A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága által az utóbbi években meghirdetett tematikus évek közül az óvodaépítési és -fejlesztési program a legátfogóbb, amely ötvözi az infrastrukturális és a tartalmi rész fejlesztését is – hangsúlyozta Kiss Imre megyei főtanfelügyelő a hét végi óvodapedagógusi képzés sepsiszentgyörgyi megnyitóján. A program első szakaszában a Kárpát-medence szórványközösségeiben erősítették meg az identitásmegőrzés első lépcsőfokának számító anyanyelvi óvodai oktatást, a második lépésben a tömbmagyar vidékek, így Székelyföld is részesül a támogatásban.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tartott hétvégi képzés pénteki megnyitóján Kiss Imre hangsúlyozta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerepét a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, amit indulásától fontosnak tart, és tesz is érte ezúttal is. A főtanfelügyelő elmondta, szóban forgó programban infrastrukturális fejlesztésekre, óvodák építésére, felújítására, óvodaudvar és játszótér bútorozására, eszközökre, óvodaépületek, oktatási és kiegészítő terek felszerelésére kerül sor. Kovászna megyében huszonöt játszótér átalakítása, kialakítása van tervben, egyenként 4 millió forintnyi összeget szán erre a magyar kormány, és Háromszéken további huszonöt óvodát látnak el oktatástechnológiai és didaktikai eszközökkel a program részeként.
A hétvégi kétnapos sepsiszentgyörgyi képzésre 128 óvónő jelentkezett Sepsiszékről és Erdővidékről, ebben az első fordulóban 75 pedagógust fogadtak.
Márk Emese, a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon igazgatója kérdésünkre elmondta: az a tapasztalatuk, hogy a pedagógusok köréből az óvónők és a tanítók a legfogékonyabbak, a legnyitottabbak az újra, a változásra, szerinte azért, mert őket hajtja a legkevésbé a teljesítménykényszer. Úgy véli, említett két kategóriának nagyobb szabadsága van az oktatás, nevelés terén, mint a többi korosztályt tanító pedagógusnak, és nekik kell a leginkább kreatívnak lenniük, ők jobban oda is tudnak figyelni a gyermekekre. Az óvodában nincs tankönyv, az óvónők töltik meg az oktató-nevelő munkát tartalommal, ezért igen nagy a felelősségük – mondotta.
A kommunikáció kétnyelvű környezetben témáról Tomos Gabriella, a megyeközponti Gulliver Napközi Otthon igazgatója beszélt, aki lapunknak elmondta: intézményükben vannak vegyes házasságból származó gyermekek is, és úgy tartják, az anyanyelv után a román, a második nyelv megtanulása jó hangulatban kell hogy történjék, fontos, hogy a gyermek jó kedvvel tanulja azt.
Azt minden óvodapedagógus belátja, hogy a világ változásával az óvodai nevelésnek is változnia kell, de egyelőre a hazai oktatásban nem látszik ennek a központilag is meghatározott tartalmi vonatkozása, pedagógusfüggő, hogy ki mennyire tud igazodni a kor elvárásaihoz – mondotta lapunk megkeresésére Szőcs Imola, a háromszéki magyar anyanyelvű óvodai oktatásért felelős tanfelügyelő. Szerinte nagyon fontos a szülőkkel való kommunikáció, mert legtöbb ember jelenlegi életvitele annyira különbözik a korábbi korokétól, hogy nem lehet azonos módon viszonyulni a gyermekekhez sem otthon, sem az óvodában. A szakember vallja: differenciált oktatásra van szükség, mert manapság nemcsak a gyermek egyéni sajátosságaira kell figyelni, hanem egyéni fejlődésére is, és meg kell találni azokat a módszereket, amelyek révén minden gyermek külön-külön eredményes. Ugyanakkor a családok egyéniségéhez is igazodni kell – mondotta.
Áprilisban és májusban Kézdivásárhelyen szerveznek hasonló képzést, júniusban Sepsiszentgyörgyön tartanak újabb szakmai hétvégét azoknak, akik kimaradtak az első körből.
