Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. március 1., szerda 19:45
Köszöntjük Albin nevű olvasóinkat!
Múltidéző » Emlékezet
2017-02-09: Emlékezet - :

Kelemen József, aki minden szavával tanítottRégi iskolaigazgatók

Kelemen József, aki minden szavával tanított (Régi iskolaigazgatók)Életét három stáció: Barátos–Kolozsvár–Sepsiszentgyörgy között élte le. Kovászna felé utazva érintjük Barátost, ahol az úttesttől jobbra eső,  gyümölcsöstől takart házban látta meg a napvilágot 1930. január 9-én. A Kelemen család tősgyökeres barátosi, édesapja, József műbútorasztalos és gazdálkodó, édesanyja, Deák Ida cófalvi származású, Szebenben tanulta a szülésznői mesterséget.
2017-02-09: Emlékezet - :

Szilágyi Sámuel, a tragikus sorsú honvéd

A Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) kezdeményezésére 2012-ben a sepsiszentgyörgyi református temetőben lelkes fiatalok cserejegenyét ültettek tiszteletük jeléül. Ez sajnos kiszáradt, de utólag egy olaszteleki példányt plántáltak helyébe: a feledésbe nem merült, tragikus sorsú Szilágyi Sámuel honvéd emlékére.
2016-12-24: Emlékezet - :

27 éve végezték ki a Ceaușescu házaspártKarácsony

27 éve végezték ki a Ceaușescu házaspárt (Karácsony)1989. december 25-e talányai A Rendkívüli Katonai Törvényszék ítéletét december 25-én 14 óra 50 perckor a tergovistyei (Târgovişte) laktanyában hajtották végre. Ahogy azt Stănculescu tábornok a tergovistyei laktanyába érkezésekor eltervezte, a kivégzőosztag ejtőernyősei az őrszoba falánál agyonlőtték a diktátorokat.
2016-12-20: Emlékezet - Iochom István:

Háromszék legidősebb vadásza

A szerző felvételeDálnok legidősebb házaspárja a 342. szám alatt lakó Porum-Kerekes Zsigmond és Margit, akik 63 évvel ezelőtt keltek egybe. Zsiga bácsit a minap vadászszenvedélyéről és világháborús élményeiről faggattuk. Dózsa szülőfalujában ő az egyetlen életben levő volt hadifogoly. Vadászpuskáját 1965-ben vásárolta, s azóta nem vált meg tőle. A 91 éves Zsiga bácsi most is jó egészségnek örvend, és rendszeresen eljár vadászni. Tagja a bodoki és a Vad Természet Vadászegyesületnek.   
2016-12-20: Emlékezet - Iochom István:

Egy év a lágerbenA kurtapataki Polgár István visszaemlékezései

A szerző felvételePolgár István 92 éves, Kurtapatakon él. Második világháborús élményeiről, fogságáról kérdeztük. Felelevenítette az oroszországi lágerben eltöltött hónapokat is.
2016-11-23: Emlékezet - Jancsó Árpád:

Zakariás Erzsébet, az elméleti középiskola megteremtője

Zakariás Erzsébet, az elméleti középiskola megteremtőjeA két világháború közötti időszakban minden nehézség ellenére a Mikes Kelemen Főgimnázium elődje, mint az egyetlen leánynevelő intézet vidékünkön, szép eredményeket tudott felmutatni, igazolta létjogosultságát. Ezért vetődött fel egy új igény: megvalósítani a nyolcosztályos főgimnáziumot a négyosztályos polgári leányiskolából. A társadalom igényei is emellett szóltak. Az iskola pedagógusai felismerték ezt, s már 1941-ben beadvánnyal fordultak a felettes szervekhez – sajnos, sikertelenül.  
2016-11-23: Emlékezet - Jancsó Árpád:

Dobolyi László, „a kollégium választottja”

Dobolyi László, „a kollégium választottja”Sepsiszentgyörgyön született Dobolyi Mózes és Szilágyi Erzsébet egyetlen gyermekként 1920. július 8-án. Édesapja böllér, édesanyja varrónő volt.  
2016-11-10: Emlékezet - :

