1. Nehezen barátkoztam meg a Tein-beli könyvismertetők-közönségtalálkozók gyakorlatával, úgy gondoltam, a kultúra méltósága és a szórakozóhely lazasága nem összeegyeztethetőek. Legtöbbször igazam volt. Néha nem. Most sem.
2. Lehet, nem látszik rajtam, de székely vagyok – ez volt első mondata Balázs Imre Józsefnek, és ez a felütés meghatározta a csütörtök délutáni beszélgetés folyamát. Nem lett belőle „székelykedés”, csak pörgős, csípkelődésektől sem mentes beszélgetés. Más környezetben talán másként alakul. Itt jó volt.
3. Nem árt, ha a beszélgetőtárs formában van. Szegő János elemében volt, ha nem tudnánk róla, hogy tősgyökeres budapesti, hihető lenne, hogy székely felmenőkkel rendelkezik.
4. Az sem baj, ha a beszélgetőtárs készül alanyából. Balázs Imre Józsefből nem nehéz felkészülni, napjaink nehézfiúja ő. Mármint az irodalomban. Kéttucatnyi kötet, megszámlálhatatlan publikáció. Különben költő, irodalomtörténész és -kritikus, esszéíró, szerkesztő, egyetemi oktató. És még egy s más.
5. Szokás ilyenkor faggatni a szerzőt életéről. Merthogy jó, ha az olvasó megismeri valamelyest az alkotóban élő embert is. Hiszen az élet és az életmű szervesen összetartoznak. Mások szerint egyáltalán. De ezt a vitát nem most fogjuk eldönteni.
6. A jókor, jó helyen születni szerencséjéből az előbbi megadatott Balázs Imre Józsefnek. Utóbbiról nem vallott. Két nagyapja keresztnevét kapta örökségül, az elsőt használja. Tehát nem Jocó, nem Józsika, csak egyszerűen Imre. Ezt sem árt tudni.
7. Írt rendes kritikákat is. Ahogy kell, jegyzetekkel, időbe, térbe helyezéssel. Vélhetően nem lustaságból – merthogy ennél a megoldásnál nem tollal a kézben kell olvasni – kezdte a tízmondatos szövegeket írogatni. Inkább műfajteremtési szándékkal. Ítészkedésre ekkorka írás is elég. Kiderült a helyszínen.
8. Jung a gépteremben. Eredetileg csak A gépteremben lett volna a címe verseskötetének. Hogy miért Jung és nem Kant? Jó kérdés, filozófiai eszmefuttatásra alkalmat adó. És jó lehetőség Balázs Imre Józsefnek újabb arca felmutatására. Van neki több is. Ilyenkor az ember büszke rá, hogy bár beházasodott Kolozsvárra, mégis megmaradt székelynek. Udvarhelyinek.
9. Íróemberből akkor bújnak elő a gyermekversek, amikor maga is szülővé válik. Balázs Imre Józsefnek az ötödik készül. Nem gyermekből, kötetből. Olykor felolvas gyerkőcközönségnek is. És úgy látja, nem elég a szó egymagában, ha mégoly dallamos is egymáshoz fűzésük. Hát zenét társít a versekhez. Így lesz belőle zenész. Hogy „szintén zenész” fajta-e, kiderül majd a nyár folyamán. Amikor megjelenik gyereklemeze. Eddig mindent – legalábbis, amit nyilvánosság elé vitt – jól csinált. Remélhetőleg nem most fogja elszúrni.
10. És végül Zebegény. A pingvin. Aki mégsem veszi feleségül a majomlányt. Hogy miért, az kiderül az idén megjelent fordításkötetéből. Merthogy ezzel fordítóként is debütált. Gyarapíthatná névjegykártyáján a titulusokat. Azt hiszem, nem fogja megtenni. A kis kartonlapon épp elég a három szó, amelyek nevét alkotják. Mert jókedvében teremtette őt a fennvaló.
