Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Nemzeti ügyek terítéken

2018. február 10., szombat, Belföld
A Kárpát-medencei magyar kapcsolatok – azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika – szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott – fogalmazta meg beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tegnapi budapesti plenáris ülésén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, a magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondaniuk, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben. A KMKF ülése zárónyilatkozatot fogadott el. Ebben a dokumentumban egyöntetű támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni.

A KMKF meggyőződése, hogy a polgári kezdeményezés nemzeti ügy, több pártpolitikai kérdésnél. Fontosnak tartja annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely révén Európának érdemben is foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek kérdésével, a Kárpát-medencei magyarokra nézve is fontos jogszabályt kell alkotnia – olvasható a zárónyilatkozatban.
A KMKF üdvözli, hogy januárban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta a magyarországi delegáció tagjának jelentését az európai regionális és kisebbségi nyelvek védelméről és támogatásáról. Előremutató, hogy az elfogadott határozat és ajánlás megerősíti a nyelvi charta működését, elősegítve a kisebbségi nyelvek használatát és hivatalos nyelvként való elismerésüket is azokban a régiókban, ahol hagyományosan használják őket.
Szorgalmazza a nyelvi küszöb rugalmas alkalmazását a közigazgatásban, valamint az anyanyelvű oktatást az iskoláztatás teljes idejére, így pontosítja és bővíti az Európa Tanács kisebbségvédelmi, emberi jogi eszköztárát. A KMKF meggyőződése: csak olyan ország mondhatja el magáról, hogy európai módon kezeli a nemzeti kisebbségek kérdését, amely megfelel a nagy többséggel elfogadott jelentésben is világosan kifejtett európai elvárásoknak, és pontosan, maradéktalanul eleget tesz kötelezettségeinek az állami vállalások teljesülését felülvizsgáló monitoringeljárásokban is.
A fórum kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, oktatási intézményei megmaradásáért küzdő, hosszú hagyományokra vissza­tekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási jogainak védelmében.
Felhívja a figyelmet arra, hogy az autonómia a Kárpát-medencében élő őshonos közösségeink legitim igénye, és éppen a különböző autonómiaformák megvalósítása erősítheti meg térségünk stabilitását.
A KMKF figyelemmel követi a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola újraalapítását biztosító, a román parlament által elfogadott törvényt. Továbbra is aggasztónak tartják az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezését. Fontosnak tartják a folyamat újraindítását, ennek elmaradása esetén nemzetközi fellépést tartanak szükségesnek a restitúciós folyamat újraindítása érdekében.
A KMKF felkéri Románia kormányát arra, hogy tegyen eleget az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ne korlátozza a magyar közösség szimbólum- és anyanyelvhasználatát. A KMKF aggodalmát fejezi ki a Romániá­ban egyre gyakrabban fellelhető kisebbségellenes hangulatkeltés miatt, és elítéli, hogy bármilyen ürüggyel magyarellenes hangulatot lehet szítani.
A KMKF elítéli azokat a törvényalkotási törekvéseket, amelyek az ukrajnai és európai normák durva megsértésével helyenként megfosztani akarják a kisebbségeket oktatási és nyelvhasználati jogaiktól, máshol pedig szűkítik a már meglévő kisebbségi jogokat. Szintén elítéli azokat a szélsőségesen nacionalista ukrajnai megnyilvánulásokat és magyarellenes propagandát, amely a nemzetiségi ellentétek szítását és a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozza.
A KMKF szorgalmazza, hogy a szlovákiai magyar oktatás biztosítása érdekében a szlovák fél nyújtson garanciá­kat a jelenlegi magyar tannyelvű intézményrendszer megtartására.

Az együttműködés eredménye
A marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján történő létrehozása a parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye – mondta el a KMKF ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az elnök szerint a tavaly megkötött parlamenti együttműködési megállapodást követően bár kormányozni hívták az RMDSZ-t, ennek feltételeit nem látták adottnak. A Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége koalícióval kötött megállapodást 2018-ban is meghosszabbították, mert nem kívánnak elszigetelődni a parlamentben. „Ez egy laza együttműködés, amely azt feltételezi, ha meg tudunk állapodni egy-két kérdésben, akkor azokban a kérdésekben kölcsönösen támogatjuk egymást” – tette hozzá.
Ismertette, Romániában az ellenzék szétesett. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ultranacionalista, magyarellenes párttá alakult, a Népi Mozgalom Pártról (NMP) sok újat nem lehet elmondani, a Mentsétek meg Romániát Szövetségről csak találgatni lehet, milyen ideológiát képvisel. „Az ellenzék ma csak annyit tud felajánlani a magyar közösségnek, hogy ne szavazzuk meg a kormány előterjesztéseit” – részletezte Kelemen Hunor. „Ráadásul az NLP és az NMP – amelyek ugyanannak az Európai Néppártnak a tagjai, mint az RMDSZ – az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvényünket. Ők ma azok, akik minden egyes alkalmat kihasználnak arra, hogy a román–magyar párbeszédet hátráltassák” – fogalmazott Kelemen Hunort.
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 165
szavazógép
2018-02-10: Magazin - :

Ehető a hó, de csak frissen

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának kutatói szerint ehető a hó, de csak frissen – ez derült ki szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményükből.
2018-02-10: Belföld - :

Drága honatyáink

Közel 119 millió lejt tettek ki 2017-ben a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos kiadások. Az alsóház honlapján közzétett adatokból kiderül, hogy 2017 januárjától az év végéig 118 888 044 lejt költöttek a képviselőkre, a legnagyobb összeget – több mint 14 millió lejt – decemberben, a legkevesebbet – 6 millió lejt – januárban. Az elmúlt évben a parlamenti képviselők jövedelme 28 992 532 lejt tett ki. Napidíjakra 7 830 936 lejt, lakásbérlésre 14 902 242 lejt költött a képviselőház. Az utazási költségek 10 272 269 lejre rúgtak, a képviselők telefonköltségei pedig 99 657 lejt összesítettek. Tavaly 54 819 823 lejt költött el az alsóház a képviselők parlamenti irodáinak fenntartására, illetve az irodák alkalmazottainak fizetésére. 2017-ben 183 külföldi kiszállásuk volt a képviselőknek, ez 1 970 585 lejébe került az alsóháznak. A legdrágább kiszállás Dél-Koreában volt, amikor egy hatnapos UNESCO-konferencia során három képviselő 79 000 lejt költött, a legolcsóbb pedig egy németországi kiszállás, amely során hat nap alatt egy képviselő mindössze 251 lejt költött. (Agerpres)