Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. január 20., péntek 11:49
Köszöntjük Fábián, Sebestyén nevű olvasóinkat!
Múltidéző » História
2017-01-12: História - Jancsó Árpád:

Az igazságtalanságot nem tűrő Székely MargitRégi iskolaigazgatók

Tanítónő, tanár, középiskolai aligazgató és igazgató, Székely Margit a pávai primor Székely család elsőszülött gyermeke. Édesapja, Gyula a rétyi takarékpénztár tisztviselője volt, édesanyja az egerszegi Bíró Margit. Édesapjáról mint szomorú érdekességet említette unokaöccse, dr. Székely Zsolt, hogy ő volt a Székely Mikó Kollégium első hősi halottja az első világháború idején: a galíciai fronton a tűzvonalból mentette ki dr. Bogdán Rajcs Zsolt édesapját, Andrást, de sajnos, ő 1916. március 21-én Galíciában, Gorodishche város közelében elhunyt.  
2017-01-12: História - Józsa Lajos:

Mikor egyesült Kanta Kézdivásárhellyel?

Beke Ernő gyűjteményébőlOrbán Balázs A Székelyföld leírásában azt írja, hogy Kézdivásárhely 1848-ban egyesült Kantával. Cserey Zoltán és Binder Pál történészek 1992. július 25-én a Háromszék napilap Településeink című rovatában így írnak: „Kézdivásárhellyel összeépült és vele 1849. december 31-ikén hivatalosan is egyesült a helység, Kanta.”  
2017-01-04: História - József Álmos:

Emeltek-e szobrot 1940-ben Sepsiszentgyörgyön Andrei Mureșanunak ?

Gheorghiu és a gipszmintaVolt kollégám érdeklődött: van-e tudomásom arról, hogy a harmincas évek végén Szentgyörgyön szobrot állítottak Andrei Mureșanunak, a ’48-as román forradalmárnak, a neves román költőnek, a Deșteaptă-te, române! kezdetű, 1990 óta a román nemzeti himnusz szövege írójának? Meglepődve fogadtam kérdését, hisz ez olyan várostörténeti adalékot jelentene, melyről eddig a nagyközönségnek nem volt tudomása. Erre elmondta: brassói barátja kérte fel, kísérné el egy várostörténeti sétára Zanelli Gheorghiu bukaresti fizikust, aki nála annak a Zoanel Gheorghiu szobrásznak fiaként jelentkezett be, aki a harmincas évek végén Mureșanu alakjának sepsiszentgyörgyi megformázását vállalta el.  
2016-12-17: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest40. / részletek

Az Ady Endre LíceumHamis hírek terjesztésével többször is szítottak gyűlöletet: az iskolák háborújában, március 15. ünneplésekor, majd az ezeket követő marosvásárhelyi véres események idején, de augusztus 30-án, a bécsi döntés évfordulóján és december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén is.
2016-12-10: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest39. / részletek

Hencz Hilda: Magyar Bukarest (39. / részletek)Lehet még szó a holnapról? Ceaușescunak sikerült megalkotnia az új embert, aki kettős nyelvezetet használt, akinek a hazugság léte természetes velejárójává vált, aki megjátszotta a lelkesedést és a „mélységes hálát” megalázója és kínzója iránt. Nem csoda, hogy a leghevesebb és legvadabb tapsolnokok szempillantásnyi idő alatt és minden nehézség nélkül meggyőződéses demokratává váltak. A román társadalom mindmáig tartó súlyos erkölcsi válsága miatt lehetetlen megtudni, hogy az 1989. decemberi eseményekben élen járók közül ki volt jóhiszemű résztvevő, és ki teljesített még ekkor is „megfigyelői” szolgálatot, vagy kinek kellett feladatként társait, barátait, a tömeget befolyásolnia, manipulálnia.  
2016-12-05: História - :

Magyar huszárok Bukarestben

Magyar huszárok Bukarestben100 évvel ezelőtt foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magában foglaló központi hatalmak hadseregei – miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. A román front különlegességét az adja, hogy a két szemben álló csoportosulás szinte minden európai tagja képviseltette magát, ráadásul az állóháború vérszivattyúja helyett itt dinamikus, mozgó hadmozdulatok zajlottak.  
2016-12-03: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest38. / részletek

