| 2004-07-31: |
| Kultúra: Egy árulás helyzetrajza (Olvasólámpa) |
1. A Németországban élő Hajdú-Farkas Zoltán az elmúlt években írásaival hazatért, rendszeresen jelen van tanulmányaival a folyóiratokban, több sikeres könyve is megjelent: Csíki kaláka (Pro Print, 1993); Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv (Pro Print, 1994); ,,Erdély a legkülönb nő volt?? (Komp-Press, 1998); Székelyek és szászok (Mentor, 2001); Alkaiosz lakomája (Pallas-Akadémia, 2001). Már a címek is meghatározzák Hajdú-Farkas fő érdeklődési területét, s ez a szászok története és kultúrája. Új kötete, a Szászok - egy árulás* - amely az idei könyvhétre jelent meg - viszont még azoknak is meglepetés, akik eddig is egyre nagyobb érdeklődéssel, fokozott figyelemmel követték a heidelbergi szerző esszéit, tanulmányait. 2. A könyvben - amelynek mûfaját nehezen lehetne pontosan meghatározni, nevezzük esszének, viszont nagyon sok naplószerû részlet, prózai betét s vallomásos lírai fragmentum is színesíti - két neves szász értelmiségi portréja rajzolódik ki. Mindkettő híres író a maga körében; bár hogy hogyan lesznek a német nyelvterületen ismert írókká, és sorsuk miért kapcsolódik össze, különös, felkavaró történet, és izgalmassá, hitelessé teszi Hajdú-Farkas könyvét. 3. Az egyik, hosszú évtizedek óta Németországba emigráló írót meghurcolták az ötvenes években, a román kommunista diktatúra vészkorszakában. Barátja, fiatalabb társa, a másik, jelenleg is itthon élő író (és lelkész) vallott ellene (!). Ezért aztán ő kiszabadult több mint egyesztendős embertelen lelki kínzásokkal terhelt vizsgálati fogságából - társát viszont elítélték, részben az ő súlyosan terhelő vallomása alapján? Ezért hosszú évekre börtönbe került, de túlélte, és egy idő után sikerült távoznia a román kommunista ,,paradicsomból?. 4. Társa és tanítványa (akit a vizsgálati fogság hónapjai alatt az eszközeikben nem válogató vallatóknak sikerült megtörniük) kiszabadulása után évekkel elvégezte a teológiát (!), pap lett, és ma csüggesztő körülmények között a szórványban hirdeti az igét néhány megmaradt hívének? 5. Mindez jelzi: Hajdú-Farkas nem mindennapi lélektani esetet boncolgat. A könyv az elárult interjújával kezdődik, s az áruló vallomásaival zárul. Közben érdekes naplójegyzetek kalauzolnak el abba az erdélyi faluba, ahol az egykori áruló egyebekben hősiesen végzi lelkipásztori teendőit, és bejár szolgálatot teljesíteni egy közeli börtönbe is; regényeket ír, s bokros teendői közben a szászok Erdélyből való megfutásáról és állítólagos ,,árulásáról? meditál. Közelképet kapunk arról a németországi világról is, ahol a másik, az egykori árulójának és tanítványának megbocsátani máig nem tudó író él. Ezekből a lendületes, megkapó, nemegyszer felkavaró jegyzetekből kiderül, hogy a narrátor - feltehetőleg a könyv szerzője - tévéinterjúkat készít a két íróval; értesülünk a forgatás mindennapjairól, s ennek kapcsán a csüggesztő, reménytelen romániai körülményekről is, ahol az egykori ,,áruló? hirdeti néhány még élő hívének Isten igéjét, mert ő (árulása után ezt nehezen dolgozva fel) a szolgálatba menekült? 6. Hajdú-Farkas Zoltán nem oldja, mert nem is oldhatja fel a dilemmát. Viszont felkavaróan tárja az olvasó elé. Nem ítélkezik - bemutatja hőseit s azok tegnapi és mai körülményeit? * Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2004 Bogdán László |
