Ilyesfajta dokumentuma minden tanintézménynek van, de az sem kizárt, hogy egyes iskolákban nem teszik nyilvánossá. A szabályzat tartalmazhat kizárólag az adott iskola vezetősége által megszabott szabályokat, de olyanokat is, melyek minden tanintézményre vonatkoznak. Így kerülnek be a kis könyvecskékbe olyan szabályok, amelyekről jó lenne tudni. Például a diák joga, hogy az általa írt dolgozatot a megírástól számított tíz tanítási napon belül kijavítva és értékelve megkapja. A határidő után kiosztott dolgozatokra kapott jegyről a diák eldöntheti, hogy bekerül-e a naplóba, kivéve, ha a csúszás a diák hiányzása miatt történt. Ugyanakkor a diák kötelessége megjelenni az órán, különben újabb problémákat szülhet a hiányzás.

De vajon miért lóg el a diák? Természetesen azért, mert nem tanult. Ellenben a diákok mondják, hogy csak harminc százalék a valószínűsége annak, hogy a következő órára felkészülnek a dolgozatra. És mi lesz a hiányzással, ha a diákok már közismert igazolási eljárásai nem válnak be? Ha egy diák hiányzik az óráról, az mindenképpen igazolatlan mulasztás? A legtöbb tanárnál igen, bár a törvények nem így írják elő: elsősorban csak és kizárólag az osztályfőnököknek van joguk pirossal karikázni. Másodsorban pedig egy hiányzás előbb kék, és csak akkor válhat pirossá, ha a diák nem igazolja azt a megszabott határidőig. Sokunk problémája a tornaórákon a tornafelszerelés hiánya miatt begyűjtött igazolatlan hiányzás is. Figyeljünk csak: tekintettel arra, hogy a diák — bár felszerelés nélkül — megjelenik a testnevelésóra helyszínén, a szabályzat 20. paragrafusa értelmében nem kaphat igazolatlan hiányzást.

Sorolhatnám tovább az elégedetlenségeinket, és mégsem teszem. Nem azért, mert tudom, hogy a jövő félévi jegyvadászatban ez káromra mehet egyes tantárgyakból, hanem azért, mert jelenleg megváltoztathatatlannak látom a helyzetet. Talán jobban járok, ha magamban örülök, hogy a naptáramon minden feladatot bekarikáztam. Ami pedig a belső rendszabályzatot illeti, érdemes lenne átolvasni.

Soós Réka