Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. január 22., vasárnap 05:36
Köszöntjük Vince, Artúr nevű olvasóinkat!

Elhunyt Roman Herzog

2017. január 11., szerda, Világfigyelő
Jénában tegnap elhunyt Roman Herzog német jogász, politikus, 1994 és 1999 között az újraegyesített Németországban először megválasztott szövetségi államfő.

1934. április 5-én született a bajorországi Landshutban, ahol apja a helyi múzeum igazgatója volt. Münchenben végezte jogi tanulmányait, a kezdetektől államjoggal foglalkozott. 1964-től a Nyugat-Berlini Egyetem politikai és államjogi tanszékének vezetője, majd Rajna-Pfalz tartományban alkotmány­jogász professzorként szerzett egyre nagyobb elismerést. A Kereszténydemokrata Unió színeiben 1973-tól a tartomány bonni képviseletének vezetője, 1978-ban Baden-Württemberg tartomány kulturális és sportminisztere lett, majd 1980-tól belügyminisztere volt. Herzog 1983-ban lett a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság tagja. Még abban az évben a testület alelnökévé, majd 1987-ben elnökévé választották.
A szélesebb közvélemény 1994-ben ismerte meg nevét, amikor Helmut Kohl kancellár őt javasolta szövetségi államfőnek. A tisztségre 1994. május 23-án választották meg, és július 1-jén lépett hivatalba, ő lett a Német Szövetségi Köztársaság hetedik elnöke, egyben az első, akit már az újraegyesített országban választottak meg. A tisztséget öt éven át töltötte be, s már megválasztásakor közölte, hogy csak egy időszakot vállal, 1999-ben nem jelöltette újra magát.
A rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált Herzog a pártok felett állt, soha nem próbált beavatkozni a napi politikai ügyekbe, a pártok közti csatározásokba. Ugyanakkor egyértelműen állást foglalt a fontos társadalmi és gazdasági kérdésekben. Nem sokkal hivatalba lépése után, 1994. augusztus 1-jén Varsóban a német vezetők közül elsőként kért megbocsátást a lengyelektől a németek által a nácizmus idején elkövetett kegyetlenkedésekért, az okozott szenvedésekért. Egyértelműen elutasította az egykor Németországhoz tartozott keleti területek iránti igényeket, sokat tett hazája és a szomszédos államok viszonyának javításáért. 1996-ban a német parlament az ő kezdeményezésére nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. Az Európai Unió és a NATO keleti bővítésének elkötelezett híve volt, ahogy mondta: Európa minél nagyobb, annál nagyobb az esélye a túlélésre.
A politikai tevékenység mellett több publicisztikája jelent meg az állam- és jogtudomány témakörében, és jelentős szerepet játszott a német evangélikus egyház életében is. A robusztus megjelenésű, szókimondó politikus legnagyobb erényének a higgadtságot és az elvonatkoztatás képességét tartották.
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most