Miért is van titkosszolgálat?

2017. január 14., szombat, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Akár futni hagyták, akár valóban szem elől tévesztették Sebastian Ghiţă volt képviselőt a román hatóságok, mindenképp leszerepeltek, és ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy hirtelen számottevően romlott az amúgy sem túl kedvező megítélésük, hanem azt mutatja, hogy igen fontos állami intézmények nem működnek megfelelően, ahogy ez egy korszerű demokratikus államban elvárható.


Igaz, Románia nemigen sorolható ebbe a kategóriába, és éppen berendezkedése, szerveinek rossz teljesítménye miatt. Senki előtt nem titok, hogy a  mai hírszerző szolgálat a kommunista diktatúra legrettegettebb elnyomó eszközének számító Securitate utódja, módszereit és embereit is onnan örökölte, és az, hogy a nyugati partnerek nyomására „európaibb” szabályok közé, parlamenti ellenőrzés alá kényszerült, még távolról sem biztosíték arra, hogy gyökeres változáson esett át.
A Securitate irattárát tanulmányozó testületben vezetőségi tisztséget betöltő (1989 előtt üldözött) Mircea Dinescu költő mintegy másfél-két évtizede írta le, hogy – első látásra meglepő módon – a hírhedt titkosrendőrség éppolyan tökéletlen volt, mint minden más ebben az országban: rossz törvények, tisztázatlan hatáskörök, ellentmondó utasítások, hanyagságok, emberi gyengeségek miatt sokszor ugyanolyan rendetlen, selejtes, trehány munkát végzett az ügynökök és besúgók gépezete is, mint az eladhatatlan árut termelő gyárak, azaz e sötét erő kiváltságos helyzete ellenére is az adott társadalom része volt. És valószínűleg az is maradt, hiszen attól, hogy több pénzt kap, még nem feltétlenül hatékonyabb a hírszerzés, mint az útépítés, egészségügy, bürokrácia... Sőt: mivel a parlamenti ellenőrzés merőben formális – maga a több bűntény miatt perbe fogott, az SZDP választási győzelme után nyomtalanul eltűnt Ghiţă (Victor Ponta volt kormányfő kebelbarátja) is e bizottság tagja volt, noha együtt nyaralt a most felfüggesztett Florin Coldea titkoszszolgálati alelnökkel, és kétmillió eurós üzleteket bonyolított le a hírszerzés műszaki intézetével! –, semmiféle garanciánk nincs arra, hogy a mindenható Szolgálat az állam és a polgárok biztonságáért dolgozik. Ha így lenne, ők kellett volna elsőként lekapcsolják a szökött üzletember-politikust. De nem tették...
Persze, senki sem a hírszerzés erkölcsi hitelvesztése miatt aggódik, láthatóan ők maguk sem. Minket, polgárokat is inkább az érdekel, hogy valami érdemlegessel, lényegessel foglalkoznak-e a román titkosszolgálatok (nem csupán a legnagyobb, a kisebb többiről még ennyit sem tudunk), elvégzik-e legalább elfogadható szinten feladataikat e jól fizetett testületek? Vagy csak azért tartjuk el mindet, hogy látható és láthatatlan tagjai zavartalanul űzzék saját politikai és üzleti játszmáikat, ahogy ezt a hatalmon levőktől megszoktuk? Ki és mikor fog ennek véget vetni?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 771
szavazógép
2017-01-14: Közélet - Nagy D. István:

Főhajtás a hősök előtt

A 74 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lezajlott Voronyezs környéki harcok, tragikus, katasztrofális események kitörölhetetlenül mindörökre nemzetünk történetének részévé váltak, és ezek ismerete főhajtás a bajtársaink előtt, akik kötelességük teljesítése közben estek el – hangzott el a sepsiszentgyörgyi köztemetőben a Vitézi Rend erdélyi törzskapitánysága megemlékezésén.
2017-01-14: Közélet - Iochom István:

Élettel teli gyűjtemények (Csernátoni Haszmann Pál Múzeum)

Tartalmas éve volt a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak tavaly is: kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, olvasó- és kézművestábor, alkotótáborok, könyvbemutatók és koncertek, illetve a legvisszhangosabb rendezvény, a Csernátoni Burrogtató újabb kiadása színesítette a nagyszámú érdeklődőt vonzó kulturális kínálatot. A tavalyi programokról és az idei tervekről kérdeztük D. Haszmann Orsolya muzeológust.