Röviden

Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet, áprilisban Bogdányiné Mészáros Ágnest és Tóth Gábor Attilát szavazták le a képviselők. Sólyom László köztársasági elnök egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.

Az Országgyűlés tegnap elutasította a köztársasági elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára. Baka András nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja Baka András megválasztását, a Fidesz és a KDNP támogatásáról biztosította a főbírójelöltet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács május 6-án arról adott tájékoztatást, hogy nem támogatja Baka Andrást, az öt táblaelnök később viszont egységesen kiállt a főbírójelölt személye mellett.

Lemondását helyezte kilátásba tegnapi nyilatkozatában a dalai láma arra az esetre, ha nem sikerül megfékezni a tibeti erőszakcselekményeket. A tartomány 72 éves vallási vezetője a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta: a ,,radikálisabb" tibetiek egyre kevésbé hisznek az ő stratégiájában, amelynek célja a békés párbeszéd révén biztosított autonómia. — Ha nem sikerül úrrá lenni az erőszakon, akkor nem marad más választásom, mint lemondani — idézte a gazdasági napilap a nagy-britanniai látogatáson tartózkodó dalai lámát.

A grúz ellenzék tegnap, az ország nemzeti ünnepén többezres tüntetéssel adott nyomatékot fenyegetésének, miszerint bojkottálni fogja a szerinte csalással megválasztott új parlamentet. Mihail Szaakasvili elnök, akinek Egységes Nemzeti Mozgalma négyötödös többséget szerzett a május 21-i választásokon, reagálásában ismét együttműködést ajánlott minden politikai erőnek, de határozottan elutasította az ellenzéknek azt a követelését, hogy tartsanak új választásokat a kaukázusi országban. Az ellenzék már délelőtt nagygyűlést tartott a grúz függetlenség napján, majd hívei a belvárosba vonultak, ahol a hivatalos ünnepség keretében katonai parádé zajlott. A díszszemle után az ellenzék 8—10 ezer híve a központi választási bizottság, majd a parlament épülete elé vonult. A parlamentnél a menetet jelentős rendőri készültség várta, a tüntetés azonban incidens nélkül lezajlott.

Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap megadták a felhatalmazást arra, hogy tárgyalások kezdődjenek Moszkvával az új EU—orosz stratégiai partnerségi megállapodásról — jelentették be hivatalosan Brüsszelben. A külügyminiszterek annak nyomán hagyták jóvá hivatalosan a tárgyalási mandátumot, hogy a múlt héten a nagyköveti szintű egyeztetéseken a litvánok feladták eddigi fenntartásaikat. A tárgyalásokat már másfél évvel ezelőtt meg akarták kezdeni, de akkor Lengyelország ezt megvétózta, mert az oroszok állat-egészségügyi okokra hivatkozva korlátozták a lengyel hús importját. Miután a húsvita megoldódott, és az új lengyel kormány beleegyezett a tárgyalások megkezdésébe, a litvánok álltak elő kifogásaikkal.

Jelentős változásokat hozott Dmitrij Medvegyev rendelete az orosz Nemzetbiztonsági Tanács új összetételében. A vasárnap későn este aláírt rendeletben az a legfeltűnőbb, hogy Szergej Ivanov volt első miniszterelnök-helyettes — akit Medvegyev hivatalba lépésével már lefokoztak sima miniszterelnök-helyettessé — kikerült a testületből. Ivanov 1999 óta töltötte be a tanács titkári tisztségét. A kormányban lefokozásával csupán a védelmi terület felügyelete maradt nála, noha első miniszterelnök-helyettesként a teljes ipar és az új technológiák felügyelete is hozzá tartozott. A Nemzetbiztonsági Tanács új titkára Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt igazgatója. Új arcok is megjelentek a testületben, amelynek feladata, hogy gondoskodjék az ország biztonságáról, és teljesítse az elnök ezzel összefüggő utasításait.