Háromszéki termékNem a csúcs a legfontosabb

2017. november 22., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A helyi termék – helyi vállalkozás kampány, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett és bonyolít le, rávilágított arra is, hogy a profitorientált gazdasági vállalkozások mellett, azok mintegy kiegészítéseként olyan nonprofit vállalkozások is hangsúlyos értékteremtő tevékenységet folytatnak, amelyek a kultúrában, a sportban, de más területeken is maradandót alkotnak, közvetlen, de tágabb értelemben vett környezetükre is kisugárzással, identitásteremtő és -megőrző hatással bírnak. Ilyen kezdeményezés a lassan két évtizedes múltra visszatekintő Székelyek a magasban program, amely egyesületi formája révén is az egészséges életmód iránti igény megteremtése, a teljesítményközpontúság csaknem egyedülálló példája. Erről beszélgettünk a nem csupán alpinizmusról szóló program kezdeményezőjével, Tulit Zsomborral.

  • Székelyek a magasban – A Mont Blanc csúcsán 2012-ben
    Székelyek a magasban – A Mont Blanc csúcsán 2012-ben

Más területen is hasznos lehet
– Arra vállalkoztunk, hogy életerős, bizonyos fizikai és lelki kondícióval rendelkező fiatalokat, és nem csak, olyan élményekhez juttassunk, amire egymagukban talán nem lennének képesek. Mi tulajdonképpen kezdeményezünk, és azt a kis pluszbiztonságot tesszük hozzá, hogy a résztvevők merjenek vállalkozni, de túl nagy kockázatokat se vállaljanak. Semmiképpen nem elsősorban anyagi jellegű vállalkozás.
– Azért szellemieket, anyagiakat is kell hozzá rendelni, ilyen értelemben akár klasszikus cégként is lehet rá tekinteni.
– Egyesületi formában dolgozunk ugyan, de minden programunkért felelősséget vállalunk, kemény logisztika, szervezés, pénzügyi háttér van mögötte. Hiszen minden egyes programhoz hegyi vezetőt, oktatót, felszerelést biztosítunk mind a felkészülés, mind a megvalósítás időszakában.
– A kívülálló azt láthatja, hogy ez a dolog kizárólag az alpinizmusról szól, amely egy – mondhatjuk így – extrém tevékenység.
– Az csupán a végkifejlet, ha úgy tetszik, az egyik cél. És ez számunkra is a dolog folyamatában vált világossá, hiszen míg a kétezres évek elején a túrákra való felkészülésből állt, most már tartunk téli vagy nyári iskolát kezdőknek vagy éppen haladóknak, hogy ne csak egy Mont Blanc-túra érdekében jöjjenek a résztvevők, hanem olyan ismereteket szerezzenek, ami akár az itthoni hegymászás, de más hétköznapi, akár gazdasági tevékenységben is hasznos lehet. Ehhez egyesületként pályázatokból,  egyéb támogatásokból biztosítjuk a források egy részét, hogy lehetőleg ne egészében a résztvevőket terheljék a költségek.

