Elhunyt Roman Herzog

2017. január 11., szerda, Világfigyelő
Jénában tegnap elhunyt Roman Herzog német jogász, politikus, 1994 és 1999 között az újraegyesített Németországban először megválasztott szövetségi államfő.

1934. április 5-én született a bajorországi Landshutban, ahol apja a helyi múzeum igazgatója volt. Münchenben végezte jogi tanulmányait, a kezdetektől államjoggal foglalkozott. 1964-től a Nyugat-Berlini Egyetem politikai és államjogi tanszékének vezetője, majd Rajna-Pfalz tartományban alkotmány­jogász professzorként szerzett egyre nagyobb elismerést. A Kereszténydemokrata Unió színeiben 1973-tól a tartomány bonni képviseletének vezetője, 1978-ban Baden-Württemberg tartomány kulturális és sportminisztere lett, majd 1980-tól belügyminisztere volt. Herzog 1983-ban lett a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság tagja. Még abban az évben a testület alelnökévé, majd 1987-ben elnökévé választották.
A szélesebb közvélemény 1994-ben ismerte meg nevét, amikor Helmut Kohl kancellár őt javasolta szövetségi államfőnek. A tisztségre 1994. május 23-án választották meg, és július 1-jén lépett hivatalba, ő lett a Német Szövetségi Köztársaság hetedik elnöke, egyben az első, akit már az újraegyesített országban választottak meg. A tisztséget öt éven át töltötte be, s már megválasztásakor közölte, hogy csak egy időszakot vállal, 1999-ben nem jelöltette újra magát.
A rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált Herzog a pártok felett állt, soha nem próbált beavatkozni a napi politikai ügyekbe, a pártok közti csatározásokba. Ugyanakkor egyértelműen állást foglalt a fontos társadalmi és gazdasági kérdésekben. Nem sokkal hivatalba lépése után, 1994. augusztus 1-jén Varsóban a német vezetők közül elsőként kért megbocsátást a lengyelektől a németek által a nácizmus idején elkövetett kegyetlenkedésekért, az okozott szenvedésekért. Egyértelműen elutasította az egykor Németországhoz tartozott keleti területek iránti igényeket, sokat tett hazája és a szomszédos államok viszonyának javításáért. 1996-ban a német parlament az ő kezdeményezésére nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. Az Európai Unió és a NATO keleti bővítésének elkötelezett híve volt, ahogy mondta: Európa minél nagyobb, annál nagyobb az esélye a túlélésre.
A politikai tevékenység mellett több publicisztikája jelent meg az állam- és jogtudomány témakörében, és jelentős szerepet játszott a német evangélikus egyház életében is. A robusztus megjelenésű, szókimondó politikus legnagyobb erényének a higgadtságot és az elvonatkoztatás képességét tartották.
Cikk megjelenési időpontja: 2017-01-11 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 1002
szavazógép
2017-01-11: Világfigyelő - :

Visszatért a balkáni mészáros

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egyik vezetőjének, a „balkáni mészárosként” és „kacaniki hentesként” is ismert, koszovói származású Lavdrim Muhaxherinek a migránsokkal együtt sikerült Szíriából Európába jutnia, és jelenleg Koszovóban tartózkodik – számolt be a hírről a térség sajtója.
2017-01-11: Világfigyelő - :

Meghalt Rafszandzsáni volt iráni államfő

Nyolcvankét éves korában vasárnap szívrohamban elhunyt Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt iráni elnök, politikai túlélő, az iszlám forradalom egyik atyja, Irán egyik leggazdagabb embere.