Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Nászta Katalin szellemi poggyásza – Erdélyi színészportrék a nyolcvanas évekből

2018. április 21., szombat, Színház az egész világ

Nászta Katalin egykori sepsiszentgyörgyi színésznő két könyvét mutatták be hétfőn és kedden délután Sepsiszentgyörgyön, illetve Kézdivásárhelyen. A Thália erdélyi napszámosai című interjúkötet és az Ének az élőknek című verseskötet is tavaly látott napvilágot, a szerzővel Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója és Czegő Zoltán író, költő beszélgetett.

  • Fotó: Tofán Levente
    Fotó: Tofán Levente

A vendégeket Kopacz Attila, a kötetet megjelentető Tinta Könyvkiadó vezetője mutatta be a közönségnek, s elmondta, a kiadót mindig is foglalkoztatta a közelmúlt története, örömmel fogadták a kéziratot, mert ilyen átfogó interjúsorozattal még nem találkoztak.

A szerző elmondta, nagyon boldog, hogy végre sikerült ezt a hányattatott sorsú interjúsorozatot kötetbe varázsolni, hálás Czegő Zoltánnak, hogy megismertette vele a kiadót. Bevallotta, nehéz volt rászánnia magát, újra kézbe vennie a kéziratokat, mert már azt hitte, semmi sem lesz ebből a kötetből. 1982–83-ban készültek a beszélgetések az akkori erdélyi színésztársadalom színe-javával, akik közül már sajnos sokan a másvilágra költöztek.

Nászta Katalin szerint a beszélgetések témája egy kicsi mélyebb, mint általában a nagyközönségnek készült színészinterjúké, de biztosan érezni fogják majd az érdeklődők, hogy mennyi­re fontos kérdések kerülnek terítékre.

Az első néhány interjú annak idején a Korunkban jelent meg, a kötetet pedig a Kriterionnál szerette volna megjelentetni, ami a rendszer visszás­ságai miatt sajnos nem történhetett meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Nászta Katalin végül nagy reményekkel kitelepült Magyarországra, ahol azonban nem ismerték annyi­ra az erdélyi művészeket, hogy bárkit érdekelt volna a kézirat. Magyarországon csupán két évig játszott a színésznő, azután húsz évig sem színházzal, sem irodalommal nem foglalkozott.

Szebeni Zsuzsa színháztörténészként elmondta, hiánypótló alkotás ez a kötet, amely sokszor megkönnyítette volna a dolgát, amikor a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársaként próbálta meggyőzni kollégáit: az erdélyi színészegyéniségek közül többen is érdemesek arra, hogy kiállítással tisztelegjenek előttük a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Szerinte ez a könyv alapmű lesz a színháztörténeti intézet könyvtárában, hisz a cenzúra és az általános félelem miatt nagyon kevés ilyen jellegű hiteles munka maradt fenn ebből az időszakból, és olyan információkat tartalmaz, amelyek sem a lexikonokból, sem a fényképgyűjteményekből nem derülnek ki az utókor számára.

Czegő Zoltán a magyar kultúra egyik bibliájának nevezte a kötetet, amely nemcsak történelemkönyv, melyben benne van az erdélyi magyar színjátszás története, hanem több annál, mert benne van a szerző egyénisége is, aki nem mellesleg színésznő.

Külön kiemelte, hogy mekkora munkát jelenthetett a nyolcvanas években – amikor még nem volt kézi magnó – lejegyezni ezeket a beszélgetéseket. Elárulta, a kötetnek folytatása is lesz, majd Nászta Katalint, a költőt is méltatta röviden, végezetül felolvasva egy verset az Ének az élőknek című kötetből.

A beszélgetés végén Nászta Katalin az interjúkészítéssel kapcsolatos személyes élményeiről, istenhitéről és a könyv szerkesztéséről is mesélt, felhíva a figyelmet a borítóra, amely a férje munkája, aki ügyelő volt a színházban.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 432
szavazógép
2018-04-21: Kiscimbora - :

Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-vers

2018-04-21: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

Barikád a feledés útján

Nászta Katalin Thália erdélyi napszámosai című interjúkötete olyan, akár egy végtelen szellemi hullámvasút, amely mintegy hatszáz oldalával első látásra túl meredeknek, túl félelmetesnek tűnik, de ha az ember „kinyitja az ajtaját” és beleül, egy szempillantás alatt magával ragadja, hogy iszonyú mélységekbe és magasságokba röpítse könnyedén, játékosan, azzal a fajta természetességgel, amely csak az igaz, őszinte dolgok sajátja. Színházi emberekkel készült interjúsorozat, amelyről első látásra úgy tűnik, hogy viszonylag szűk olvasóréteget érint, de ha belelapozunk, azonnal megállapíthatjuk, hogy tele érdekfeszítő gondolatokkal, hisz a színház valójában nem más, mint a mindenkori világ tükre, kivonata, sűrítménye.