Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 04:20
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Vadkárok, kataszteri hiányosságok az erdővidéki gazdák fő gondjai

2016. november 8., kedd, Gazdakör
Könczei Csaba a gazdáktól tájékozódik gondjaikról
Könczei Csaba a gazdáktól tájékozódik gondjaikról
A gazdák és szakemberek közötti megbeszélések szervezését kezdeményezte Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Célja a gazdák problémáinak pontos megismerése, ezek függvényében lehetséges megoldások keresése, szakmai és politikai döntéshozatali szinten is. A fórumokkal párhuzamosan gazdaságokat is meglátogatnak, az egyéni gondok felől érdeklődnek, nagy figyelmet fordítva a gazdák elvárásaira – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba.
Az elmúlt héten Erdővidéken találkoztak gazdákkal, a fórumokra Kisbaconban és Nagybaconban került sor. Tegnap Bölönben folytatódtak, szerdán Zágonban, csütörtökön Kommandón, pénteken Zabolán hallgatják meg a gazdákat.
Baconban a közbirtokosság székhelyén várták a gazdákat, a találkozó szervezését Bocskor László közbirtokossági elnök és Váncza Tibor, az RMDSZ erdővidéki szervezetének elnöke vállalta.
Már a beszélgetések elején világossá vált, a gazdák problémái nem a tulajdonképpeni termeléshez fűződnek, az erdővidékiek számára a vadak okozta károk, a kártérítések körüli bonyodalmak, a kataszteri gondok jelentik a legfőbb fejtörést.
Nagy Károly elmondta, „óriási a tapasztalata” a vadkárok terén, 2012-től évente (kivétel a 2014-es esztendő) van vesztesége a vadak miatt. Állatait sebezték, ölték meg a medvék, a gyümölcsö­sében is komoly károkat okoztak – panaszolta. A kárfelmérés viszonylag gyorsan megtörténik, de a veszteség kifizetése hónapokat késik, akár évnél is hosszabb időszakra elhúzódhat. A kárt sajátságos módszerek szerint állapítják meg, ez a legtöbb esetben az elpusztult állat, tönkretett termény piaci értéke alatt van – hangoztatta. Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke kimondta: a szakmai szervezeteknek is beleszólásuk kellene hogy legyen a kár megállapításába.
Bocskor László szerint a legnagyobb méreg, hogy a beltelkeken kívül minden terület, szántó, kaszáló, legelő vadászterületnek számít. A vad maradjon az erdőben, s akkor nem kell fizetni az általuk okozott kárt – hangoztatta. Milyen ország az, ahol bűnügyi eljárást indítanak azért, mert egy nagyváros központjában kilőtték az ott csatangoló medvét? – kérdezte felháborodottan. Incze Levente erdész a maga során megállapította: az állatok védelme nem mehet a végtelenségig, a vadászoknak is előnyösebb lenne, ha megszorítások nélkül folytathatnák a vadgazdálkodást.
Az elhangzottak alapján Könczei Csaba levonta a következtetést: a vadkárok összetett problémát jelentenek, nem lehet tovább húzni, a helyzet feszültté vált, konkrét megoldásokra van szükség.
Közeleg 2018, amikor az unió a kataszteri felmérések meglétéhez fogja kötni a mezőgazdasági támogatások folyósítását. Hogyan oldják meg addig? Vannak próbálkozások, de nem megy a munka, lehet, egyesek nem akarnak rendet teremteni. Az egyéni birtokfelmérések nem jelentenek megoldást. Föld van, sokan nem is kérték vissza jussukat, mások pedig jogtalanul jutottak hozzá, kiszorították a becsületes embereket – mutatott rá Bocskor László. Nagy Károly úgy értékelte, helyben látják a kataszteri gondokat, hogyan lehet, hogy Bukarestben ezt nem észlelik? Ötvös Mózes hozzátette: valószínűleg a kisgazdák gondjai nem érdekesek azok számára, akik pénzes nagygazdákként, vagy azok támogatásával jutottak be a parlamentbe. Váncza Tibor elmondta: 25 éve folyik a földek visszaszolgáltatása, de még mindig nincs pontos helyzetismeret. Rengeteg a hibás adat, mert a méréseknél egyetlen koordinátát használnak, hogy ki a szomszéd.
A tej felvásárlási árát is a gondok között emlegetik. A gazdák ki vannak szolgáltatva a tejgyáraknak, potom pénzt adnak a termékükért. Stefán Vilmos elmondta, más tejtermelőkkel közösen mentek el jobb árat kialkudni a felvásárlóval, de így sem tudtak érvényesülni. Ötvös Mózes szerint megoldást jelentene, ha a tejfeldolgozók a gazdák tulajdonában lennének, így nőhetne nyereségük. Kézdivásárhelyen elkezdődött valami, más megoldás nincs – szögezte le.
A beszélgetések végén megállapították: a gondok orvoslása nagyban függ a politikai akarattól, a politika összefonódik a mezőgazdasággal. Ezért kell a gazdáknak politikai képviselet a parlamentben. Könczei Csaba az RMDSZ parlamenti képviselői listáján indul a decemberi választásokon, képviselőházi jelenléte egyfajta garanciát jelenthet a gazdák számára. Ismeri a helyi gondokat, a lehetséges megoldásokat a törvényhozás elé tudja tárni, így születhetnek meg a jó megoldások – hangoztatták a jelenlévők, akik támogatásukról biztosították.
Könczei Csaba kijelentette: a parlamentben a gazdák érdekét kívánja szolgálni, az agrárkonzultációs találkozókon felvetett problémák ismeretében keresi majd a lehetséges megoldásokat.
Hozzászólások
2016-11-08: Emlékezet - Iochom István:

