Röviden

John McCain amerikai republikánus szenátor az iraki háború folytatása mellett érvelt, Hillary Clinton és Barack Obama demokrata elnökjelölt-aspiránsok pedig annak mielőbbi lezárását sürgették hétfőn. McCain, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje szerint hatalmas, történelmi léptékű hiba volna még azelőtt kivonni az amerikai csapatokat, hogy Irak új kormánya saját lábára áll. Obama Új-Mexikóban veteránok előtt arról beszélt: az a szándéka, hogy lezárja a háborút, és a csapatokat megfelelő rendben hazahozza. A következő előválasztási forduló helyszínén, Puerto Ricóban férjével és lányával együtt kampányoló Clinton is a háború befejezését ígérte.

Elhibázottnak minősíti Washington Irán-politikáját Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó; a The Washington Postban megjelent cikkében arról írt, hogy a jutalmat és büntetést kombináló, látszólag bölcs diplomácia szinte bizonyosan egy atomfegyverrel rendelkező Iránhoz fog vezetni. Így történt ez India és Pakisztán esetében is, a jutalom—büntetés diplomácia megbukott, mindkét ország atomhatalom lett. Brazília, Argentína és Dél-Afrika azonban feladták nukleáris fegyverprogramjukat; Washington ezeket az államokat nem fenyegette. Teherán ráadásul azt látja, hogy Amerikának bele kellett törődnie India és Pakisztán atomhatalmi státusába.

Egymillió mianmari részesült nemzetközi segélyekben eddig, több mint három héttel a Nargis ciklus pusztítása után, amelynek 2,4 millió károsultja volt. Elisabeth Byrs, a világszervezet humanitárius ügyei koordinációs irodájának szóvivője szerint a segélyprogramok végrehajtása jó úton halad, hozzátéve, hogy immár a túlélők 42 százalékának jutott a segélyekből.

Grúzia hivatalos bocsánatkérést és anyagi kártérítést követel Oroszországtól az április második felében Abházia felett lelőtt grúz kémrepülőgép ügyében. Erre vonatkozóan diplomáciai jegyzéket adtak át Oroszország tbiliszi nagykövetének egy nappal annak a jelentésnek a közzététele után, amelyben az ENSZ grúziai megfigyelő missziója arra a következtetésre jutott, hogy orosz vadászgép lőtte le az egyik pilóta nélküli grúz kémrepülőgépet április 20-án a szakadár grúziai köztársaság légterében. Hétfőn az Európai Unió külügy- és védelmi miniszterei is úgy foglaltak állást, hogy Moszkva magyarázattal tartozik az incidens miatt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta, hogy orosz vadászgép lőtte volna le a grúz kémrepülőgépet, s úgy vélte: a lelövést mutató felvétel tartalma kétségbe vonható.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt kinevezték az orosz—fehérorosz államszövetség miniszterelnökévé, az erre vonatkozó rendeletet tegnap írta alá az államszövetség legfelsőbb szervének jelenlegi elnöke, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő. Pavel Borogyin, az államszövetség államtitkára elmondta, hogy a döntést egyeztették Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. A Minszk feletti orosz befolyás növelése céljából 1997-ben létrehozott orosz—fehérorosz államszövetség működésével továbbra is gondok vannak Fehéroroszország ellenkezése miatt. A tízmillió lakosú Fehéroroszország és a 142 milliós Oroszország között továbbra is várat magára az államszövetségen belüli hatáskörök megosztása. Lukasenka és Putyin között több ízben volt feszült a viszony, többek között a Fehéroroszországba exportált orosz kőolaj és földgáz árának emelése miatt.