A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tegnapi plenáris ülésén Budapesten úgy fogalmazott: régen fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy a bukaresti képviselet szempontját helyezze az első helyre. Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére is bátran és tiszta szívvel” kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.
Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár „sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket –, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a „fekete bárányból” mára fősodrú politika lett a nyugati világban. A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar–magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó Kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc „álcájában” zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak – fogalmazott.