Pozsony Pozsony marad (Kármentő)

A dolog pikantériája az, hogy a szlovák és a magyar kormányfő szerződésben rögzítette, közös történelemkönyvet adnak ki, amelyben kerülik egymás nemzeti méltóságának sértését. Ezek után sejthetjük, hogy milyen lesz az a bizonyos történelemkönyv.

Átírnivaló Pozsony kapcsán is bőven akad, hisz a városnév a település első ispánjáról, Posonról kapta a nevét. A szlovák Bratislava nevet egy téves névelemzés szülte, P. J. Safarik történész 1837-ben a 907-ben említett Brezalauspruh német nevet Braslavespruchnak olvasta, s a szó előtagját a szlovák Bratislav személynévvel azonosította. A város korábbi szlovák neve Presporok volt.

Nos, a város meghódítása Árpád fejedelemhez kapcsolódik. Egy háromnapos csatában a magyarok elfoglalták, s itt alapították meg az első várispánságot. A 11. századtól vármegyei székhely, 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok megfúrták és elsüllyesztették — Búvár Kund mondája —, várnagya volt Toldi Miklós is. Egyetemét Mátyás király alapította 1467-ben, 1526 után Magyarország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát. Itt tartották az országgyűléseket, s itt koronázták a királyokat. 1620-ban Bethlen Gábor foglalta el, 1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó, 1848-ban itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh.

Trianon után magyar jellegét elveszítette. Legszebb épületei a magyar történelmi örökség részei.

Nos, a Pozsony név betiltási kísérlete bennünket erősen emlékeztet az átkosban a magyar nevek ellen elkövetett merényletsorozatra, jól ismerjük mi ezt a nacionál-fasiszta fogást, amitől számunkra Pozsony továbbra is Pozsony marad.