— Mennyire van megelégedve az iskolával?

F. B.: Nagyon szeretem az iskolát, a tanári kart, valamint azt, hogy a Mikó tele van jó tanulókkal.

A. M.: Mivel nem vagyok sokat az iskolában, és nincsenek nagy igényeim, ezért az elvárásomnak megfelel.

— Mi a véleménye a tanár és diák közötti kapcsolatról?

F. B.: Többet kellene kommunikálni, következetesebbeknek kellene lennünk a diákokkal, túl távolságtartóak vagyunk.

A. M.: Nagyon közel állok a diákjaimhoz, mert nem vagyok sokkal idősebb náluk. Nem érzem magam tanárnak, hanem inkább mesélőnek.

— Mi a véleménye az iskoláról, környezetéről, felszereltségéről?

F. B.: Kívülről szép, viszont belül javításokra van szükség. A hangulat az időjárástól, az óra időpontjától, valamint attól függ, hogy vakáció előtt vagy után vagyunk.

A. M.: Van egy kommunista osztályterem, de a tornaterem eléggé fel van szerelve. A hangulat oldott, a tanárok sem vaskezűek. Vidámabb az egész. Tetszik a sok szervezkedés a diáktanács részéről.

— Hogy érzi magát órán, a diákok mennyire passzívak?

F. B.: Reggel jókedvvel jövök iskolába, órákon a kedvem az osztályétól függ.

A. M.: A diákok nem nagyon érdeklődnek a tantárgy iránt, de mindig akad egy-két gyerek, aki figyel.

— Mennyire értesült az opcionális tantárgyakról?

F. B.: Tudok az opcionális lehetőségekről, de a zsúfolt órarend mellett nincs teteje.

A. M.: Nagy a választási lehetőség, és erre nagy hangsúlyt is fektetnek.

— Mi a véleménye a tantervről?

F. B.: Németből jó a tanterv, viszont az általános tanterv egyértelműen túl megterhelő.

A. M.: Megterhelő a diákoknak a napi hét-nyolc óra.