Stílus? Harc? Ha erről olvasnék, azt hinném, badarság. Hisz mi köze van a stílusnak a harchoz? Van, aki sálat hord, van, aki Adidas márkájú felsőt, van, aki fekete pulóvert. Ugyanígy: van, aki a Szimplában tölti a szabad estéit, van, aki a Cinema Clubban, az Energyben, a Bistróban, a Brx Pubban.
Néhányan a Sugás Áruházból, néhányan a turkálóból ruházkodnak, néhányan Brassóban találnak maguknak való öltözéket. Ebben számomra semmi furcsaság nincs. De mégis, sokakat befolyásol ez véleményük megalkotásában, ami gyakran hevesen történik. Megbélyegezzük egymást, azokat az embereket, akik ugyanabban az iskolában tanulnak, reggel hatkor, esetleg hétkor kelnek, és háromkor végeznek. Azokat az embereket, akik ugyanúgy szeretnek szórakozni, mint mi…
A közbeszéd több fajta becenevet használ manapság: ,,sálasok", avagy művészlelkek, szinemások, avagy digók, és rockerek. Kik ők? Eszményeket hordoznak? Szeretik a szórakozást? Az én szememben nem különbözőek. Mindannyian emberek, fiatalok, diákok. Néhányan türelmetlenek, mások türelmesek, nyugtalanok, érzékenyek, durvák, okosak, buták… A rockerek lázadnak, a sálasok mélyülnek, a szinemások nagyzolnak, buliznak. Mind ugyanaz… Személyenként nincs is gond velük, mindaddig…
De mégis… Odáig jutunk, hogy ellenszenvesen viszonyulunk egymáshoz. Mulatságos, így, kívülről figyelve.
Véleményem nem alaptalan, bátorkodtam megkérdezni diákokat, akik a különböző stílusokat képviselik. Mindenki azt állította, hogy a másik kezdi a vitát. Mint az oviban, mindenki mást hibáztat, mindenki azt állítja, hogy ő a nyitottabb, a türelmesebb, a befogadóbb, vagy esetleg épp őt nem érdekli a dolog. Akkor ez mégis mi? Nem hiszem, hogy csak én látom így, hisz saját bőrömön is tapasztaltam a kisebb szikrákat.
Hát nem lenne a diákságnak ennél nagyobb problémája? Hát gyerekek, itt a karácsony…
