Miután az idei a zsarolóprogramok éve volt, jövőre leginkább a hálózatra kapcsolt legkülönfélébb műszaki eszközök, a „dolgok internetje” saját céljaikra való felhasználására összpontosítanak a kiberbűnözők – áll a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat 2017-es előrejelzésében.
A zsarolóprogramok, a felhasználók számítógépein az adatállományt titkosító, majd váltságdíj fejében a titkosítást feloldó kártevő programok terjedése jövőre sem csökken a Kaspersky Lab előrejelzése szerint. Szélesedik és felhígul viszont az ilyen eszközöket alkalmazó bűnözői kör, és jóval kisebb arányban fogják betartani a titkosítás feloldására tett ígéretüket.
A kiberbiztonsági kockázatok egyik új fő vonulata jövőre a mobilplatformokat célzó kémkedési eszközök és módszerek terjedése lesz. A célszemélyre szabott passzív eszközöket egyedi kivitelük és lappangó inaktivitásuk miatt nagyon nehéz lesz felfedezni, miközben bejáratot nyithatnak kritikus infrastruktúra ellen intézett szabotázsakciókhoz.
A cég közölte: a közösségi internetes platformokon az egyre kifinomultabb célzott reklámszolgáltatásokat nyújtó és egyéb hasonló tevékenységkövető, fejlett algoritmusok támadják majd a magánszemélyek privát szféráját. Ezek az eszközök amellett, hogy értékesíthető adatokat állítanak elő, akár a kémkedés legmodernebb eszközeivé válhatnak.
2017 azonban elsősorban a dolgok internetje (Internet of Thing, IoT) robbanásszerű térnyerésének éve lesz. A túlnyomórészt minden biztonsági megfontolás nélkül az internetre kapcsolt legkülönfélébb eszközök könnyen kiaknázható erőforrást jelentenek a bűnözők számára például hálózatterheléses (DDoS) támadásokhoz, illetve a kilétüket elfedő botnetek üzemeltetéséhez. A dolgok internetje így kezükben könnyűszerrel a beépített ügynökök, azaz téglák internetjévé válhat.
A Kaspersky Lab az információs hadviselés kiterjedésére számít a kibertérben. Ahogy fokozódik az információk szerepe a közvélemény geopolitikai érdekek szerinti alakításában, úgy fog növekedni a titkos – valós vagy hamis – információk nyilvánosságra hozatala is illetéktelen eszközökkel. Ahogy pedig felmerül az ellenséges hackerakciók megtorlása iránti politikai igény, bekövetkeznek majd az első, az ellenfél számlájára írható károkat okozó hamis (false flag) kibertámadások is.
Magányosak az okostelefonjuk nélkül
Reprezentatív felmérések szerint a vizsgált emberek negyven százaléka magányosnak érzi magát az okostelefonja nélkül – ismertette Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus az M1 csatorna tegnap délelőtti műsorában.
A 24 órára telefonjuk nélkül hagyott emberek 53 százaléka elvonási tüneteket is mutatott: dühösek, türelmetlenek, ingerlékenyek lettek. Az okostelefontól, internettől függés így a drog- vagy alkoholfüggőséghez hasonlítható – mondta.
Kalamár Hajnalka közölte: ha kialakul a függőség, akkor szakemberre van szükség, de sokszor az emberek nem veszik észre vagy nem ismerik be, hogy függők lennének. Hozzátette, hogy már vannak olyan alkalmazások, amelyek segítenek a probléma felismerésében azzal, hogy megmutatják, naponta hányszor használja a felhasználó a közösségi oldalakat, egyéb applikációkat. (mti)