Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. április 26., szerda 22:40
Köszöntjük Ervin nevű olvasóinkat!

Építészeti emlékeink Uzonban

2017. február 17., péntek, Nyílttér
A Temesváry-kúria. Fotó: Albert Levente
A Temesváry-kúria. Fotó: Albert Levente
A székely nép legjelentősebb és legigényesebb épülete mindig a lakóház volt. Ez mutatta meg a család ízlését, vagyoni helyzetét, így ennek építésére mindig is sokat adtak.
Az uzoni lakóházak közül a legkiemelkedőbb a Béldi–Mikes-udvarház, azaz kastély, amely már a XVII. század végén állott. Erre  utal kiugró pilléres-íves tornáca, valamint az egész kastélyudvar belső szerkezeti felépítése. A kastély mellett számtalan népi udvarház vagy más néven kúria is épült a XVIII. század végén és a XIX. században (Gidófalvi-, Pünkösti-, Incze-, Verzár- stb. udvarház), ezeket pilléres-boltíves vagy kiugró tornácok díszítik. A kúriák és kúriaszerű épületek mellett már az 1700-as évekből jelentősek a jó módú parasztság, a közepes gazdák épületei is (már amit a fennmaradt szövegekből ki lehet következtetni), habár ezek a lakóházak nem igazán különböznek egymástól. Mivel Uzon népe erdőbirtokkal rendelkezett, nagyon sok régi székely lakóház épült csere- vagy fenyőfából, hármas beosztással, csupán a méretek változtak az építtető lehetősége és igénye szerint.
A szokásos háromosztatú ház mérete széltében 3,5–5, hosszában 8–10 méter között változott. Az eresznél lépünk be, az út felőli helyiség az ,,első ház”, az udvar felőli pedig a ,,hátsó ház” nevet viseli. Az első ház – vagy a mai megfogalmazásban szoba – volt a tisztaszoba. Ez azt jelentette, hogy mindig lakatlan volt, mert a család értékeit ott őrizték. A berendezés szebb és gazdagabb volt, mint a hátsó házban, hiszen ha vendég jött, ide hívták be, lakodalom, keresztelő, eljegyzés is itt zajlott, de ide ravatalozták fel a család elhunyt hozzátartozóit is.
Ebben a szobában a mestergerendába vésték fel a ház építőinek nevét és az évszámot is. Íme, az alábbiakban közlöm azokat a feliratokat, melyeket felleltem, bár a hozzá nem értés vagy a közöny miatt sajnos nagyon sok már elkallódott, elégették, egy részüket pedig lefedték, levakolták.
A Petőfi Sándor nevét viselő utcában a 486. szám alatt, néhai Márk Benedek házában ezt olvashatjuk: „Építtette Isten segedelméből Márk Sámuel és nője Tana Rebeka, s fiok Márk József 1895”.
A 482. szám alatt Bába István házában ez áll: ,, Isten segedelméből építtette Pünkösti József és fia Lajos 1878 augusztus 25.”
Szomorú látványt nyújt a Györbíró Árpád és Gizella háza a Köleskertben, mert össze­omlott, de még leolvashattam a latin nyelvű szöveget: ,,AEDIFICAT FRANCISC ET PAUL KUTI ANO 1793”.
 Zátyi Zoltán házában az 566. szám alatt ez áll: ,,Kovács Kálmán 1889”.
Török Ferenc Köleskert 540. szám alatti házában: ,,Isten segedelméből építette Kádár Mihály és fia Ferenc 1880. június 28-án.”
Az uzoniak által Nagy útnak is nevezett Gábor Áron országúton a 155. szám alatt Dankó Margit és Márkos Éva házában: ,,Isten segedelméből építette Kádár György az 1858-ik évben Júliusba.”
Szabó Sándor favágó elbontott tetejű házából származik talán a legszebb és legrégibb feliratos mestergerenda. Szövege a következő:
,,Hogyha az Úr Isten nem őrzi ez házat
Tsak hiábavaló emberi vigyázat,
Mert minden dolgokat az Isten igazgat,
Ezenkívül ember oltalmat nem várhat.
ANO KA, FE 1780 15 APRIL
TS, SA”.
Érdekessége és értéke a fenti szövegnek, hogy még a nyelvújítás előtt rótták, amikor a ,,cs” betűt ,,ts”-sel írták.
A Híd utca 403. szám alatt, néhai Pánti Béla házában: ,,Építete Isten segedelméből építete Zajzon János feleségével Istók Máriával 1863, Isten őrzi ez házat fába való az emberi vigyázat május 15”.
 A Kossuth Lajos utca 4. szám alatt, Fám Piroska házában: ,,Építette Pélyi Miklós 1866 julus 18”, ott valószínűleg a Rétyi Miklós nevet írták el.
A Gábor Áron út 141. szám alatt, Kányádi Irénke házában: ,,Építette Kósa István és Baczoni Zsuzsanna 1898-ban”.
Tóth Margit és Tóth Sándor Petőfi utcai házában a mestergerenda felirata: ,,Isten segedelmével építtette ifejiu legény Tot Sandor 1877 november 10-dik napján”.
Ugyancsak a Petőfi Sándor utcában, Istók Ferenc házában: ,,Építette Györbíró Beniám és neje Finta Teresia 1848”.
Érdekes, hogy a falu alsó felében (az Alszegben) találtam csak  ilyen feliratokat, a Felszeg és a Puszta nevű utcákban már nincsenek, vagy ha lennének is, fel vannak vakolva, hogy ne hulljon a szobába a gerenda.
A falu épített örökségéhez tartoznak a zsellérházak is. Ezeket  közvetlenül a föld színére építették, a ház négy sarka alá terméskövet tettek, a földjét ledöngölték döngölővel, letapasztották trágyás agyaggal, majd homokkal megszórták; kívül a házfal tövét töltéssel vették körül. Ezeket a házakat régen zsúpfedéllel fedték, később zsindellyel, majd a még létezőket kát­ránnyal. Gyermekkoromban még állott egy zsellérház a Nagy úton, ott, ahol ma Bitai Dezső emeletes háza van. Szintén a Nagy (Gábor Áron) úton állott Karácsony István néhai zsellérháza, mely a 2016-os évben végleg összeomlott. Jelenleg a Temesváry-kastély közvetlen közelében áll vagy 4–5 zsellérház, amelyben valamikor a kastély állatait gondozó zsellérek laktak.
 
Ambrus Anna, Uzon
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most