Drága honatyáink

2018. február 10., szombat, Belföld
Közel 119 millió lejt tettek ki 2017-ben a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos kiadások. Az alsóház honlapján közzétett adatokból kiderül, hogy 2017 januárjától az év végéig 118 888 044 lejt költöttek a képviselőkre, a legnagyobb összeget – több mint 14 millió lejt – decemberben, a legkevesebbet – 6 millió lejt – januárban. Az elmúlt évben a parlamenti képviselők jövedelme 28 992 532 lejt tett ki. Napidíjakra 7 830 936 lejt, lakásbérlésre 14 902 242 lejt költött a képviselőház. Az utazási költségek 10 272 269 lejre rúgtak, a képviselők telefonköltségei pedig 99 657 lejt összesítettek. Tavaly 54 819 823 lejt költött el az alsóház a képviselők parlamenti irodáinak fenntartására, illetve az irodák alkalmazottainak fizetésére. 2017-ben 183 külföldi kiszállásuk volt a képviselőknek, ez 1 970 585 lejébe került az alsóháznak. A legdrágább kiszállás Dél-Koreában volt, amikor egy hatnapos UNESCO-konferencia során három képviselő 79 000 lejt költött, a legolcsóbb pedig egy németországi kiszállás, amely során hat nap alatt egy képviselő mindössze 251 lejt költött. (Agerpres)

ISMÉT TILTAKOZTAK. Tiltakozók szakították meg néhány percre csütörtök este a Román Paraszt Múzeumában a Közlegények. Ferentari-i mese című film vetítését. A zajongókat a rendőrség távolította el a teremből. Egy órával a film kezdete előtt mintegy 30 népviseletbe öltözött személy – zászlókkal és ikonokkal a kezükben – a múzeum bejáratánál tiltakozott az „erkölcstelen” film vetítése ellen. „Állítsátok le a homoszexuális propagandát a Román Paraszt Múzeumában” – írta egy banneren. Ada Solomon, a film producere szerint a tiltakozók nem tudják, miről van szó. A Román Paraszt Múzeumában vasárnap a Percenként 120 szívverés című film vetítését ugyancsak félbe kellett szakítani, mert többen tiltakoztak a film témája miatt. (Agerpres)
HALANDZSÁZNI TUDNAK. A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (RMNK) sürgős magyarázatot követel Teodor Meleşcanu külügyminisztertől a BRUA (Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria – szerk. megj.) gázvezetékről és a Magyarországgal kötött „átláthatatlan megállapodásokról”. Az RMNK szerint „a román és a magyar külügyminisztérium képviselőinek homályos nyilatkozatai rendkívül veszélyesek és gyanút keltenek a román és magyar állam közötti megállapodást illetően a földgázszállítással kapcsolatban”. „A magyar hatóságok, de az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt utóbbi időszakban kifejtett, a román állam befeketítése, az államhatalom aláaknázása, a román állam és állampolgár inzultálása céljából folytatott kampánya feljogosít arra, hogy tiszta képet kapjunk a román kormány és a külügyminisztérium által ebben a témában folyatott tárgyalásokról” – írja Alexandru Cumpănaşu, a szervezet elnöke. (Agerpres)
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 185
szavazógép
2018-02-10: Belföld - :

Nemzeti ügyek terítéken (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma )

A Kárpát-medencei magyar kapcsolatok – azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika – szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott – fogalmazta meg beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tegnapi budapesti plenáris ülésén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, a magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondaniuk, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben. A KMKF ülése zárónyilatkozatot fogadott el. Ebben a dokumentumban egyöntetű támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni.
2018-02-10: Belföld - :

Nagyobb lesz az infláció

A Román Nemzeti Bank 3,5 százalékra emelte az idei év végi inflációs előrejelzését a korábban közölt 3,2 százalékhoz képest. Mugur Isărescu jegybankelnök az inflációs jelentést ismertetve elmondta, az első és második negyedéves előrejelzést 3,9 százalékról 5 százalékra emelték, ami azt jelenti, hogy év közben 5 százalékos éves fogyasztói árnövekedésre is számítanak.