Köpeczi BélaA bukaresti magyar líceumot már a hetvenes években, Tulipánt Ilona igazgatósága alatt megpróbálták a szomszédos Iulia Hașdeu-líceumba olvasztani, de az igazgatónő és a szülői bizottság tagjai által aláírt, Fazekas Jánoshoz eljuttatott kérés megmentette az iskolát a felszámolástól. 1972–1988 között a szülői bizottság elnöke Lőrinczi Gyula volt, a katonai műszaki akadémia tanára, három gyermek édesapja. Kezdeményezésére ez idő alatt nyolc beadvánnyal fordultak a hatóságokhoz, a bukaresti magyar iskola hagyományaira hivatkozva tiltakoztak a tanárok alacsony szakmai felkészültsége és a magyar tanárok románokkal való helyettesítése miatt, ugyanis lassan már minden tantárgyat románul tanítottak.
2016-11-26: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest37. / részletek

Király KárolyCenzor minden kiadványnál és kiadónál volt, nem csak a magyaroknál, és a Securitaténak is megvoltak mindenütt a besúgói, még a tömbházak adminisztrátorai között is, ám a magyaroknak ráadásul tűrniük kellett a velük szemben egyre intoleránsabb Ceaușescu mind jobban elszabaduló nacionalizmusát is. Ceaușescu tulajdonképpen a XIX. században elkezdett politikát folytatta: a magyarok asszimilációját célzó stratégiája kidolgozását és életbe ültetését sorozatos támadásokkal hangolta össze. E politika hivatalos kezdőjelét az 1972-es pártdirektívák adták meg, amelyek célként tűzték ki a román állampolgárok „társadalmi és nemzeti homogenizálását”. Erősödött a terror, fokozódtak a magyarok elleni megszorító intézkedések, melyeket nem ritkán egy-egy magyarországi vagy más külföldi megnyilvánulás is kiválthatott.
2016-11-19: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest36. / részletek

Domokos GézaA Ceauşescu-kor és az utána következő első évek legerősebb magyar személyisége a mintegy négy évtizedig Bukarestben tevékenykedő Domokos Géza. Akárcsak Huszárnak, neki is „egészséges” származása volt. Édesapja vasúti munkás, aki miután elbocsátották, Bukarestbe jött munkát keresni; felesége szakácsnő lett egy miniszter házában, neki a gazda több tucat kutyáját kellett gondoznia. Néhány év után elköltöztek a fővárosból, a rohamosan fejlődő Azugán találtak munkát. Itt járta ki Domokos Géza az elemi iskolát román nyelven, majd a sepsiszentgyörgyi református kollégiumban folytatta tanulmányait. Moszkvai, a Maxim Gorkij Irodalmi Intézetnél eltöltött diákévei után Bukarestben telepedett le, és az Előrénél, majd a Pionírnál és az Ifjúmunkásnál dolgozott. Ekkorra már megjelent két riportkötete, amelyekre egyáltalán nem volt büszke, és rájött, hogy az újságírás nagyon veszélyes és kompromisszumokkal teli mesterség. 1961-től könyvszerkesztésre váltott az Irodalmi Kiadó nemzetiségi osztályán; nagyon jól együtt tudott dolgozni a kiadó igazgatójával, Ion Bănuţă költővel és Mihai Şora íróval.
2016-11-15: História - Szekeres Attila:

Újabb kutatások – új megvilágításHáromszék középkori településtörténete

A zaláni református templom. A szerző felvételeHáromszék és Erdővidék középkori településtörténetének kérdései címmel tartott vetített képes előadást Fehér János erdővidéki művészettörténész Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Ezennel új előadás-sorozat indult – mondotta felvezetőjében a házigazda szerepét betöltő Tóth-Bartos András, a múzeum történésze. Az intézmény és az Erdélyi Múzeum-Egyesület partnerségében zajló előadás-sorozat Székelyföld középkori történetének legújabb kutatási eredményeit igyekszik bemutatni Sepsiszentgyörgyön. Jövő héten Csíkszék, azután Marosszék és Gyergyószék településhálózatával ismerkedhetünk meg.  
2016-11-12: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest35. / részletek

