Az autonómia helyreállítását kéri az SZNT

2018. február 13., kedd, Belföld
A fél évszázada megszüntetett magyar autonóm tartományra emlékeztetve, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra hívja fel a figyelmet: a székelység területi autonómiája követelésével olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közlemény felidézte, hogy 1968. február 16-án szüntette meg Nicolae Ceauşescu a Székelyföld területének nagy részét magában foglaló Maros Magyar Autonóm Tartományt, a jogfosztó intézkedés Magyarország és a nemzetközi emberi jogi szervezetek közömbössége mellett született. Ezen a napon fogadta el ugyanis az akkori Nagy Nemzetgyűlés a megyerendszert meghonosító törvényt, mely ma is érvényes.
Izsák Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy még a megyerendszert ötven évvel ezelőtt létrehozó, nyilvánvalóan jogfosztó törvény is kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai körülmények figyelembevételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira. Ezt azért tartotta fontosnak nyomatékosítani, mert ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül – mint fogalmazott –, „a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait”.
Az SZNT elnöke felidézte: az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és Románia fennhatósága alá rendelte, ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt. Az 1919. december 9-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.
Izsák Balázs azt is megemlítette, hogy Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: „a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él”.
„A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert” – áll az SZNT tegnapi közleményében.
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 162
szavazógép
2018-02-13: Belföld - :

Valljanak színt

Ludovic Orban azt kéri a parlament két házának elnökétől, nyilvánosan valljanak színt, megígérték-e, hogy bizonyos szerződéseket írnak alá Magyarországgal, ellenkező esetben „titkos tárgyalásokkal és a nemzeti érdekek elárulásával” vádolja őket.
2018-02-13: Belföld - :

A parlament megkérdőjelezte tisztaságát (2009-es elnökválasztás)

A parlament két kamarájának együttes ülése a szociálliberális kormánytöbbség szavazataival fogadta el tegnap a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével vádolja Traian Băsescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt. Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ törvényhozói pedig tartózkodtak.