Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. február 23., csütörtök 18:09
Köszöntjük Alfréd nevű olvasóinkat!

Pártunk és a sajtó (Szóvá tesszük)

2017. január 6., péntek, Nyílttér
Nem véletlen, hogy a kampányban éppen az erdélyi magyar oktatás és sajtó helyzetére igyekeztek ráirányítani a figyelmet egy petícióban értelmiségiek, és az sem, hogy a választások után újra nyomatékosították a korábban megfogalmazottakat: az oktatás esetében fokozottabb szerepvállalást várnának az RMDSZ-től, a sajtó, a nyilvánosság tekintetében azonban éppen az ellenkezőjét, úgy vélik, a pártnak tartózkodnia kellene a rendelkezésére álló kontrollmechanizmusok működtetésétől.

Felvetésük jogos, hisz az elmúlt két és fél évtizedben a szövetség nemcsak élt, de gyakorta visszaélt hatalmával, pénzosztóként – ő rendelkezhetett a kormány által az erdélyi magyarságnak juttatott, adólejeinkből visszaosztott eurómilliók fölött – jutalmazta azokat, akik kedvére tettek (írtak), az anyagiak megvonásával büntette, akik bírálatot mertek megfogalmazni. Néhány esztendőt leszámítva, amikor valamelyest érvényesülhetett az arányosság és méltányosság elve, látszatkuratóriumok látszatdöntései alapján osztogatták a tíz- és százezer lejeket, jutott a hűséges csatlósoknak, és egy fityinget sem kaptak az „ellenségek”. És mindazok, akik részesültek a párt jóindulatából, szemet hunytak a helyzet visszássága fölött, eszükbe sem jutott megkérdőjelezni a pénzelosztás módját, esetleg bojkottálni az elvtelenséget, szolidaritást vállalni a kisemmizettekkel, akiknek éppen úgy joguk lett volna a közpénzhez, hisz bár nem a pártot, de az erdélyi magyar olvasókat szolgálják. Nem tették, és senkinek nem jutott eszébe a sajtószabadságot félteni.
Csakhogy most az RMDSZ – közvetve egy alapítványán keresztül – megszüntette egy világhálóra felköltöztetett hetilapját, és felmondott központi hírportálja több publicistájának. Megtehette, mert mindkét sajtóorgánum teljes alárendeltségébe tartozott, tartozik. Elindult a találgatás, mi állhat a döntés hátterében: vannak, akik Orbán Viktort vádolják, állítják, ez volt az ára a kampányban nyújtott támogatásának, hogy az irányt váltott szövetség így próbálja elhallgattatni az erdélyi balliberális sajtót, sőt, olyan is akadt, aki már a sajtószabadság végét vizionálta. Mások a szövetségen belüli erőviszonyok átrendeződést látják a tisztogatásban, a Markó-éra végleges lezárulását, a Kelemen Hunor körüli érdekcsoportok közti harc hozadékaként értékelik a történteket.
Bármi áll a döntések mögött, minden megszüntetett, felszámolt véleménynyilvánítási fórumért kár, még akkor is, ha gyakorta az általunk képviselt elvekkel, eszmékkel ellentétes álláspontot hirdettek. Hisz a szabadság egyik alapfeltétele, hogy mindenki elmondhatja, kifejtheti pró és kontra érveit, erre lehetőséget, teret kap. Kár, még akkor is, ha nem kellett megbirkózniuk a csúnya piacgazdasági feltételekkel, ha nem kellett harcolniuk minden olvasóért, minden reklámért, mert ők kapták a pénzt, havonta kiutalta a párt. Nagy kár, mert jól mutatja, milyen mértékben vált az RMDSZ alárendeltjévé az erdélyi magyar sajtó nagyobbik része, mennyire elkényelmesedtek, hisz nem kellett függetlenként nap mint nap bizonyítaniuk életképességüket. És jelzi a veszélyt, hogy e kiszolgáltatott médiumok bármikor felszámolhatóak, a nagy döntések hozói elzárhatják a pénzcsapot, ha elégedetlenek a megjelenő, elhangzó véleményekkel.
Ismét bizonyosságot nyert, mennyire torzzá vált a demokratikus alapszabályokat semmibe vevő egypártrendszerre alapozott erdélyi magyar társadalom. A helyzet hátulütői mindegyre előbukkannak, és bár politikai életünk főszereplői csak nemrég ünnepelték a nagy összefogás hozta sikert, rövid idő után kimutatták foguk fehérjét a hatalom régi-új birtokosai. Ezúttal a sajtón, méghozzá a nekik elkötelezett, általuk finanszírozott médián csattant az ostor. Most csak egy online lap szűnt meg, néhány újságíró maradt állás nélkül, holnap azonban újabb és újabb újságok, rádiók válhatnak fölöslegessé, kényelmetlenné. Mert a párt, néhány vezetője, befolyásos embere így látja jónak. Megtehetik, hisz ők rendelkeznek a pénzzel, a hatalommal, és amíg nincs többpártrendszer, nincs kontroll, a még talpon maradt, a tőlük és támogatásuktól független sajtón kívül nem is lesz, aki ezt szóvá tegye.
2017. január 6.
péntek 09:04
meyereva
114 hozzászólás
Pártunk nagyon profin űzi az "oszd meg és uralkodj" sémát. Semmilyen módszertől nem riadnak vissza. Kicsi kutya nagytól tanul, itt a nagykutya a fidesz. Nemrég volt ott is egy ellenzéki sajtóorgánum körül egy kis buli. A 3szek is maradhatott volna régi székhelyén, ha jól nyal. Nem jött össze. Pedig, aki jól nyal, annak jutalom jár. Zsíros posztok, mint a minap a Bakondi fia, aki banki hitelügynökből avanzsált az Északmagyarországi vízügy vezérigazgatójává. Szentgyörgyön is van ilyen példa dögivel. De visszatérve a lényegre, amíg a nép ezeket a köpönyegforgatókat választja, addig két dolgot lehet tenni: 1. Kitartani, 2. El lehet menni. Sokan választották a második lehetőséget, de az elsőt még többen és ezek azok, akik egy jobb, érték alapú jövőt itt képzelnek el.

