Százegy éves korában egy magánkórházban elhunyt tegnap Neagu Djuvara román történész és diplomata, aki egyebek mellett a román történelemírás megújulását szorgalmazta. A történész főképp a román történetírás megújulására vonatkozó tézisei nyomán vált ismerté.
Neagu Djuvara 1916-ban született román bojár családban, filológusi és jogi tanulmányait Párizsban a Sorbonne-on végezte. 1943 és 1947 között a román külügyminisztériumban dolgozott diplomataként, a kommunista hatalomátvétel után külföldre emigrált. Újságíróként a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, majd 1961-től 23 éven át a nigériai külügyminisztérium tanácsadója volt. Hazájába 1989 után tért vissza. Századik életévének betöltésekor megkapta a Románia Csillaga Érdemrend lovagi fokozatát. Történészi munkássága főleg a románok és Románia történelmére terjedt ki. Ő az egyik legnépszerűbb román történész, A románok rövid története című munkája 11 kiadást ért meg. A könyv megjelent 2012-ben magyar nyelven is a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában.
Djuvara úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni mind a két világháború között, mind a kommunizmus idején megírt román történelem bizonyos részeit, mert mindkét korszakban politikai célok kiszolgálására használták fel a tudományágat, ezért ferdítéseket, kozmetikázásokat tartalmaz. Nagy vihart kavart Romániában az a tézise, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab kun származású és katolikus vallású volt. Szorgalmazta a havasalföldi fejedelmek földi maradványainak exhumálását, hogy DNS-mintavétel alapján állapíthassák meg származásukat, de ezt a hatóságok megtiltották. Djuvarát számos román történésztársa „románellenesnek és amatőrnek” kiáltotta ki. Mindazonáltal könyvei igen népszerűek a fiatalok körében. Egy statisztika szerint tavaly a romániai könyesboltokban Djuvara 444 emlékezetes állítása című kiadványt vadászták leginkább a tolvajok, ebből a műből tűnt el ugyanis a legtöbb nyomtalanul az üzletekből.
