Remény a reménytelenségben

2018. január 3., szerda, Máról holnapra
Farcádi Botond

Valósággal kutakodnunk kell környezetünkben, ha derűlátásra vagy reményre okot adó történésekre, helyzetekre összpontosítva akarjuk kezdeni az új esztendőt. Sem romániai adófizetőkként, sem a centenáriumára készülő országban élő magyarokként nem látunk túl sok bizakodásra feljogosító eseményt és körülményt, ismét igaznak bizonyul a régi bölcsesség, mely szerint csak magunkra számíthatunk. Erőt talán csak az anyaország irántunk való viszonyulásából meríthetünk – nem szabad azonban felednünk, hogy eme egyre erősödő kapcsolat is új kihívások elé néz az idei évben.


De lássuk csak, miként indul 2018 a romániai adófizetők számára. Gazdasági-szociális vonatkozásban nagyszabású adóügyi átalakítással, melyről egyelőre az látszik, hogy az államon kívül senkinek sem jó, de legalább jó nagy zűrzavart okoz. Aggodalomra ad okot az is, hogy fenntarthatatlannak tűnik a kizárólag fogyasztásra alapuló gazdasági növekedés, továbbra sem látszik, lesz-e fedezet a béremelésekre, az infláció máris megugrott, az euró árfolyama kezd elszállni, a kamatok hirtelen nagyon gyors növekedésnek indultak – inkább tűnik ez újabb válság előszelének, mintsem gazdaságpolitikai bravúrnak. A gondokat csak tetézi, hogy az igazságügyi törvények átgyúrása után a nagyobbik kormánypárt egész pályás letámadásba lendült, s ha a már elfogadott jogszabályok kapcsán lehet is azzal érvelni, hogy egyebek mellett az ügyészi túlhatalom korlátozását, a titkosszolgálatokkal való összefonódás felszámolását célozza – a büntetőjog módosításáról szóló javaslatokról messziről lerí, hogy egy korrupt bűnbanda szánalmas próbálkozása bőrük mentésére. Nem csoda hát, ha az új esztendő is úgy kezdődött, ahogy a régi véget ért: kormányellenes tüntetésekkel.
Túl sok jóra, jogaink bővítésére romániai magyarokként nem számíthatunk. Megvalósítások, komoly eredmények felmutatásának hiányában a centenáriumi rendezvények alighanem nacionalista szólamok pufogtatásában merülnek ki. Sem a kormány-, sem az ellenzéki oldalon nincs olyan párt, amely tárgyalópartner lehetne a magyarság számára fontos ügyek rendezésében, ráadásul az RMDSZ sem tudja a mérleg nyelve szerepét eljátszani: a szociáldemokrata-liberális szövetségnek a magyar képviselők nélkül is megvan a parlamenti többsége, a jobboldali alakulatok pedig a magyar szervezettel együtt sem tudnának – vélhetően nem is akarnak – kormányt buktatni.
Bizakodásra ezért gyakorlatilag csak nemzetpolitikai dimenzióban lehet okunk: a magyar összetartozás egyre inkább megmutatkozik mindennapjainkban, Budapest mindinkább jelen van életünkben, ma már szinte nincs társadalmunknak olyan ágazata, ahol ne érvényesülne ez a szemlélet: egyre több és egyre erősebb szálak kapcsolják össze az anyaországot az elszakított nemzetrészekkel a kulturális, egyházi, sport-, civil, gazdasági, szociális életben egyaránt. E tekintetben új kihívást hoz a 2018-as esztendő, hiszen Magyarországon parlamenti választásokat tartanak – és rajtunk is múlik, hogy a nemzeti összetartozás erősítését tettekben is vállaló politikai erők győzedelmeskedjenek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1645
szavazógép
2018-01-03: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Jó reggelt, Kézdialbis!

Hagyományos módon több mint két évtizede köszöntünk így egy-egy hólepelbe öltözött háromszéki falut, olvasóink „havas újévi falulátogató” névvel illették ezeket az írásokat. A csend borítja be ilyenkor a kicsi falvakat. Albisban is így van ez. A Bodoki-hegység keleti nyúlványának napkeleti lába alá húzódott fel, magasabban fekszik. A régiek úgy tudták, hogy „még az utolsó tatár-török pusztítás idején kezdték építeni, mert azt a völgyes helyet védettebbnek hitték”. Pedig a tatár horda elől nem volt menekvés. Hihető, hogy régebbi település, mint ahogyan gondolnánk, ugyanis milyen faluközösség építhetett volna magának a XIII. században templomot? Tehetős-neves régi nemesi családok fészke volt, és még ma is az. Milyen jó volna, ha múltja – mentési célokkal – hamarosan papírra kerülhetne.
2018-01-03: Közélet - Fekete Réka:

Új kihívások előtt a megyei kórház

Az országos jelenséghez hasonlóan tavaly télen az influenza-, ősszel a kanyarójárvány vonult végig megyénken, ezenkívül nem volt olyan katasztrófa, illetve tömegbaleset okozta probléma, amely olyan orvosi munkát igényelt volna, amely túllépi a kórház lehetőségeit, és ne tudtuk volna megoldani – összegzi az évi események orvosi vonatkozásait dr. Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. A vele és András-Nagy Róbert kórházmenedzserrel folytatott évértékelő beszélgetésünk során a jelenlegi helyzetet és a tennivalókat tekintettük át. Bizonyos vonatkozásokban új helyzet előtt áll a kórház, ami újszerű szemléletet igényel.