Helyi termékFordulóponthoz érkeztünk

2017. szeptember 27., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A helyi termékek/szolgáltatások előnyeit érzelmi szempontból nem kell különösebben magyarázni. Hiszen a hely szelleme, a személyes emberi kapcsolatok még a sokszor személytelen üzleti életben is sokat nyomnak a latban. Prof. dr. Csath Magdolnával, a Szent István Egyetem emeritus professzorával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszorával a közgazdasági érveket kívántuk sorba venni.

  • Csath Magdolna: Új gazdasági szemléletre van szükség
    Csath Magdolna: Új gazdasági szemléletre van szükség

– Napjainkban egyre élesebb a verseny a lokális és a globális gazdasági szereplők között. Milyen esélye van előbbieknek, hogy a kétségtelen versenyhátrányt ledolgozzák?
– Szeretném egy indiai szerzőtől vett idézettel kezdeni a választ. Datta (For a Quiet Revolution. Papyrus, Calcutta, 1997) a következőre figyelmeztet: „A történelem fordulópontjára érkeztünk. Új ötletek kellenek azzal kapcsolatban, hogyan szervezhetjük meg a fenntartható gazdaság alapjait. Ugyanis egyre nyilvánvalóbbak azok a jegyek, amelyek azt bizonyítják, hogy a globális gazdaság nem mehet tovább az eddigi növekedési úton. Mert ha nem lesz változás, akkor a növekedésorientált út a teljes csődbe visz bennünket.” Az idézet kifejezi a lényeget: a globális szereplők egyedüli célja a profit maximalizálása, az, hogy egy „lokalitásból” minél több értéket tudjanak megszerezni saját maguknak. Így aztán azt, hogy ennek mi az ára a helyiek számára, nem is szokták figyelembe venni. Gondoljunk csak a verespataki ciános technológiát alkalmazó kanadai cég esetére. Ezért van szükség új gazdasági szemléletre, amely nem biztos, hogy a politikusoktól várható. Ezért nő meg a közösségek alulról jövő kezdeményezéseinek szerepe, például az olyan, hogy helyi terméket vásárolnak. A verseny pedig éppen itt dől el: ha minden helyi lakos a helyi termelőtől, szolgáltatótól vásárol, akkor megerősödik a helyi gazdaság. Ha viszont a multiláncokba megy, akkor a nagy cégek profittermelését támogatja és azok versenyképességét erősíti.
– Milyen szerepük van az államoknak, illetve a regionális kormányoknak, önkormányzatoknak abban, hogy „a nagy hal felfalja a kisebbet” neoliberális elv a gyakorlatban ne tudjon maradéktalanul érvényesülni?
– Ez múlik ezen szereplők értékrendjén és érdekein. Ha saját nemzetük, helyi közösségük iránt elkötelezettek, akkor meg tudják találni a módját annak, hogy helyzetbe hozzák a helyi gazdasági szereplőket. Egyik megoldás, hogy saját beszerzéseiknél a helyi vállalkozókat, gazdákat részesítik előnyben. Továbbá támogathatják azokat a civil szervezeteket, amelyek a helyi gazdaság erősítéséért tevékenykednek. Van már példa arra is, hogy kezdeményezik például a „helyi pénz” létrehozását, amelynek segítségével a pénz helyben maradása megoldható.
– Milyen érvekkel lehet meggyőzni a vásárlókat – legyenek azok cégek vagy egyszerű fogyasztók –, hogy nem mindig az olcsóbban kínált tömegárut érdemes vásárolni?
– Ez sajnos nehezebb kérdés. A szegénység ugyanis nagy úr. Ha valakinek kicsi a jövedelme, akkor nehezen veszi meg a helyi terméket, ha az drágább, mint a tömegtermék. Talán azzal lehet a legjobban meggyőzni, ha látja, hogy a helyi vállalkozó helyi embereket tisztességes béren foglalkoztat, profitját helyben költi el akár beruházásra, fejlesztésre, akár személyes fogyasztásra. Valamint segíti a helyi társadalmat például a kulturális élet, az oktatás, a környezetszépítés anyagi támogatásával. A környezettel kapcsolatban van egy további hangsúlyos érv is: egy helyi vállalkozó valószínűleg sokkal inkább érzékeny a helyi környezet állapotára, hiszen ő is ott él. A külföldi cég meg csak költséget minimalizálni és profitot maximalizálni jön, és ezért általában nem nagyon érdekli, hogy milyen lepusztított, esetleg megszennyezett környezetet hagy maga után.
– Mi minősül helyi terméknek/szolgáltatásnak?
– Erre nincs pontos definíció. Én így fogalmaznám meg: a helyi tulajdonban lévő cég által, helyi munkavállalókkal, többségében helyi alapanyagokból gyártott termék, illetve helyi tudásra építő szolgáltatás.
– Milyen plusz, a fogyasztónak is előnyös értéket hordoz egy helyi termék/szolgáltatás? Lehet-e ezt számszerűsíteni?
– Erre is csak azt tudom mondani, amit az előbb. Annyit tennék hozzá, hogy egyrészt egészségesebb lehet a helyi termék, mint a valahol távol gyártott és a hosszú szállítási út miatt jó sok tartósítószerrel teletömött termék. Ha pedig nem betegszünk meg a sok tartósítószertől és adalékanyagtól, akkor az csökkenti egészségügyi kiadásainkat. Továbbá egy helyben működő, a közösséggel „együtt lélegző” vállalkozó maga is erősíti a közösséget, amelynek az emberre gyakorolt kiváló hatásait a pszichológusok bizonyítják. Számszerűsíteni azonban nehéz lenne az előnyöket.
– Mondjon három érvet, amellyel meggyőzhető a vásárló (fogyasztó), hogy helyi terméket/szolgáltatást vásároljon (vegyen igénybe).
– Az előbbieket összegezve: egészségmegőrzés, fenntartható fejlődés, a lokális gazdaság megerősítése, a helyi kultúra, a hagyományok felébresztése, illetve megőrzése, a helyi társadalmi-gazdasági fejlődés szolgálatába állítása.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4538
szavazógép
2017-09-27: Riport - :

Kürtkalács mint kürtöskalács

„Alig van erdélyi tésztaféle, amely annyit foglalkoztatta volna... az érdeklődőket, mint éppen a kürtőskalács” – állapítja meg Szabó T. Attila a Kürtöskalács, kürtőskalács című tanulmányában (Szó és az ember, 1971). Így az alábbiakban jómagam is bátorkodom véleményezni a hosszú ő-vel vagy rövid ö-vel való írásmód kérdését, az utóbbira szavazva, ezért a következőkben kürtösként használom a kifejezést. Ugyanakkor a hétvégén rendezendő Kürtőskalács – édes ízek fesztivál tiszteletére egy 1932-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent szakácskönyv kürtösreceptjét is közreadom.
2017-09-27: Pénz, piac, vállalkozás - :

Élettér egy új „városban” (Fortuna park)

– Közel egy éve jelentették be, hogy magánlakópark épül Sepsiszentgyörgyön az egykori ecetgyár telephelyén, idén májusban az önkormányzat a területrendezési tervet is elfogadta. Hogy állnak az építkezéssel? – kérdezem Csergő Zsolt befektetőt.