Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. február 21., kedd 22:58
Köszöntjük Eleonóra nevű olvasóinkat!

Piacorientáltságot és hatékonyságot ajánlottak a gazdáknak

2016. november 22., kedd, Gazdakör
A konferencia összekovácsolja az erdélyi agráriumot – értékelte Könczei Csaba
A konferencia összekovácsolja az erdélyi agráriumot – értékelte Könczei Csaba
A magyar tudomány napja égisze alatt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztálya XII. alkalommal szervezett konferenciát. Az erdélyi agrárium – kihívások és lehetőségek a harmadik évezred küszöbén című értekezletre szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában került sor. Társszervezőként közreműködött az illyefalvi LAM Alapítvány és a Sapientia EMTE. Itthoni és magyarországi kutatók, szaktekintélyek, egyetemi oktatók tartottak előadásokat, politikus agráriummal kapcsolatos meglátásait is megismerhette a népes közönség. Külön értékelendő, hogy a gyakorló mezőgazdászok, szakemberek mellett sok fiatal is jelen volt a konferencián, ami azt mutatja, a felnövő nemzedékek érdeklődnek a mezőgazdaság iránt.

Elsőként Lázár László, az agrártudományi szakosztály titkára köszöntötte a jelenlevőket. A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia felhívására hozták létre, az MTA adja a tematikát is. Cél összefogni az erdélyi agráriumot. Sepsiszentgyörgyön eddig nem állomásozott az értekezlet, de most, hogy első éves a Sapientia tanulmányi központja, itt tartják az előadásokat – mutatott rá.
Klárik Attila, a LAM Alapítvány igazgatója elmondta, az idei év az együttműködés éve számukra, az anyagi alapokra pályáztak is. Együttműködésre kell rávenni a gazdatársadalmat, rámutatni, hogy az összefogás a járható út, nem az egyéni törekvések – mondotta. A gazdatársadalomról nem gondoskodnak Bukarestben, sem a politikum, sem az agráradminisztráció, „mi magunk kell hogy gondoskodjunk magunkról” – jelentette ki.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának igazgatója, Nyárádi Imre István az összefogás jó példájának nevezte az EME, LAM és Sapientia közötti együttműködést, amely megmutatta, lehet konferenciát szervezni, amelynek a magyar szaknyelv ápolása mellett gyakorlati hozadéka is van: lehetőséget ad aktuális kérdések megvitatására. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje kiemelte: a hasonló konferenciák, ahol sok szakember találkozhat, lényegében összekovácsolják az erdélyi agráriumot. Ugyanakkor méltatta, hogy Sepsiszentgyörgyön is magas szintű agrárképzés indult, amire nagy szükség van a megye és Székelyföld agráriumának fejlődésében.
Tánczos Barna RMDSZ-szenátor politikusként és gyakorló gazdaként érkezett a konferenciára, s a romániai magyar gazdákat érintő aktuális ügyekről tartott tájékoztatót. A jövő kihívásaira való felkészülést két pontban fogalmazta meg: piacorientált termelés és termelési hatékonyság. A gazdának tudatosan kell választania szakterületet, és nem az épp aktuális támogatások függvényében kell megszerveznie a termelést – emelte ki. Idén voltak rendkívüli támogatások (szarvasmarha esetében 1000 euró/egyed, csipszburgonya-termeléshez 10 000 euró/ha körüli összegek), de nem valószínű, hogy több ilyen lesz, ezért nem kell ettől függnie a termelésnek. A gazdának tájékozódnia kell a nemzetközi piacról, az árakról, kínálatról, keresletről, az irányvonalakról. Nem biztos, hogy mindig jó a hagyományos termelési struktúra, ezért nem kell félni új lehetőségek kipróbálásától, mint például az áfonya, fekete ribizli, a húsmarha vagy egyebek. Sok segítséget nyújthatna az agrárkamara-rendszer, de ez még nem működik Romániában. Állami intézményként létezik, de nincs mögötte a gazdatársadalom. A szakmai értekezletek – növénykultúrákról, állattartásról, törzskönyvezésről, piacról stb. – ugyancsak hasznosak a termelők számára. A politikának szintén kell segítenie a hazai gazdákat olyan kezdeményezésekkel, amelyek visszaszoríthatják a nagy üzletláncok monopóliumát. Ilyen a szupermarket-törvény, amely előírja, hogy a polcokon a rövid értékesítési láncból, az üzlet környékén megtermelt alapélelmiszerekből kell többségben lennie az árunak. Viszont nem biztos, hogy a helyi termelők egyénileg képesek a megfelelő mennyiségű, minőségű árut szállítani, erre a problémára megoldást jelenthet a gazdák szövetkezése – hangsúlyozta. A piac nem alakul a gazdák, szövetkezetek elvárása szerint, a termelést kell a piaci igényekhez igazítani – vonta le a következtetést. A hatékonyságról elmondta: a munka legfontosabb eleme, hogy nem lehet áron alul értékesíteni, még a támogatások reményében sem. A gazdálkodás is tudásalapú kell hogy legyen, de ehhez nem elég az elődöktől való ismeretszerzés, tanulni kell, egyetemi szinten is – értékelte.
Felvetését erősítette meg előadásában dr. Komlósi István DSc, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja. Elmondta: a mezőgazdasági termelés húsz százalékban a biológiára, húsz százalékban a műszaki adottságokra és hatvan százalékban a tudásra alapozódik.
A nap folyamán számos érdekes előadás hangzott el, többek között háromszéki szakemberek is értekeztek. Dr. Mucsi Mihály a klímaváltozások okozta aszálykárok agrotechnikai módszerekkel való enyhítéséről, dr. Sikó-Barabási Sándor a globalizáció és a klímaváltozás hatásáról, a járványügyi helyzet alakulásáról beszélt. Drd. Köntés Ernő a csikók táplálkozásába és viselkedésébe adott betekintést, drd. Dimény-Haszmann Orsolya a csernátoni Haszmann Pál Múzeum mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményéről beszélt. Ifj. Orbán Miklós a fiatal gazdák székelyföldi agráriumban betöltött szerepéről és helyéről tartott előadást.
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most