Kövér László hozzátette: a magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára.
A magyarok 1956-ban felvállalták a harcot a demokráciáért, és áldozatuk nem volt hiábavaló – mondta Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke az Országgyűlés ünnepi ülésén. Marek Kuchcinski felszólalásában kiemelte: Európában nemzetek élnek együtt, nem pedig egy etnikailag és kulturálisan egységes nép, és Közép-Európában mindenki érti, hogy bár különbözőek vagyunk, ebben rejlik a legnagyobb erőnk. Mi is megerősíteni, megújítani akarjuk Európát, de a magyar–lengyel barátság is bizonyítja, hogy a különbözőségek megőrzése mellett is lehetséges az együttműködés – mutatott rá. Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke hangsúlyozta: azok, akik 1956-ban feláldozták életüket a kilátástalan küzdelemben, a 20. század hősei közé tartoznak, áldozatuk nem volt hiábavaló, mert nemcsak a saját országukért, hanem egész Európáért harcoltak.

Lepogromozták az oroszok ’56-ot
A Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérették Oroszország budapesti nagykövetét. A találkozón a tárca világossá fogja tenni: senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről – közölte a minisztérium. Az LMP a nap folyamán szorgalmazta, hogy a külügyi tárca hívja be az orosz nagykövetet, mert az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese pedig – idézték fel – az állami orosz televízió egy műsorában az első „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot, és azt sejttette, hogy nyugati hatalmak, vagyis az Egyesült Államok állt a forradalom mögött. A műsorban azt is állították – írta az LMP –, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2016-10-26: Kitekintő - :

Számon kérhető lesz a kisebbségi jogok biztosítása? (Európai parlamenti javaslat)

Az európai parlamenti képviselők támogatják egy olyan európai ellenőrzési mechanizmus bevezetését, amely nyomon követi a tagállamokban a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok érvényesülését – erről döntött tegnap az EP plénuma. Sógor Csaba szerint erdélyi magyar szemüvegen át nézve ez lehet az eddigi legnagyobb gyakorlati hozzájárulása az Európai Parlamentnek egy olyan uniós rendszer kidolgozásához, amely lehetővé teheti a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok – így a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását – utólagos felülvizsgálását és a tagállamokon való számonkérését.
2016-10-26: Világfigyelő - :

Porosenkótól várnak segítséget

Jelentős mértékben korlátozná az Ukrajnában élő kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való alkotmányos jogait az ukrán oktatási tárca.