Bár tudja az ember, hogy sokat nem várhat tőle, mégis izgalommal teli szívvel keltem fel azon a napon. A központba érve megborzadok a látványon, amely az átjárónál fogad: nagy hűhó egy olyan rendezvényért, amely szerintem szégyen a mai iskolákra nézve. Az iskola kapujához érek. Reggel kilenckor próbál az ember éber, érdeklődő tekintettel nekiszökni az új évnek, átlépve három hónap után az iskola kapuját. A látvány lehangoló!
Együttműködés, érdem, ötletek, megvalósítás, pénz, szakmai tapasztalat, elnökség, felelősség és motiváció… ütemterv, szerződés, szabályok és építkezés… tagok, lobbi, szimpátia, ismeretség és összetartó csapat!
Hirtelen nem éreztem semmit. Tudtam, hogy megcsókol — és megtörtént. Érzéki volt; az arcára tapadt ajkam, s ő felfelé mozdította a fejét. Éreztem leheletét, s végig simítottam az ajkam az övén.
Az immár öt éve hagyománnyá vált fotótábort Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre idén is megrendezték. Az augusztus 27. és szeptember 2. közötti rövid hét alatt energiánkat nem sajnálva, éjjel-nappal tanulmányoztuk a fényképezés művészetét, minden lehetséges rejtélyét.
A középiskola az a négy év, amely felkészít — fel kellene készítenie — a nagybetűs Életre. Segít a pályaválasztásban, de többek között megtanít arra is, hogyanalkalmazkodjunk környezetünkhöz, társadalmunkhoz. Sokaknak nehezen telik el ez a néhány év, de a kicsengetés után teljesen másképp tekintünk vissza azokra az esztendőkre, mint amikor benne voltunk, és rájövünk, hogy rengeteg dolgot tanultunk az életről. Megkérdeztem három frissen végzett diákot, hogy szerintük miként lehet könnyebben elviselni a középiskolai éveket, milyen tapasztalatokat szereztek az évek során, illetve mit javasolnak a jövő generációjának?
Visszatekintve a szeptember 13—16. között lezajlott kézdivásárhelyi Őszi sokadalomra, elmondhatjuk: bár a színpadon nem találkozhattunk egyetlen különleges ,,ínyencséggel" sem, az idei rendezvényt mégis színvonalasnak könyvelhetjük el.
Tizennégy órai kimerítő utazás után, 2007. szeptember 3-án megérkeztünk a szép Vársonkolyosi-hegyek közé. Ekkor még nem tudtuk, hogy ötnapos tartózkodásunk alatt, sajnos, nem lesz alkalmunk megnézni a híres-nevezetes barlangokat, a régen áhított tájat. Mint később kiderült, ez volt a tábor egyetlen komoly negatívuma.
Megérkezünk egy napi utazás után egy acéllapokból és kordonokból rögtönzött autóbusz-állomásra (aznap negyvenezer személy érkezett meg), félrepakoljuk a csomagokat, várás közben — míg a vezetők regisztrálnak minket — körbeállunk, és játszani kezdünk.
Szeptember 29-én rendezik a Tökfesztivált a Tanulók Palotájában. A nap programjai: 10—13 óráig tökkiállítás, kézműves-foglalkozások, szórakoztató játékok, 16—19 óráig töklámpakészítés, díjazás. A rendezvény szervezője a Gyermekek Palotája. Mindenkit szeretettel várunk!