2017. január 6.
péntek 10:06
Ferencz
12785 hozzászólás
"...a Markó-éra végleges lezárulását,.." Ló döglött, hám ürült, öszvér került....

2017. január 6.
péntek 10:39
belaba
1171 hozzászólás
Anak kel adni a penzt aki megerdemli potyara ne szorjak szanaszet

2017. január 6.
péntek 15:15
sznaron44
22 hozzászólás
Réka csak gratulálni tudok,hogy vagy és még a fáradság sem érződik írásaidból.Én kezdtem fáradni,egy kis szünetet tartottam de újrakezdem.A 25 év alatt nem tettek semmi hasznosat pedig több alkalommal a kormányba voltak,hadd ne soroljam a választások előtti rengeteg ígéretet amiből semmi sem valósult meg.Az Autonómia statútuma a szemétdombjuk alól hol előkerül,hol újra rádobnak egy rakás szemetet. A népnek nem szolgáltatták vissza az elkobzott javait, tulajdonait sem erdőket sem földeiket,de amit Ők tudtak azt leloptak a kifosztott néptömegektől. A pereimbe minden alkalommal beleírták kiemelt sorral "ieste de interes national a nu restitui aceste imobil " az az ,nemzeti érdek az épület nem visszaszolgáltatása !Az egyházak is csak egyfolytában a saját ingatlanaira vonatkozólag nyilatkozik,feltette valaki valaha is a kérdést,az egyháznak honnan volt a tulajdona,nem a Jóisten adta hanem az adakozók és adományozók,nem de !!!



Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most