Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád

2018. március 15., csütörtök, Közélet

Az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örökérvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád, Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, lapunk korábbi főszerkesztője. A díjat ma délután, az Országházban rendezett ünnepségen adta át Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Az elismerés nagyon megtisztelő, de nem a díjakat szem előtt tartva dolgoztam, korábban utasítottam vissza magas magyar állami kitüntetést – nyilatkozta Farkas Árpád az MTI-nek. „Erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket. Az erdélyi magyar irodalmon Magyarország, illetve az egész európai és kortárs irodalom minden gondja átfolyik” -- mondotta.

Farkas Árpád első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg, és az úgynevezett emberarcú szocializmusból történt kijózanodást tükrözte. „Közvetlen mesteremnek Kányádi Sándort és Nagy Lászlót tekintem, szerkesztőként Ilia Mihályt, indulásomhoz a pályán sok köze volt Lászlóffy Aladárnak. Az ő nemzedéke volt az, amelyik az erdélyi irodalomban az ötvenes évek dogmatikus és nevetséges időszaka után fordított egyet a versbeszéden. A mi nemzedékünk már azt mondta: amíg a verslábakat mossák, addig radikálisan mást kell képviselni” – idézte fel.

Elmondása szerint második kötetével, az 1971-ben kiadott Jegenyekörrel találta meg saját hangját; a Kolozsváron megjelent, két kiadást is megért könyv szokatlanul magas, nyolcezer példányban kelt el. „Ez már komorabb és lázadásos szimbólumokkal terhesebb korszak volt, amikor a sötétben élő emberek félszavakból is értették egymást. Később még inkább bekomorult költői világom, az anyaországi szellemi élettel majdnem szimultán jött az érzet, hogy elveszett a gulyásszocializmust főző kondér, igaz, később a véres forradalmat is ellopták egy fél év alatt” – foglamazott. A kiábrándulással a poézis korábbi hitele is elillant, a kilencvenes évektől úgy érezte, nincs tétje a versírásnak, ezért éveken át inkább ismét újságszerkesztéssel foglalkozott (a hatvanas évek végétől már dolgozott különböző romániai magyar lapoknál). 1990-től a Látó című marosvásárhelyi irodalmi lap szerkesztője volt, majd 1992-től 2010-ig a Háromszék napilap főszerkesztője.

„Pályám elején rengeteget jártunk az emberek között, közel voltunk a valósághoz, mélyebben megismertük a körülöttünk lévő világot. Később, a kilencvenes évektől olyan kérdésekbe tudtunk belemélyedni, mint a nemzetiségi gondok, ami egyfajta misszionáriusi újságírói feladat volt” – emlékezett a költő, akinek legszebb verseiből tavaly jelent meg egy kötet Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész válogatásában.

„Az ember az elmúlásból tekint vissza. Végigfutva a tartalomjegyzéken, azt tapasztaltam, hogy egy-két kivétellel mindegyik úgy vállalható, mintha ma írtam volna – vélekedett. – Nem írtam nagyon sok verset, Kányádi Sándor annak idején viccesen meg is jegyezte, hogy csak a válogatott verseimet akarom írni. Indulataimat, odafigyelésemet a világra inkább kispublicisztikában, kisesszében vezettem le. Mindig az volt az érzésem, hogy nem az örökkévalóságnak írok, de nem is a mindennapoknak, verseim nagy részét ezért nem is datáltam. A kivételt a romániai fordulat idején született verseim jelentik” – fejtette ki Farkas Árpád.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1158
szavazógép
2018-03-15: Belföld - Demeter J. Ildikó:

Iohannis a centenáriumért aggódik

Sajnálkozását fejezte ki tegnap Klaus Iohannis államfő azért, mert Románia centenáriumi rendezvényeit egy külön e célra elfogadott törvény nélkül szervezik. Azt is sajnálja, hogy bár az utóbbi évben egymást követő kormányok ismételten megígérték egy országos centenáriumi program és egy átlátható működtetési mechanizmus létrehozását, ez nem történt meg. Iohannis, aki az államelnöki palotában A centenáriumi Románia címmel megtartott eszmecserén mondott beszédet, úgy látja: a kis politikai játékok győzelmet arattak az ország korszerűsítésére irányuló politikai konszenzus, kohézió és társadalmi elkötelezettség fölött. Hangsúlyozta: a centenáriumot nem kellene bizonyos ceremóniákra korlátozni, mert nem csak az előző száz évről van szó, hanem a modern Románia jövőbeli terveiről is, a Nagy Egyesülés ideáljainak folytatásában. Az államfő az előző évekhez hasonló módon most sem ejtett szót a magyar nemzeti ünnepről, amelynek fő rendezvényei a Cotroceni-i kerekasztallal egy időben zajlottak.
2018-03-16: Közélet - Demeter Virág Katalin:

A tiszteletadás és szabadság ünnepe (Március 15. Sepsiszentgyörgyön)

Felemelő rendezvényen idézték fel tegnap délután Sepsiszentgyörgyön az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eszméit, a város főterén többezres tömeg, kisgyermekes családok, fiatalok és idősek gyűltek össze ünnepelni. Magasba emelt zászlókkal és tapssal fogadták ezúttal is a bevonuló hagyományőrző lovas huszárokat, s hasonlóan lelkes fogadtatásban részesült az idei ünnepség kiemelt meghívottja, a magyar miniszterelnökséget vezető Lázár János is, aki felszólalása előtt megkoszorúzta az Erzsébet parkban található emlékművet, kezet fogott és beszélgetett is az ünneplő sepsiszentgyörgyiekkel.