Mocorog a diákélet Sepsiszentgyörgyön is… Az MKDT (Mikes Kelemen Diáktanácsa) zenehónapot szervez és fotópályázatot hirdet, az SZMKD (Székely Mikó Kollégium Diáktanácsa) Valentin-napra és tanár-diák vitára készül, az RKDT (Református Kollégium Diáktanácsa) játékdélutánt és gitárestet tervez, a Művészeti DT (Plugor Sándor Művészeti Líceum Diáktanácsa) Valentin-napi bulit és postát szeretne. Az idei tanévben két diákújság indult, és három folytatta tevékenységét csak Sepsiszentgyörgyön. Kézdivásárhelyen és Baróton is indult diákújság.
Civilként és szervezetben tevékenykedőként is nagyon szeretem ezeket a mozgalmakat. Új diákújság, újra beinduló diáktanács, szép dolgok ezek — az ifjúság egy részében.
Fejlődnünk kell, ez tény, viszont van itt egy másik probléma: a bűvös kommunikáció és érdeklődés. Valaki tudja például, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Diáktanácsa mivel rukkol elő februárban? Egyszerű a válasz: nem, nem tudja senki, pedig itt vannak tőlünk harminc kilométerre. De nem kell messze mennünk, elég, ha csak Sepsiszentgyörgyön kérdezősködünk, akár diáktanácsos fiataloktól. Senki sem tudja, hogy a másik, közvetlenül mellette tevékenykedő diáktanács mikkel foglalkozik, pedig biztosan lenne olyan rendezvény, amire ellátogatnának, vagy éppen együtt dolgoznának.
Számomra teljesen nyilvánvaló, visszautalva a címre, hogy minden diáktanács teljes mértékben megvan a saját gubójában, és nem akar kitörni. Ki merem jelenteni, hogy egyáltalán nem nyitottak. Ha pedig mégis azok lennének, akkor csak én nem látom ezt a mozdulást. Pedig mindannyian ugyanazt szeretnénk: pörgő diákéletet Kovászna megyében.
