Várt lépések válnak valóra a székföldi községben. Évek óta várják, hogy léphessenek a közművesítés érdekében, de mint Kovács László polgármester elmondta, a hazai sűrű kormányváltások és változások alaposan lefékezték a folyamatot. Most kapták az értesítést a központi régió gyulafehérvári ügynökségétől, hogy a község megnyerte az ivóvíz- és csatornahálózatra benyújtott pályázatát. A hír főleg Előpatak fürdő vendégforgalmi fejlődése szempontjából fontos, amely egyre jelentősebb helyet foglalhat el a község gazdasági életében.
Az ivóvíz- és csatornahálózatról szóló pályázat a község egésze számára fontos – tette hozzá Nicolaie Cucu alpolgármester –, hiszen az uniós pénzekből megépülő rendszer tervezete lehetővé teszi a hálózat bővítését Erősd és idővel a romák lakta Hete számára is, ez utóbbi esetben főleg a higiéniai szempontok bírnak elsődleges fontossággal. Jó az is, hogy a pályázatnak nincsen önrésze.
– Az ivóvizet a sepsiszentgyörgyi szolgáltatótól kapnák, de a város kijárata és Előpatak kezdete közötti szakasz költségeit külön pénzalapból kellene megépíteni – pontosítottak a községvezetők –, és ez már gondot okoz. Remélik, hogy a hiányzó összegbe bepótol majd a megyei tanács is, s valamennyit az illyefalvi önkormányzat, ugyanis a Benedek-mező környéke Illyefalva községhez tartozik. Előpatak szempontjából ez a megoldás előnyös már csak azért is, mert szakvélemények szerint a fürdő-telep belterületén nagy hozamú mélységi édesvízre nem lehet számítani, a mélyebb régiókban is csak szénsavas ásványvíz található. Előpatak negyven évvel ezelőtti édesvízszükségletét a cigánytelepen áthaladó patak felső szakaszán megépített természetes szűrőberendezésből biztosították. Kovács László polgármester szerint a jövőben arra törekednek, hogy önállósítsák A borvíz útja program révén megépült és egyre sikeresebben működő kezelőközpont gyógyvízzel való ellátását, ugyanis jelenleg a helybeli ásványvíz-palackozó üzem biztosítja a fürdő borvízszükségletét. Erre a kezelőközpont közelében levő egykori, IBF–2 számú fúrt kutat szándékoznának beindítani, amelyet a bukaresti balneológiai intézet készíttetett, és vizét mind ivásra, mind fürdőkúrára alkalmasnak találta.
Népszerű az előpataki fürdő
– Az ivóvíz- és a csatornarendszeren kívül ezt is nagyon fontos lépésnek tarjuk – folytatta Kovács. – Terveinkben szerepelnek más lépések is: a fürdőtelep központjában levő régi épületcsoport lebontása, helyébe új és korszerű szolgáltatóegység létesítése. Évekkel ezelőtt visszakaptuk az egykori előpataki Izvorul Roșu (Veresborvíz) vendéglő épületét, amelyet felújítanánk vagy újjáépíttetnénk, hogy egy korszerű vendéglátóipari egységnek adjon helyet, amelyre előreláthatólag szüksége lesz a gyógyfürdőnek. A borvizes kezelőközpontot ugyanis egyre több Brassó megyei vendég veszi igénybe, s a jövőben elszállásolási lehetőséget is kellene biztosítani. A római katolikus templommal átellenben, a főút mentén álló egykori emeletes, ún. 2. számú villa egy brassói magánszemély birtokába került, s örvendetes, hogy a tulajdonos megkezdte az épület felújítását, ami éppen a jelzett szükségletet oldaná meg. Nagyon örvendünk a csatornahálózat megépítésének, amelyet mind Előpatak, mind Erősd irányából szabadeséssel terveztek meg, a központi ülepítő pedig Árapatakon lenne.
– Milyen célt szolgál a tanács udvarán készülő épület? – kérdeztük.