A Székely Mikó Kollégium első hősi halottja

Székely GyulaCsaládunkban nagyapámat mindig úgy emlegették, mint a Székely Mikó Kollégium első hősi halottját. Bajtársát, egy sepsiszentgyörgyi honvédet fejlövéssel, sebesülten a tűzvonalból a hátán mentett ki, de később egy repeszgránát-szilánk eltalálta, s hősi halált halt. A háborúból hazatért bajtársa, aki életét neki köszönhette, családjával mindig hálával beszélt nagyapámról. Minden évben megemlékezünk Székely Gyula zászlósról, akinek neve a sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében, az I. világháborús obeliszken áll felvésve a hősi hallottak névsorában.
2016-11-08: Emlékezet - Iochom István:

Amerikai és angol hadifogságbanA kézdivásárhelyi Kiss Ernő visszaemlékezései

A szerző felvételeA második világháború táborait megjártak között  általános volt a megállapítás, hogy nyugaton jobban éltek a hadifoglyok, míg keleten, a szovjet lágerekben temérdek szenvedés jutott osztályrészükül. Ez részben igaz is volt, de nyugaton sem fogadták a magyarokat gőzölgő gulyáslevessel vagy fehér paplanos ággyal. Szállásuk és étkeztetésük gyakorta gyatra, és számos helyen a bánásmód sem volt különb. Ez többnyire, akárcsak keleten, az adott táborparancsnokok kedvétől, mentalitásától függött. A nyugati táborok legfontosabb előnye a szovjetunióbeli lágerekkel szemben az volt, hogy a foglyok sokkal hamarabb, már 1946 tavaszán hazatérhettek. A második világháború végén mintegy 300–350 ezer magyar katona, levente és civil hadimunkás került a nyugati szövetségesek fogságába. Ma már egyre kevesebben élnek azok közül, akik tudnak mesélni arról, hogy milyenek voltak a táborviszonyok Németország és Ausztria megszállási övezeteiben, Belgiumban és Franciaországban. A kevés túlélők egyike volt a kézdivásárhelyi Kiss Ernő, aki ez év július 7-én hunyt el életének 94. évében. Alább az ő visszaemlékezéseit közöljük.
2016-11-05: Emlékezet - Tófalvi Zoltán:

Puskás Attila börtönéveiMegtorlás Erdélyben

Albert Levente felvételeKülönös hadbírósági tárgyalásra került sor 1959. szeptember 16-án. A Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke marosvásárhelyi kiszállásán a mellényszabóból „hadbíró őrnaggyá” avanzsált Macskási Pál vezette tanács a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium – ma Márton Áron nevét viseli – hat tanárának és öt diákjának perében hozott ítéletet.
2016-10-29: Emlékezet - :

Csoóri és az ismeretlen erdélyi orvos

Kiss Ferenc, Darkó Zsigmond és Csoóri SándorMondják, hogy Csoóri Sándor az egybegyülekezés embere volt: költőként, gondolkodóként, világjáróként, a magyar szó szerelmeseként. Létezett olyan érdemleges tanácskozás, szervezkedés, beszélgetés a Kádár-kori Magyarországon, ahol ő nem volt jelen? Volt-e olyan emberpróbáló ügy, amelyhez ne tette volna oda vállát, még a pártteokrácia főkorifeusaival is vállalva a szembesülést – barátai, védencei, az ÜGY érdekében?
2016-10-25: Emlékezet - :

Zarándokok a volt fogolytáboroknálBarcaföldvár

Nagy János, Ungvári Barna András és Benkő LeventeMinekutána október közepén Magyarországról a felsőzsolcai Megbékélésért Polgári Szövetség szervezésében egy autóbusznyi zarándok látogatta meg a barcaföldvári fogolytábor utolsó tömegsírja helyén kialakított emlékkertet,  szombaton egy vonatnyi zarándok érkezett oda és Lügetre a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Köre, közismertebb nevén a Pécsi Német Kör szervezésében.  
2016-10-25: Emlékezet - :

Tőkés átvette a kitüntetést

Orbán Viktor (jobbról) átadja a kitüntetést Tőkés Lászlónak. Fotó: Soós LajosTőkés László átvette a Magyar Becsület Rend kitüntetést vasárnap az Országházban. Rajta kívül a századik életévében járó Olofsson Placid bencés szerzetes kapta meg a magas elismerést.  
2016-10-25: Emlékezet - :