Amerikai és angol hadifogságban (A kézdivásárhelyi Kiss Ernő visszaemlékezései)

A második világháború táborait megjártak között  általános volt a megállapítás, hogy nyugaton jobban éltek a hadifoglyok, míg keleten, a szovjet lágerekben temérdek szenvedés jutott osztályrészükül. Ez részben igaz is volt, de nyugaton sem fogadták a magyarokat gőzölgő gulyáslevessel vagy fehér paplanos ággyal. Szállásuk és étkeztetésük gyakorta gyatra, és számos helyen a bánásmód sem volt különb. Ez többnyire, akárcsak keleten, az adott táborparancsnokok kedvétől, mentalitásától függött. A nyugati táborok legfontosabb előnye a szovjetunióbeli lágerekkel szemben az volt, hogy a foglyok sokkal hamarabb, már 1946 tavaszán hazatérhettek. A második világháború végén mintegy 300–350 ezer magyar katona, levente és civil hadimunkás került a nyugati szövetségesek fogságába. Ma már egyre kevesebben élnek azok közül, akik tudnak mesélni arról, hogy milyenek voltak a táborviszonyok Németország és Ausztria megszállási övezeteiben, Belgiumban és Franciaországban. A kevés túlélők egyike volt a kézdivásárhelyi Kiss Ernő, aki ez év július 7-én hunyt el életének 94. évében. Alább az ő visszaemlékezéseit közöljük.
2016-11-08: Gazdakör - Incze Péter:

Meghosszabbították a kisgazdaságok támogatásának pályázhatóságát (Vidékfejlesztés)

Október 31-e (múlt hétfő) volt az utolsó határidő, ameddig pályázni lehetett a vidékfejlesztési terv legtöbb intézkedésére. Időközben viszont néhányuknál a vidéki beruházásokat kifizető ügynökség meghosszabbította a leadási határidőt, a kevés pályázat miatt.  A legutóbbi határidő-kitolásról Szakál András, a megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatója értesített. A kisgazdaságok támogatásáról (6.3-as intézkedés) van szó, az új leadási határidő december 15-e.