Az időjós szamár és a szamár időjós

2018. május 12., szombat, Kiscimbora
Egyszer Mátyás király vadászatra készült. Szerette volna tudni, hogy milyen időre számíthat. Megkérdezte hát az időjóst:
– Lesz-e eső?
Az időjós mindenféle tudós könyvekben lapozott. Belekukucskált a csillagvizsgálójába, hogy kifürkéssze a csillagok állását, végül jelentette:
– Uram, legalább két hétig nem lesz eső. Mehet felséged bátran vadászni.
Felkészült a király a vadászatra. El is indult másnap a kíséretével, s magával vitte az időjóst is.  Amint egy legelésző nyáj közelébe értek, a juhász szamara éktelen iázásba fogott, aztán vadul hengergőzni kezdett a földön. Mátyás király megkérdezte a juhászt:
– Ugyan, mi baja annak a szamárnak, hogy olyan fertelmesen iázik s hempereg?
– Nincs annak semmi baja, uram, csak vihart érez – mondta a juhász. – Meglátják, fél óra se múlik el, és itt a nagy jégeső s a vihar.
Mondja ezt Mátyás király az időjósnak, de az váltig állította, hogy jó idő lesz. Menegettek tovább. Hát, fél óra múltán olyan vihar kerekedett, akkora felhőszakadás lett, hogy a vadászok bőrig áztak. Mátyás király akkor odasúgta az időjósnak:
– A szamár lett az időjós, s az időjós lett a szamár!
Kell a nádnak az eső?
Egyszer Mátyás király az embereivel az országot járta. Nagy száraz­ság volt. Poros úton, szomjasan, éhesen poroszkáltak Buda felé. Az út mentén nagy nádas volt. A nád között víz csillogott. Megszólalt Mátyás király:
– Milyen szép nád! Ej, de kellene egy jó eső! Ha ez így megy tovább, még a nád is kiszárad.
– Ugyan, uram, minek kellene a nádnak eső, hiszen térdig érő vízben áll! – mondta az egyik úr.
A többiek is csak azt állították, hogy a nádnak nem kell eső. Mátyás király nem szólt többet a nádkérdésről, de már tudta, hogy mivel vág vissza az uraknak. Végre hazaértek Budára, alig várták, hogy egyenek-igyanak. Mátyás király megparancsolta az inasoknak, szakácsoknak, hogy jó sós gulyást adjanak vacsorára. Mindegyik úr lába alá tegyenek egy dézsa vizet, s az asztalra semmi, de semmi italt ne rakjanak. Na, leültek enni. Azt mondta most az uraknak Mátyás, hogy mindenki tegye bele a lábát a dézsába. Beletették. Ettek jóízűen a gulyásból, mert éhesek voltak, de egyszer csak kezdtek megszomjazni.
– Uram – fakadt ki az egyik úr –, enni adtál, de innivaló egy csepp sincs az asztalon!
– Ugyan, minek nektek az innivaló, a lábatok térdig vízben van!
Az urak megértették Mátyás király tréfáját. Megértették, hogy azért, mert a nád töve vízben van, annak is kell az eső. (Kóka Rozália gyűjtése)
Cikk megjelenési időpontja: 2018-05-12 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a kormány által kezdeményezett népszavazáson a család meghatározásáról?









eredmények
szavazatok száma 83
szavazógép
2018-05-12: Kiscimbora - :

A tehénpásztor és a szövőlány (Kínai mese)

Volt egyszer egy szegény tehénpásztor.
Tizenkét éves korában szegődött el a gazdához, s azóta őrizte a tehenét. Pár év alatt nagyra nőtt a tehén, meghízott, és a szőre sárgán csillogott, mint az arany. Mert nem akármiféle jószág volt, hanem maga a tehénisten.
2018-05-12: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

A szabálytalanság szabadsága (A budapesti Grace)

Zavarba ejtő előadás a budapesti Hodworks Társulat Hód Adrienn által koreografált Grace című produkciója, mert bár szerkezetileg, műfajilag, tematikailag és mindenféle szempontból szokatlan, szertelen, szabálytalan, érezzük, hogy szándékosan ilyen, mintha az esetlensége csak alibi lenne arra, hogy a legmerészebb, leggátlástalanabb provokációk is megtörténhessenek benne. Polonius szavaival: őrült beszéd, de van benne rendszer.