Huszár SándorA magyarok életében jelentős kulturális esemény volt A Hét megjelenése 1970. október 23-án.  1970-ben Bukarestben tíz magyar lap is megjelent: egy napilap, öt hetilap, egy havi és egy negyedéves folyóirat, valamint két fordítás: a Hivatalos Közlöny és egy havonta jelentkező méhészlap. A lapok arcéle változatos volt. Az Előre csapata néhány éve szerkesztett egy falusiaknak szánt hetilapot is, a többi újság a munkások, munkásfiatalok, pionírok, a tanügyesek és a könyvtárak számára készült.
2016-11-05: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest34. / részletek

Bodor PálMásik, 1969-ben létrehozott intézmény a bukaresti egyetem hungarológia katedrája volt. A magyar nyelv és irodalom tanítása a bukaresti egyetemen nem új keletű ötlet, már Bitay Árpád és Avram P. Todor is gondolt rá, de csak 1956-ban kezdett Marosi Sándor fakultatív magyarnyelv-kurzust tartani a keleti nyelvek katedráján.
2016-10-29: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest33. / részletek

Matekovics JánosParadox módon az 1968-as csehszlovákiai események hoztak gyökeres változást a romániai magyarok életében. Néhány héttel korábban, 1968. június 28-án az RKP Központi Bizottsága nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának titkára és miniszterelnök-helyettes Fazekas János kezdeményezésére találkozóra került sor Nicolae Ceauşescu és mintegy száz magyar értelmiségi között; a találkozó sajnos kudarccal végződött. A magyarok kisebbségi statútumot követeltek, magyar nyelvű szakmai oktatást, saját kiadót, egy hetilapot, a bukaresti Magyar Ház újranyitását és magyar nyelvű műsort a tévében. Az 1956-os forradalom után elítélt értelmiségiek rehabilitálásának kérdését is felvetették. Ceauşescu nagyon ingerültnek látszott, és semmit sem ígért. Az iskolákkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem számít az oktatás nyelve, csak jól végezd a munkádat.
2016-10-22: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest32. / részletek

Hencz Hilda: Magyar Bukarest (32. / részletek)Az 1956-os magyarországi forradalom következményeként a Román Kommunista Párt elindította a magyar kedvezmények megszüntetésének második hullámát, újabb lépést tett az erőltetett asszimiláció felé. Az első áldozatok ismét a moldvai csángók voltak. 1958-ban felszámolták az egész, 78 általános iskolából, egy líceumból és egy tanítóképzőből álló magyar nyelvű iskolahálózatot, amelyet 1947 után hozott létre a Magyar Népi Szövetség.
2016-10-15: História - Gyila Sándor:

Ezen évben megyünk hazaegy családi ereklye kapcsán

Ezen évben megyünk haza (egy családi ereklye kapcsán)Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen, mint ahogy az nevéből is kitűnik, Németországban született, ott is nevelkedett, ott végezte katonai, majd politikai-gazdaságtudományi tanulmányait. És mivel nagybátyjának, Károly román királynak nem született  fiúgyermeke, örökbe fogadta őt, így vált trónörökössé.
2016-10-15: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest31. / részletek

Kacsó SándorA Magyar Népi Szövetség napilapja, a Romániai Magyar Szó 1947. szeptember elsején jelentkezett, a Scînteia napilapéhoz hasonló arcéllel. A lapot az RKP KB melletti Magyar Bizottság határozatával alapították, szerepe a magyarság pártközelben tartása volt, és csírájában elfojtani az esetleges elégedetlenségeket. Feltehetően az új hatalomnak rejtett célja volt, hogy Kolozsvár veszítsen az erdélyi magyarság körében betöltött kulturális és politikai súlyából.
2016-10-08: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest30. / részletek

Demény Lajos az új korszak bukaresti magyar elitjét számba vevő, válogatott és vitatható listájáról méltánytalanul hiányzik dr. Laky Dezső egyetemi tanár, az 1921-ben Bukarestben született patológus-immunológus, aki 40 évig volt a Victor Babeş Intézet kutatója, és akit a New-York-i Tudományos Akadémia rendes tagjának választott, s több száz tudományos cikk és tanulmány szerzője. Gazdovits Miklós (szül. 1931) mérnök is megérdemelte volna, hogy megemlékezzenek róla: a hadsereg vezérkari ezredese, távközlési szakember, de ugyanakkor az erdélyi magyar örmények történelmének szakértője volt, aki a közösség felkérésére egy könyvet és számtalan cikket írt.
2016-10-01: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest29. / részletek