– Egyre több erőgépre tettünk szert az utóbbi időben – kotrógépet, traktor stb. –, amelyek számára önerőből épül beálló és garázs. A munkálatokat a tanács saját szakemberekből álló csoportja kivitelezi. Következik, hogy megpályázzuk a község területén levő három kultúrotthon felújítását, amelyek közül a legjobban az előpatakit viselték meg az esztendők. Készülnek a tervek. Már tavaly megkezdtük az egyéni tulajdonban levő földparcellák telekkönyveztetési folyamatát.
Nagy a népszaporulat, kicsi az iskola
A helyi önkormányzat kimutatásai, de még inkább a Romulus Cioflec központi iskola adatai bizonyítják, hogy lényegesebben nagyobb a község területén a roma nemzetiségűek lélekszáma, mint amennyien a 2011-es népszámlálás idején magukat romának vallották. Miként a hivatalban elmondták, 2007-től errefelé 99 és 168 között ingadozott évente az újszülöttek száma. Tavaly 143 gyerek született, amelyből egy csecsemő volt román, egy magyar, a többi helybeli roma nemzetiségű. Nagy a zsúfoltság a központi iskolában, ugyanis az évekkel ezelőtt megkezdett hátsó iskolaszárny befejezése még mindig várat magára. Emiatt be kellett vezetni a délutáni oktatást, és két óvodai csoport a községi családorvosi rendelő szobáiban működik. Félig-meddig fel is épült az óvodaépület Árapatakon a rendőrőrs mögötti, községi tulajdonban levő területen. Az önkormányzat jelentős bért fizet a helybeli magyar egyházközség tulajdonában levő azon épületért, amelyben az egyik helyi óvodai csoport működik, s mert a község területén 11 óvodai csoport létezik, az épülő óvoda sem oldja meg a zsúfoltságot, ezért még egy másik óvodaépületre is pályázatot nyújtanak be. Ha ez megépülhet, a családorvosi rendelőben levő két óvodai csoportnak is lenne megfelelő osztályterme. Így is délelőtti-délutáni váltásban működnek, s az ősztől indul még két osztály, egy előkészítő és egy hatodik. Esik a hetedik és nyolcadikosok száma, akik lassan, ilyen-olyan családi okokra hivatkozva, lemorzsolódnak.
– Nagyon sürgős lenne az árapataki iskolaszárny befejezése is – mondtuk beszélgetőtársunknak, Dúlló Szilárdnak, a Romulus Cioflec Általános Iskola igazgató-tanárának.
– Több alkalommal elakadt ennek a befejezése. Most újra pályázatot tettünk le 583 ezer lej értékben az Országos Helyi Fejlesztési Programhoz, hogy befejezhessük. A munkálatot a szászhermányi Rivera cég kezdte meg, és az is fejezi be. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de Hetében változtatni kell az óvodai nevelés helyzetén. Volt korábban egy nevelési kezdeményezése a holland érdekeltség körébe tartozó Pro Roma Egyesületnek, de az megszűnt, átvette egy másik egyesület, és sajnos a jelzett épületben nem megfelelőek a körülmények. A két szobából álló épület egyikében két óvodai csoport nevelése folyik, a másikban egy család lakik, s környezetében állatállománya. Elhatároztuk, hogy minden erőnket összpontosítva – ugyanis a tanácsnak építő-javító csoportja is van, amely igazgatná a munkálatot – önerőből, összefogással és közmunkával a hetei iskola udvarán építünk egy kétszobás épületet hőközponttal és illemhelyekkel. Van itt raktáron valamennyi téglánk, fa is kerülne az erdőből, erőgépeink kiásnák az alapnak a helyet, és a szociális segélyezettek elvégeznék az aprómunkát. Egy ismerős bukaresti cég megígérte, ha elkészül az épület, bebútorozzák. Ezt az esztendőt nagy reményekkel kezdtük, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy megfelelő körülményeket tudjunk biztosítani az ezer lélekszámot meghaladó iskolánk tanulói számára – fejezte be az igazgató.