 
Egy kicsit más ember lesz
– Hogyan indult az egész program, az ötlet után hogyan fejlődött az elképzelés?
– Az expedíciók szervezését már korábban elindítottam, a kilencvenes évek végén;  Törökország, Szlovénia, Horvátország magasabb csúcsait kívántuk meghódítani, hiszen egy hegymászónak ez természetes. Az Alpinsport Egyesület keretében aztán beindult egy ilyen ágazat, hogy a Székelyek a magasban expedíció-sorozat, később különálló jogi formát öltött a Székelyek a Magasban Egyesület és Sportklub révén, amelyet hárman alapítottunk Bertóti Zsolttal és édesanyámmal, Tulit Ilonával együtt. Nagy lépés volt, amikor 2001-ben Szász Mihály barátommal majdnem egészében besíztük a Mont Blanc-ot, majd részben megmásztuk a Matternhornt. Én sikerként éltem meg mindeniket, pedig kaptunk hideget-meleget egyaránt, de megtapasztaltunk valamit, ami nem csupán a túrákat, hanem a mindennapi életet is meghatározta. A sikeres expedíció alapvetően az, amikor mindenki épen-egészségesen, tele pozitív és akár negatív élményekkel hazajön, és egy kicsit más ember lesz.
– Volt minta, vagy ez egy többé-kevésbé egyedi megközelítés, ha úgy tetszik, találmány (akár le is lehetne védetni?), hogy a hegymászás nem csupán néhány különleges képességekkel rendelkező ember sajátja lehet, hanem – bizonyos korlátok között – minden épkézláb ember megmászhat több ezer méteres csúcsokat?
– Még a kétezres évek elején úgy néztem egyes hegymászó társaimra, hogy az ő teljesítményük számomra elérhetetlen. Ütköztem is néhány falba, de ezt nem úgy éltem meg, mint kudarc, hanem mint egy újabb tapasztalat, amit ráadásul kötelességem megosztani székely honfitársaimmal is. Az első kísérlet, hogy egy korábban hegymászással nem foglalkozó ember is képes különleges teljesítményekre,  2009-ben történt, amikor Ruszuly Éva színművésszel, aki akkor még nem volt a feleségem, elmentünk a Himalájába. Persze intenzív felkészülés előzte meg az expedíciót, de akkor bizonyosodott be, hogy nem föltétlenül a hegymászó társ technikai tudása a döntő. Az expedíció két hónapja ugyanis sok esetben az extrém körülmények közötti emberi tapasztalásról is szólt. Például lehet, hogy a bizalom bizonyos esetekben sokkal fontosabb, mint a technikai tudás. Nem pótolja egyik a másikat, hanem kiegészíti. A felkészülés, majd az expedíció kezdte megtörni azt a felfogást, hogy a hegymászók „félistenek”. Persze minden hegy más, de a lényeg az, hogy többeket hozzájuttatni ilyen jellegű élményekhez – amelyek nem mindig és mindenkinél pozitívak, de hát a negatív élményekből is lehet tanulni, sőt.

A tapasztalás varázsa
– Mekkora az a kör, amely felkészítéssel, megfelelő oktatással ilyen élményekhez jutott?
– Például a Mont Blanc-ra több mint száz ember jutott már el általunk. A kör ennél sokkal nagyobb, hiszen ilyen felkészítőre évente 30–40 ember jön el, ebből kiválasztunk 6–12-t, aki el is jön az expedícióra. Idén kihagytunk egy évet, de jövőben valószínű, más európai csúcsok felé fordulunk. A program lényege azonban nem változik: minél több embert megismertetni a magas hegyi expedíciók páratlan szépségével, egy expedíció tapasztalatával. Ráadásul ez számára nagyságrendben nem kerül többe, mint mondjuk egy tengerparti turisztikai csomag.
– S talán az sem utolsó szempont, hogy a székelyekről máshol is tudomást szereznek...
– Persze, hiszen a hegymászók, az expedíciókon részt vevők tábora nagyon színes, s minél több nemzet fiai megismernek, annál többen vesznek tudomást általános törekvéseinkről. Végül is egy arculatépítés is, ha mondjuk négyezer méter fölött lobog a székely zászló. De a legfőbb cél természetesen felhívni a figyelmet az egészsé­ges életmódra, a mozgás fontosságára. Ilyen értelemben a jövőben úgynevezett erdei iskolák létesítését tervezzük, ahol már gyermekkorban ki lehet fejleszteni az egészséges életmód és – miért ne – a hegymászás iránti igényt.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4538
szavazógép
2017-11-22: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Élő falu a Kárhágó alatt

Zsákutcaszerű település a sepsiszéki Szacsva. Legközelebb fekszik a Bodzafordulói-hegyek erdőrengeteg borította központi részéhez, az ezer méter magasságot meghaladó Szeredő-ponkhoz. Itt ered Szeredő kútjából a Szacsva pataka. Kétoldalt erdős hegygerincek követik, lejtők szegélyezte mély völgye vadaskertnek ad helyet. Egy mellékgerinc meredek hegyormán a régmúltról hallgatnak a szacsvai vár kora középkori romjai. Lisznyópatak felől, Vadalma pusztáját érintve, a Kárhágó göröngyös lejtőjén érjük el azt a helyet, ahol hat irányba ágaznak el a mezei utak: itt emelkedik a Templomdomb.
2017-11-22: Pénz, piac, vállalkozás - :

Növekvő vendégforgalom

Az év első kilenc hónapjában mintegy tíz százalékkal nőtt a hazai turizmus a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest. A hétvégén zajlott turisztikai expón ugyanakkor elhangzott, hogy ugyanebben az időszakban egymillióval, 9,5 millióra bővült a belföldi turisták száma, az esztendő végéig pedig rekordszámú, 2,6 millió külföldi vendég látogat az országba. Összességében idén a szakemberek mintegy 12 millió, valamilyen hazai turisztikai szolgáltatást igénybe vevő személlyel számolnak, ezt a számot 1990 óta nem sikerült elérni.