Megemlékezések Európa-szerte

Magyarország határain kívül is tartottak megemlékezéseket vasárnap, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján.  
2016-10-25: Emlékezet - :

Aschermann Vendrei Ferenc, a „szürke eminenciás”

Aschermann Vendrei Ferenc, a „szürke eminenciás”Kevesen tudják, hogy Sepsiszentgyörgyön a „Baromhegyen” található egy, a Váradi József utca felső felével párhuzamos utca, amelyet évekkel ezelőtt a városi tanács Aschermann Vendrei Ferencről nevezett el. Ugyancsak kevesen tudják, ki volt ő.  
2016-10-22: Emlékezet - Csinta Samu:

Most már az sincs, hova hazamenni /Beszélgetés DÁVID GYULA irodalomtörténésszel, ötvenhatos elítélttel/Ötvenhat Erdélyben

Most már az sincs, hova hazamenni /Beszélgetés DÁVID GYULA irodalomtörténésszel, ötvenhatos elítélttel/ (Ötvenhat Erdélyben)Házsongárdi sírkoszorúzás szolgáltatta az ürügyet, igazából azonban sokadmagával az ötvenes évek sötét első felének áldozata Dávid Gyula. A háromszéki születésű, kolozsvári irodalomtörténésszel a magyar forradalom erdélyi következményeinek stációit igyekeztünk vágigjárni.
2016-10-22: Emlékezet - :

Csoportos gyertyagyújtásért is börtönDÁVID GYULA könyvbemutatója Budapesten

Dávid Gyula 1956 Erdélyben, és ami utána következett című könyvét dedikálja BudapestenAz 1956-os magyar forradalom romániai következményei a magyarországinál is nagyobb kihatással voltak a társadalomra – vonja le a következtetést Dávid Gyula irodalomtörténész Nap Kiadónál megjelent, 1956 Erdélyben, és ami utána következett című könyvében. Megállapítása nem rangsorolja a határon inneni és azon túli magyarok kálváriáját, hiszen a szenvedés közös volt – hangsúlyozta október 14-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott könyvbemutatóján az erdélyi börtönviseltek egyikeként.
2016-10-22: Emlékezet - Tófalvi Zoltán:

A magyar forradalom és nemzeti szabadságharc hatása HáromszékenÖtvenhat Erdélyben

Kopjafás emlékmű Baróton„Az 1956-os forradalom Magyarországot a XX. században páratlan világpolitikai szerephez juttatta. Ugyanakkor soha olyan nyilvánvaló nem volt, mint azokban a drámai hetekben, hogy sorsa, jövője döntő mértékben a világpolitikától, elsősorban az erőviszonyoktól, a nagyhatalmak között folyó küzdelmektől és egyezkedésektől függ. (…) A kelet–nyugati viszony ötvenes évekbeli alakulásának vizsgálata azt mutatja, hogy minden amerikai propagandával, illetve kelet-európai várakozással szemben 1953–56 között a Szovjetunióban nem merült fel a csatlós országok „elengedésének” gondolata, amerikai, illetve nyugati részről pedig nem léteztek a térség felszabadítását célzó törekvések. (…) A magyarországi felkelés kirobbantása ezért nemcsak hogy nem állt az Egyesült Államok érdekében, hanem kifejezetten kellemetlenül érintette az amerikai vezetést, hiszen a budapesti események megzavarták és rövid időre visszavetették az addig oly ígéretes eredményeket hozó enyhülési folyamatot. Az amerikai kormányzat (…) politikájának kettős célkitűzését ebben az előre nem látott, válságos helyzetben sem volt hajlandó feladni: egyrészt arra törekedett, hogy a szovjet beavatkozás miatti kényszerű retorika minél kevésbé terhelje meg Moszkva és Washington viszonyát, másfelől viszont igyekezett a világ közvéleményét meggyőzni, miszerint Amerika nem nézi ölbe tett kézzel egy kelet-közép-európai nemzet szabadságküzdelmét. E két ellentétes érdek egyidejű érvényesítése érdekében az amerikai vezetők improvizatív lépésekre kényszerültek, közülük a leglátványosabb az volt, hogy a magyarkérdést október 28-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalták. Ott azonban valódi döntések nem a tanács üléseinek a nemzetközi közvélemény számára hangszerelt vitáiban születtek, hanem az amerikai, angol és francia képviselők színfalak mögötti titkos egyeztető tárgyalásain. (…) A második szovjet intervenciót követő nyugati passzivitás legfontosabb üzenete azok számára, akiknek sohasem voltak illúzióik, vagy akik most hajlandók voltak lemondani róluk, az volt, hogy minden ellenkező értelmű propaganda ellenére az 1945-ben létrejött európai status quo kölcsönös elismerésén alapuló kelet–nyugati érdekszférarendszer létezik, működik, és speciális automatizmusként határozza meg a kelet-közép-európai régió sorsát. (…)  1956-ban tehát nem volt esély a győzelemre, a magyar forradalom azonban ennek ellenére – vagy éppen ezért – a XX. századi magyar és egyetemes történelem egyik legkiemelkedőbb eseményének tekinthető. ”  (Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. 1956-os Intézet, 2006)
2016-10-21: Emlékezet - :

