Drágul a gáz és a villany

2017. február 16., csütörtök, Belföld

Április elsejétől akár 10 százalékkal is emelkedhet a földgáz ára, július elsejétől pedig a villanyáramé is nőhet 1–2 százalékkal – közölte tegnap Niculae Havrileţ, az országos energiaár-szabályozó hatóság elnöke, aki szerint a gáz drágulását valójában csak novemberben, a következő fűtési szezon kezdetén fogja érezni a lakosság.

Az árak újraszámítása a gázév alapján, áprilistól áprilisig történik, és a földgázok piacának liberalizálásával áll kapcsolatban. Az év közepén módosulhat a villamos energia ára is, ám Havrileţ úgy véli, az áremelés nem lesz jelentős, legfeljebb 1–2 százalékos drágulás várható.

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2017-02-16 00:00 Cikk megjelenítése: 1894 Olvasóink értékelése: 0 Szavazatok száma: 0

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2017-02-16: Belföld - :

Ilyen is van

Végérvényesen elutasította a képviselőház február 14-én Bogdan Diaconu azon törvénytervezetét, amely a magyar elnyomás elleni harc és Trianon napjává nyilvánította volna június 4-ét. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője és frakcióvezető-helyettese ezt úgy értékelte, hogy a parlament demokratikus kötelességének tett eleget. „A parlament törvényhozó szerepével nem élhet vissza egyetlen választott képviselő sem, még azok sem, akik nacionalista eszméket vallanak.

Következő írásunk

2017-02-16: Belföld - :

Olcsó az egészségünk

Az Európai Unióban Románia költi bruttó hazai össztermékének legkisebb hányadát az egészségügyre: ez 2014-ben 5,1 százalék volt, mikor Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia GDP-jük 11 százalékánál többet áldozta erre a célra – írja az Európai Statisztikai Hivatal tegnapi közleményében.