A Magyar Népi Szövetség hatalomközelbe kerülésével újabb generáció magyar érkezett a fővárosba, sokan közülük munkás- vagy parasztszármazású értelmiségiek, újságírók, tolmácsok, képzőművészek, zenészek, majdnem mindannyian „jó káderlappal”. Mások felsőfokú iskoláikat végezték Bukarestben, és közvetlenül tanulmányaik befejezése után a fővárosban kaptak munkahelyet. A kommunisták hatalomra jutása és  magyar nemzetiségűek kormányzásba való bevonása nélkül legtöbbjüknek esélyük sem lett volna szakmailag érvényesülni, annál is inkább, mert túlnyomórészt nagyon alacsony társadalmi helyzetből indultak.
2016-09-24: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest28. / részletek

Mogyorós SándorA hatalmi harcok és a számtalan túlkapás, vissza­élés ellenére – legalábbis közvetlenül a kommunizmus berendezkedése után – anyanyelvű iskolahálózattal, kiadók létesítésével, sajtótermékek indításával támogatták a magyarság etnikai-kulturális identitásának megőrzését, és a magyarok képviseletet nyertek a párt és állam felső vezetésében, a különböző területi intézményeknél is.
2016-09-17: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest27. / részletek

Kurkó Gyárfás1947-ben a Népi Szövetség parlamenti csoportját is Bukarestbe költöztette; a parlamentben egy alelnöki és egy titkári tisztséget kaptak. A kormányban Takács Lajos (1908−1982) egyetemi tanár, 1945-ös párttag nemzetiségi államtitkár lett, RKP KB-tag és képviselő is volt, ’52-ben kémkedés hamis vádjával bebörtönözték, ’57-es rehabilitálása után a Bolyai Tudományegyetem utolsó rektora.
2016-09-03: História - :

Hencz Hilda: Magyar BukarestRészletek /25.

A bukaresti magyarság két világháború közti kul­turális és vallásos életének legkiemelkedőbb alakja Nagy Sándor. Hittől fűtve és kötelessége tudatában vállalta a rá váró sziszifuszi munkát. Sokkal kevesebbet sikerült elérnie, mint amennyit szeretett volna, tervei között szerepelt egy középiskola, öt külvárosi iskola, bentlakások, egy színház, magyarbarát román lap, román–magyar baráti társaság, mezőgazdasági iskola a moldvai csángók számára, a 14 egykori osztrák–magyar konzulátus átalakítása Collegium Hungaricummá stb.
2016-08-27: História - :

Hencz Hilda: Magyar BukarestRészletek /24.

Fekete József munkája1935-től a Szt. Ilona-templom a Jézus Szíve jezsuita társaság felügyelete alá került, ettől kezdve naponta tartottak (román nyelvű) misét, magyarul csak vasárnaponként és ünnepekkor. 1938-ban Söpkéz Richárd Károly hathatós anyagi segítségével a magyaroknak sikerült egy emeletes paplakot vásárolniuk a Cuza-Vodă utcában, a 119. szám alatt (az épületet 1995-ben lebontották).
2016-08-20: História - :

,,Zúzzátok szét a keresztet!”Az arab Charlie Hebdo. Csak humor nélkül.

,,Zúzzátok szét a keresztet!” (Az arab Charlie Hebdo. Csak humor nélkül.) Ez az ISIS hivatalos propagandakiadványa, a Dabiq folyóirat legutóbbi számának a címe. Teljes egészében a dzsihádizmus központi kérdésének, a keresztény világ szétzúzásának, a keresztesek elleni harcnak, civilizációjuk megsemmisítésének, a hitetlenek megtérítésének vagy kíméletlen kiirtásának szentelték.
2016-08-20: História - :

A keresztény Magyar Királyság megszületése

Szent István szobra a Hősök terén1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodó­ja, az államalapító Szent István király (ur. 1000–1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
2016-08-20: História - :

Hencz Hilda: Magyar BukarestRészletek /23.