Visszapillantás 1956-ra

Házsongárdi temetőAz alábbi sorok egy értelmiségi családból származó, 19 éves, a Bolyai Tudományegyetem geológia–földrajz szakos hallgatójának életérzését tükrözik az 1956-os esztendőben. Nem volt hős, nem vett részt megmozdulásokban, tüntetéseken – élte a mindennapokat. November 6-án kétségbeesett levelet ír volt kollégájának, a Sepsiszentgyörgyön tanító 23 éves fiatalembernek arról, hogyha ebben a világban akar élni, el kell vesse a neveltetéséből kapott erkölcsi normákat, idomulnia kell a gonosz világhoz, amelyben a szép is, a jó is csak ideiglenes, az állandó a szenvedés és a rossz. Az írás szerzője 2016-ban nyolcvanadik évében jár, gondolatban átélte ’56 mámoros tavaszát, mozgalmas nyarát és tragikus őszének eseményeit, visszaemlékezésének tárgyát. Írását ajánlja korosztályának és a mai huszonéveseknek, hogy jobban megérthessék azt a kort, amelyben szüleik és nagyszüleik éltek.
2016-10-20: Emlékezet - Váry O. Péter:

Száznyolcvan kopjafa

A kopjafadoktor (Szekeres Attila Szathmári Pap Károly-plakettel díjazott fotója)„Valamikor a télen unalmamban eszembe jutott, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója lesz idén, és faragok hatvan darab hatvancentis kopjafát. Valahova, nem tudtam, hogy hova, csak gondoltam, hogy elkezdem, megfaragom, és majd valakinek oda fogom ajándékozni” – kezdi Balázs Antal a száznyolcvan kopjafa történetét. Mert a hatvanból időközben háromszor annyi lett, hiszen az ötlet megtetszett másoknak is – Bács-Kiskun megye déli szegletében így hát három településen: Kiskunmajsán, Csólyospáloson és Szankon lesz egyedi ’56-os kopjafaemlék. És talán itthon, Sepsiszentgyörgyön is – bár erre senki nem kérte Anti bácsit, de ő úgy gondolja, az ’56-os forradalomnak és városának is tartozik ennyivel.
2016-10-06: Emlékezet - :

Bibó Erzsébet, az elfelejtett nagyasszony

A sepsiszentgyörgyi Magyar Állami Tanítóképző Intézet épületét, amelynek akkori igazgatója Zayzonné Stöger Adél volt, 1919-ben elvette a román állam. A tantestület egy része elhagyta az országot, a másik részét a Református Székely Mikó Kollégium fogadta be a tanulókkal együtt. Így történhetett meg, hogy az 1919–20-as tanévtől a fiúgimnázium mellett tanítóképző, polgári fiú- és leányiskola is volt. A fiúgimnázium tagozataként a négyosztályos polgári leányiskola (későbbi leánygimnázium) működött a Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola jogutódjaként.  
2016-10-06: Emlékezet - :

Gidófalvi Jancsó Pál emlékezete

Jancsó Pál, az első magyar komikusJelentős magyar kultúr- és színháztörténeti esemény zajlik október 7-én 15 órától a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Ezen a napon avatjuk fel az első magyar komikus színész, gidófalvi Jancsó Pál elveszettnek hitt, de a Házsongárd Alapítvány szorgos és kitűnő munkájának köszönhetően megtalált síremlékét.
2016-09-17: Emlékezet - :

Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér

Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyérKurkó Gyárfás egyetlen könyve, a népi memoárként meghatározható Nehéz kenyér 1949-ben jelent meg először. Irodalmi művek megjelenését illetően nem volt kedvező esztendő. Akkortájtól Romániában, akárcsak egész Kelet-Európában, a politikai látószögek hosszú időre felülírták az irodalmi szempontokat.
2016-09-17: Emlékezet - :

Amiről keveset beszélünk

Néhány kutúrtörténeti tény, melyről  érthetetlen módon  keveset beszélünk, s érthető módon a román fáma elhallgatja:
2016-09-08: Emlékezet - József Álmos:

Sepsiszentgyörgy városrendezési terve 1956-ból

Munkában a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága 1956-banSepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa a napokban adta beleegyezését a város 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiájához, amely részleteiben is tanulmányozható a polgármesteri hivatal honlapján. Jelen írás célja egy 1956-ban készített városfejlesztési terv fontosabb célkitűzéseinek bemutatása, amelyből kiderül, hogy már hatvan évvel ezelőtt több olyan, ma is időszerű kérdés foglalkoztatta városunk elöljáróit, amelyekre napjainkig sem született megoldás.
2016-09-08: Emlékezet - Ferenczy L. Tibor:

Szomorú évforduló

Nem járt még kezemben, de olvastam a hírt, tudok róla, hogy májusban megjelent a Háromszéki tűzoltószerek című kiadvány, amely az önkéntes tűzoltóságok tárgyi emlékeit, technikatörténeti különlegességeit, ritkaságainak egy részét mutatja be. Csak gratulálni tudok Tóth Szabolcs Barnabásnak, hogy hézagpótló kötetét megjelentette, és hosszú távú céljában egy háromszéki tűzoltómúzeum létrehozása is szerepel.
2016-09-03: Emlékezet - :

Vári Attila: Veresvíz

Vári Attila: VeresvízValaha, nagyon-nagyon régen, elhatároztam, hogy bejárom Székelyföldet, s most, hogy arra kényszerülök, csak kirándulásaim párlatából éljek, rangsorolnám élmé­nyei­met, de nem lehet. Van valami, ami még így sem akar beállni a sorba, nem akarja, hogy megszépített tájélmény legyen belőle. Meztelenül, akár egy szenvtelen, csupán tényekre szorítkozó jegyzőkönyv, úgy jelenik meg előttem: titokzatosan, borzongatóan, mintha arra várna, hogy megfejtsem általa a világ talányos oldalának jeleit.
2016-09-03: Emlékezet - :

Csordás Mihály: Rekviem önmagunkért

Csordás Mihály: Rekviem önmagunkértÍzlelgetem a szót, a telecskai dombok szoros ölelésében fekvő település nevét: Kishegyes. Ha csak embereit nézném, a kétkedő természetű, velünk sem kacagni, sem zokogni nem tudó zsellérivadékokat, még cifrázhatnám is a nevet, kivonva belőle az ébredő nap fényét, melegét… Nem teszem; nem bontom ötezer kicsiny gondjára, fájdalmára, álmára a köröző Körösöktől a táj testét érrendszerként átszövő Bácsérig (Krivajáig) 1769-ben ideérkező dolgos, de öntörvényű népességet.
2016-09-01: Emlékezet - :

Pálmai Lenke emlékköve és -fái

Pálmai LenkeAz Állami Magyar Tanítóképző Intézetet (a „képzőt”) 1910. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között. A felirat a mai Mihai Viteazul Főgimnázium főépületének falán a második emeleti ablaksor alatt egy-egy csapóeső után olvasható volt mindaddig, míg a mostani intézményt nem adták át a román tannyelvű iskolának, és a renoválás leple alatt nem verték le tégláig a vakolatot. Így tűnt el egy történelmi emlék, melyről a fiatal nemzedék nem tud.
2016-09-01: Emlékezet - Ferenczy L. Tibor:

Az általános műveltségről

„A modernitás talán legfájdalmasabb defektusa, hogy elveszett az általános műveltség. Nem az emberek lettek ostobábbak vagy tájékozatlanabbak, hanem az általános műveltség részének tekinthető ismeretanyag vált olyan mértékűvé, hogy már lehetetlen biológiai térhelyen felhalmozni: kell az okostelefon és kell az internet-előfizetés.