Kapui Ágota: Impromptu

2017. március 4., szombat, Irodalom

Markolj szívembe újra döbbenettel
ha rám hajolsz hát ne ismerj határt
keringj véremnek sűrű szégyenével
hogy perceink haraggal éljem át –
mert kikopott a düh az emlékedből
és megszelídült számon a neved
hát megtanultam járni és beszélni
és verset írni – újra – nélküled

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 210
szavazógép
2017-03-04: Irodalom - :

Kiss Bence: Nők, akikbe bele lehetne szeretni

Talán mással is megesik: szembe megy valakivel az utcán, leül mellé a színházban, valaki vállára teszi a kezét, és tudja, hogy az illetőbe menthetetlenül bele tudna szeretni. Történik ez így néha egy házasság derekán is: ilyenkor pedig csak a józan ész és a csikorgó fog tud ellenállni a vonzásnak. Van úgy, hogy érzem: kimondatlanul is tudjuk mindketten, vigyáznunk kell, mert megeshet, a lépcső tetején csak rám vár egy banánhéj.
2017-03-04: Élő múlt - :

Selyem Zsuzsa: Karnevál, 1949

/Mondják: "a kutya sem emlékszik már a kitelepítésekre" - Háromszék/
 Az én nevem egyébként Lux, hatéves fekete német juhász, kölyökkora óta házőrzője a Beczásy-kú­riának. Gazdám Beczásy István, akkoriban negyvenegy éves, vékony, szálas, erős és határozott férfi, hozzá tartozott Zina, harmincöt éves jószagú asszony, aki soha nem engedte, hogy közel menjek hozzá. Volt nekik két kölykük, Tányicska pont annyi tavaszt látott, mint én, de még gyerek volt, a humánok ugyanis lassan nőnek fel.