Sepsiszentgyörgy, 2017. december 12., kedd 14:07
Köszöntjük Gabriella nevű olvasóinkat!

Kuti János glosszája: Szervkereskedelem (Szilveszter)

2016. december 31., szombat, Jegyzetek
Péter Alpár grafikája
Péter Alpár grafikája
Az egészségügyi minisztérium vizsgálódásából kiderült, hogy nálunk egy-egy szervátültetésre akár tíz évet is kell várni. Most még millió oka lehet annak, ha nem sikerül végrehajtani egy ilyen műtétet. Először is a legnagyobb gond, hogy nincs elég megfelelő szerv. Nagy a hiány az egészséges veséből, májból, tüdőből, szívből, hasnyálmirigyből és más pótalkatrészekből, pedig sok az olyan önkéntes donor, aki jó pénzért saját szerveit árulja.
Amelyikből kettő van, aránylag nem nehéz nélkülözni, de például el lehet adni egy negyed kiló májat is, mert a többi regenerálja magát. Mivel létezik műszív, az ember áruba bocsátja a saját, rendes szívét, és vesz helyette egy elemmel működő műszívet potom pénzért, és mehet kaszálni. Műtüdő is kapható, csak azzal helyhez kötötten lehet szuszogni, és emiatt nehéz például elszegődni egy fúvószenekarba trombitásnak. Minden szervnek meghatározott ára van a feketepiacon, ahol anyagi okokból sokan árulják belsőségeiket. Egy jó vesét 10–20 ezer euróért vesztegetnek Romániában, de Amerikában vagy Nyugat-Európában akár 100 ezret is ér. Egy jó szívért ott jó szívvel megadják a 350 ezer eurót. Évente száz romániai állampolgár adja el veséjét izraeli brókereknek, két-háromszáz tárgyal török, brazil, olasz, amerikai kereskedőkkel. Egy Peter James nevű angol úriember könyvet írt a romániai szervkereskedelemről, amelynek utánpótlását például az internetes hirdetések vagy a bukaresti Északi pályaudvaron és környékén meghúzódó hajléktalan csőlakók biztosítják. A szerző szerint egy egészséges emberi test körülbelül egymillió eurót ér a feketepiacon, természetesen holtan. Ennyi pénzből aztán jó sokáig el lehet éldegélni. Ha például valakinek rosszul működnek a belső szervei, de jól a szaporítószervei, eladja a fél heréjét, s abból annyi pénzt kap, hogy megveszi a szükséges pótalkatrészeket, és még a művelet végrehajtását is ki tudja fizetni. A nők ilyen szempontból olcsóbbak, mert már ezer dollárért ajánlanak fél női mellet. Egy vesecsere nálunk nem hivatalosan 20 ezer euróba kerül. Ha nem válik be a vese, és nincs mese, ki kell dobni, azt már feléből is megússza a páciens. Ne lepődjön meg senki, ha olyan hirdetést lát, hogy: nem dohányzó, eladásra ajánlom fél tüdőmet, vagy: alig használt vese olcsón eladó. De ilyen is lehet: jó karban levő szív, akár részletfizetésre eladó, érdeklődni a hullaházban. Vagy: alig zsugorodott májamat elcserélném jobbra, különbözetfizetéssel. Öngyilkosjelölt, eladnám magam darabokban. Érdeklődni az örökösöknél.
A szervátültetések egyre sikeresebbek lesznek. Pont most negyven éve hajtotta végre Barnard professzor az első szívátültetést, az illető csak 18 napot élt azután. Később olyan is történt, hogy valaki 31 évet húzott le új szívvel. Nem csoda, hogy a szervkereskedelem ilyen jó üzlet lett. Az ember megrendeli a megfelelő alkatrészt, és hamarosan kézhez kapja a még meleg, dobogó szívet vagy más, igényelt testrészt, amit megfelelő csomagolásban, hűtve, garancialevelet mellékelve gyorspostával (kór)házhoz szállítanak. A megrendelőt felfektetik a műtőasztalra, elaltatják, beleszerelik az alig használt pótalkatrészt, és amikor felébred, már akár indulhat a maratoni döntőn. Ahogy autót lopnak, ugyanúgy előfordulhat, hogy az élelmes szervkereskedők emberrablókat bérelnek fel. Ha aztán egyik-másik alkatrészükkel probléma akad, mert selejtes vagy rosszul működik, azt kidobják, a többit viszont jól tudják majd értékesíteni.
Akinek sok a pénze, megengedheti magának, hogy kopott, elöregedett belső szerveit újakra cserélje. Az emberi karosszérialakatosok, a kozmetikusok értenek a leharcolt, sokat karambolozott test, arc eladhatóvá varázslásához. Bőrátültetéssel egészen új, üde, friss bőrt lehet húzni az emberi vázra, sőt, túlságosan nagy kopás esetén akár alváz- vagy felépítménycserére is sort lehet keríteni. Már most is sok ember tűnik el nyomtalanul, és a rendőrség csak azzal tudja biztatni a hozzátartozókat, hogy az illetőt újrahasznosíthatták.
Egyetlen aprócska probléma még adódik, tudniillik nem hallottam agyátültetésről, és ez nagy baj, mert az Alzheimer vagy az agylágyulás gondját fejcserével még nem lehet megoldani. Ha az is sikerül, akkor a pénzes palik elérhetik a matuzsálemi kort, s idővel akár az öröklétet is. Már vannak, akik lefagyasztatják magukat, hogy ha majd betegségükre gyógyírt találnak, olvasszák ki és gyógyítsák meg őket. Azt nem lehet tudni, mi lesz a sok emberrel, ha senki nem fog majd meghalni. Már most is sokan eladnák lelküket akár az ördögnek is, ha azzal hosszabb időt nyernének e földön. Sajnos, a lelkeket meglehetősen olcsón vesztegetik. Olvasom, hogy már 23,99 dollárért, akciós áron kapható. Lehet, azért, mert az elkárhozott lélek egyre több, s már az ördögnek sem kell? S lehet, az új népvándorlás szlogenje is ezért régi: „Szívet cseréljen az, ki hazát cserél.”
Hozzászólások
2016-12-31: Jegyzetek - :

