A magyarságkutatás fellegvárává vált Kovászna

2018. április 13., péntek, Közélet
Huszonkilencedik alkalommal rendezik meg Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Az ötnapos rendezvénysorozatot a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület szervezte, együttműködve a megyeházával, a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, a Balassi Intézettel, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-vel, a Kőrösi Csoma Sándor Líceummal, a kovásznai Városi Művelődési Házzal. A változatos tudományos és kulturális eseményeken hazai és külföldi vendégek vesznek részt.
  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele
A Csoma-napok fontos mozzanatát képezik Kovászna életének. Jó alkalmat adnak a találkozásoknak, testvérvárosok küldöttségei is megtisztelik jelenlétükkel a rendezvénysorozatot. Idén Nagykanizsa, Csenger, Pápa és Gyula küldöttsége polgármesteri, illetve alpolgármesteri vezetéssel érkezett – mondta érdeklődésünkre Gyerő József polgármester. A vendégek számára külön programokat is szerveztek, a gyulaiak szombaton a társadalmi vállalkozások tapasztalatcseréjére szerveznek fórumot – tudtuk meg a polgármestertől.
A rendezvénysorozat költségvetését 25–30 ezer lejre becsülte Gazda József főszervező, abból csak a Csoma könyv kiadására közel 13 ezret fordítottak. A finanszírozás miatti kiábrándultságának is hangot adott, kifogásolva, hogy a megyeháza idén nem hirdetett kulturális pályázatot. A programok tekintetében nincs újdonság idén, a korábbi évekhez hasonlóan zajlanak a Csoma-napok – fűzte hozzá.
Az események már szerdán megkezdődtek, a művelődési központban a csíkszeredai Mesehetes zenekar koncertezett a gyerekeknek, este a Diákszínpad Karinthy Frigyes: Teknősbéka című jelenetét adta elő. A tudományos konferencia tegnap reggel vette kezdetét, a CARP Szálloda konferenciatermében. Megnyitóbeszédében Gyerő József polgármester az őshaza-, magyarságeredet- és Csoma-kutatás, az orientalisztika, tibetológia, lingvisztika és a határterületi tudományágak integráló fórumaként határozta meg a tudományos fórumot. „Ha csak egypár napra is, a magyarságkutatás fellegvárává, illetve végvárává vált a történelmi Magyarország legkeletibb városa” – fogalmazott.
Kőrösi Csoma Sándor legendássá vált kétszavas mondatával kezdte beszédét Gazda József, a Kőrösi egyesület elnöke: keressetek, kutassatok! „Egy olyan nép vagyunk Európa szívében, akik valójában mai napig sem tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, nem tudjuk, hogy csodálatos nyelvünk – melyet egyes neves kutatók a világ legrégibb beszélt nyelvének tartanak – honnan jött. A kérdőjelek tömkelegét lehet felsorolni” – mutatott rá a konferencián elhangzó tudományos dolgozatok fontosságára Gazda József.
Az előadók nagy része Magyarországról érkezett, de munkásságukat bemutatták erdélyi kutatók is. Az ülésszak világszínvonalát mutatja, hogy Ausztriából is érkezett egyetemi tanár, akit nem hívtak meg, hanem saját kezdeményezéséből érkezett – mondta el érdeklődésünkre a főszervező.
Tegnap délután adták át a Kőrösi-líceum Csoma-díjait. A kitüntetettek munkásságát emléklappal és Csoma-emlékéremmel díjazták. Egy pedagógus és hét diák részesült a jeles kitüntetésben. A tanári karból Molnár Julianna magyartanárnőt díjazták. „Molnár Julianna számunkra ajándék. Iskolánknak, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumnak meghatározó egyénisége, 2014 óta a Pro Csoma Egyesület lelkes elnöke” – fogalmazott laudációjában Inczeffy Tünde, a Pro Csoma Egyesület korábbi vezetője. Munkásságát, az iskola életében betöltött szerepét a díjazott volt és mai diákjainak véleményével is aláhúzta. Mindannyian a szeretet, hála és tisztelet jegyében szóltak vallomásaikban. Molnár Julianna elérzékenyülve köszönte a kitüntetést. „Úgy gondolom, nekem itt még nagyon sokat kell bizonyítanom, és azon fogok igyekezni, hogy méltó legyek ehhez a kitüntetéshez” – hangoztatta.
A diákok közül Costea Denisa Ana Maria (IV. osztály), Bartha Boróka (IV.), Fazakas Barbara (VII.), Bodor Bálint (VIII.), Pap Gyopárka (X.), Kiss Eszter (XI.), Szabó Róbert Milán (XII.) érdemelték ki a díjat. Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ vezetője a maga során kis ajándékkal lepte meg a díjazott diákokat.
A Kádár László Képtárban délután megnyitották a Sorsok című képzőművészeti tárlatot, melyen 44 alkotó 46 művét állították ki. Újdonság a Csoma-tárlat tekintetében, hogy idéntől szakemberekből álló zsűri döntötte el, a szervezést az Erdélyi Művészeti Központ vállalta fel. A zsűri vezetője, Vécsi Nagy Zoltán (társai Kányádi Iréne művészettörténész és Dimény András brassói képzőművész) megnyitóbeszédében hangoztatta: a tárlat körüli munkát eddig Gazda József végezte, de most megvált szeretett gyermekétől. Kiosztották a tárlat két díját is, a 2000, illetve 1000 lejes pénzjutalmat a megyei tanács vállalta fel. A Kőrösi Csoma Sándor-díj nyertese Giczi Csongor, a Szentimrei Judit-díjat Péter Alpár vitte el.
A tárlatmegnyitó után bemutatták a tavalyi Csoma-konferencián elhangzott értekezleteket összefoglaló, a Kőrösi-egyesület kiadásában, Ferenczné Szőcs Éva szerkesztésében megjelent Kőrösi Csoma Sándor – Gyökereink című kötetet.
Később a képtár udvarán Adigzsi tuva sámán tavaszköszöntő szertartást mutatott be, a fordításban közreműködött Kanalas Éva. Az est folyamán Csomakőrösön és Kovásznán is több kulturális eseményre került sor. Idén sem maradt el a Csoma-szobor előtti, esti ünnepélyes fáklyás megnyitó.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 307
szavazógép
2018-04-12: Sport - Tibodi Ferenc:

Ismét döntős a Sepsi-SIC (Kosárlabda, Női Nemzeti Liga)

Sorozatban negyedszer döntős a kétszeres bajnok Sepsi-SIC, amely tegnap késő délután 87–59 arányban győzött a Kolozsvári U otthonában a kosárlabda női nemzeti ligabeli elődöntős párharcuk második mérkőzésén. A zöld-fehérek a fináléban a Szatmárnémeti VSK csapatával találkoznak, miután a határ mentiek 72–68-ra nyertek a Brassói Olimpia vendégeként és kettős sikerrel jutottak túl a Cenk alatti város alakulatán.
2018-04-13: Máról holnapra - Farkas Réka:

Sötét erők szolgálatában

Furcsa történet az árkosi kastély miatti pereskedés. Hiába született számos jogerős, visszavonhatatlan ítélet a nagy értékű ingatlan visszaszolgáltatásáról, a román állam nem akar lemondani róla, így minden elvtelen eszközt bevet, hogy újra megkaparinthassa.