Szent Istvan szobra a Barátok templomábanA Kárpátokon túli magyarság asszimilációjának megakadályozására egyik párt sem alakított ki stratégiát. Ellenkezőleg. A kor szemtanújától, Nagy Sándortól tudjuk, hogy az internacionalista gondolatok hatására a bukaresti magyar szocialisták felszámolták a párt magyar tagozatát és könyvtárát, felléptek a magyar nyelvű iskolák ellen, és felkarolták a magyarok vegyes házasságok útján történő beolvasztását.
2016-08-13: História - :

Hencz Hilda: Magyar BukarestRészletek /22.

Dr. Bakk ElekA bukaresti szociális-karitatív tevékenység kezdeményezője a katolikus Szociális Testvérek Társasága volt, amelyet 1923-ban Slachta Margit alapított Magyarországon. A bukaresti katolikus érsekség hívására érkező társaság 1931-ben nagy nehezen megkapta az engedélyt, hogy a román fővárosban segítsen a katolikus fiatalságon. Az általuk nyitott otthonban nemcsak magyarokat, hanem bukovinai és bánsági németeket és minden bizonnyal románokat is elszállásoltak.
2016-08-06: História - :

Hencz Hilda: Magyar BukarestRészletek /21.

A tatrangi Fóris István, a kommunista párt meggyilkolt vezetőjeAz 1931-es választásokon a Magyar Párt tíz képviselői és két szenátori helyet szerzett a parlamentben, ez a korábbinál kevesebb volt. Mégis a magyarok Bitay Árpád személyében egy minisztertanácsosi álláshoz jutottak; a kisebbségekkel foglalkozó államtitkár a német Rudolf Brandsch lett.
2016-07-30: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest /20./Részletek

Szemlér FerencAz „árulók” nemzedékéből többen az orvosi egyetemre, a jogi karra, a műegyetemre vagy a bölcsészkarra iratkoztak be. Az első Bukarestbe érkező magyar egyetemista lányok között volt Bándi Ilona, aki román–német szakon diplomázott 1923-ban anyja unszolására. Bukarestbe jött a fiatal Nagy András is, az orvosi egyetemre, habár nem is volt benne biztos, hogy egyáltalán létezik itt ilyen.
2016-07-02: História - :

Hencz Hilda : Magyar Bukarest 16.Részletek

Octavian GogaA Bukarestben maradtakra hárult a nehéz feladat, hogy visszanyerjék a közösség lefoglalt javait. A két világháború közötti nagyon aktív cenzúra ellenére sikerült megszerezni egy lapindítási jogot. 1921. január 6. és 25. között jelent meg a Bukaresti Hírlap, az első, háború utáni magyar nyelvű újság, amelynek szerkesztője Bölöni György lett, aki a magyarországi kommün bukása után menekült Bukarestbe.
2016-06-25: História - Tófalvi Zoltán:

A Nagy Háborúk vége

Csaknem száz éve időnként történészek vetik fel a kérdést: a Központi Hatalmak, és ezen belül az Osztrák–Magyar Monarchia miért veszítette el az első világháborút? Ravasz István, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa szerint: a Monarchia 1914-ben a haderő harcértékét és a hadigazdaság teljesítőképességét illetően előnyös helyzetben állt Szerbiához viszonyítva, azonban az ország elfoglalására kidolgozott stratégia teljesen elhibázott volt. Oskar Potiorek táborszernagy – aki már alaposan leszerepelt a Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i, ún. „védelménél” – bele is bukott abba, hogy nem a völgyekkel párhuzamos, hanem a hegygerinceket keresztező támadási stratégiát dolgoztatott ki. Oroszország ellen az osztrák–magyar hadvezetés csak addig tervezte önállóan felvenni a küzdelmet, amíg a német haderő zöme át nem csoportosul keletre, és átveszi az orosz haderő elleni harc terheit. Erre azonban nem került sor! A villámháború terve, az I. Ferencz József császár és magyar király által elhíresült kijelentés, „Mire a levelek lehullnak, katonáink hazatérnek!”, kudarcot vallott, megbukott.