Kuti János glosszája: Modern kapcsolatok (Szilveszter)

Rohanó világunkban a közszáj szerint: munka után édes a… tévézés. Ha nem követed napról napra a jobbnál jobb szappanoperákat vagy túlélő-vetélkedőket, lemaradsz a szereplők életbevágóan fontos ökörködéseiről. A társasági oldalakat is kell követni a világhálón, ha nem, a sok észkombájn világmegváltó kinyilatkoztatásai a semmibe vesznek.
2016-12-31: Kitekintő - :

Gyila Sándor: Egy világvége-szélhámosság anatómiája

Nem csitulnak Donald Trump választási sikerének riasztó utórezgései. Legfrissebb médiaértesülések szerint már a tudományban dolgozók is, pontosabban azoknak egy frakciója zajos tiltakozásba kezdett a győztes államelnökjelölt kampányban tett kijelentése ellen, amely szerint csökkenteni kívánná az üvegházhatás megelőzésére-kutatására előirányzott összegeket. Nos, az a tényállás, hogy a hatalmasan elhúzódó amerikai kampánynak már a kezdetén a világon mindössze három élvonalbeli politikus (köztük egy magyar: Orbán Viktor) üdvözölte Donald Trump, de leginkább a mögötte álló ideológia jelentkezését, már nem újdonság. Azt viszont kevesen tudják, milyen „inspiráció” állhat Trump üvegházhatással kapcsolatos ellenszenve mögött. Korai lenne a most hivatalával ismerkedő új államelnöknél efelől tapogatózni, előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy ebben a gondolatkörben magyar (!) az értelmi szerző. Miskolczi Ferencnek hívják, és – előrebocsátom – nem kell szégyenkeznünk miatta.