A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatója, Adrian Chesnoiu a napokban hozta nyilvánosságra a hegyvidéki pályázatok helyzetét. Eddig több mint 4500 szerződést kötött meg az ügynökség a hegyvidéki pályázókkal, a mostanig kifizetett összeg értéke pedig közel 231 millió euró.
A hegyvidéki zóna uniós szinten gazdaságilag hátrányos helyzetűnek minősül, és minden tagország valamilyen módon ezt a hátrányt próbálja pótolni. Nálunk a községek hegyvidéki zónába való besorolását egy 2007-es miniszteri rendelet szabályozza, eszerint a tengerszinthez viszonyított 600 méternél magasabban fekvő községek, valamint a 400 és 600 méter magasságban levők tartoznak ide, ha a termőföldek 15 százaléknál nagyobb dőlésszöggel rendelkeznek.
Alapul azt a valós helyzetet vették, hogy ezeket a területeket nehezebb megművelni, sok esetben gépesítéssel sem, esetleg csak kis kapacitású gépek használhatók.
Másik hátrányos tényező a hidegebb időjárás, amely lerövidíti a növények vegetációs időszakát és ezáltal gyengébbek az átlagtermések. Nálunk az ország összterületének közel 30 százaléka hegyvidéken található. Ezt a hátrányt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a területalapú támogatásnál a hegyvidéki területekre nagyobb támogatást fizetnek (évente változó, általában 90–120 euró közötti összeget), valamint a Vidékfejlesztési Programban a legtöbb intézkedésnél a hegyvidéki pályázatoknak külön összeget különítenek el, így a hegyvidékiek pályázatai nem versenyeznek a nem hegyvidékiek projektjeivel. Ez előnyt jelent a mezőgazdaság fejlesztését célzó hegyvidéki pályázatoknál, mert a nem hegyvidéki pályázat több pontot tudott gyűjteni az elbírálásnál és így a végleges pontszám szerinti országos rangsorolásnál a nem hegyvidéki pályázat nyert volna.
2015-ben és 2016-ban a mezőgazdaság fejlesztését célzó pályázatoknál (4.1, 6.1 és 6.3) az összes mezőgazdasági terület hegyvidéken kellett legyen. Viszont a tavalyi kiírásnál már megengedték, hogy a hegyvidéki pályázó által művelt területek nemcsak hegyvidéken lehetnek, ellenben több mint felének (51 százaléknak) ott kell elhelyezkednie. Ez sok esetben könnyítést jelent, mert számos pályázó nem hegyvidéken levő területeket is művel, ezek eddig nem tudtak pályázni a hegyvidéknek elkülönített összegre, pedig itt a viszonylag kisebb versengés miatt esélyesebben lehetett pályázni. Egyetlen alkalommal történt meg, a 2016-os téli szesszióban, hogy nem volt összeg elkülönítve a hegyvidéknek a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) és ez meg is látszott a gyenge eredményen: a megyénkből akkor egyetlen növénytermesztői pályázat sem nyert. Ez az elkülönítés érvényes más típusú intézkedéseknél is, például külön összegre pályázhattak a hegyvidéki besorolású helyi tanácsok az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére, községi utak létesítésére és korszerűsítésére, a vidéki oktatás fejlesztésére (ezek a 7.2-es intézkedés összetevői), valamint a vidéki örökség megőrzését célzó intézkedésre (7.6-os intézkedés).
„A vidéket az ügynökség prioritásként kezeli, az innen jövő pályázatok nagyon szükségesek a vidék fenntartható fejlesztésére. A hegyvidéknek elkülönített összegek a lakosság életszínvonalának fejlesztését és helyben maradását segítik elő. Eddig a hegyvidéken 154 gazdaság korszerűsítését és több feldolgozó üzem létesítését támogattuk, 1192 kilométer hosszúságú ivóvízhálózat és több mint 1450 kilométer községi, mezei és erdei út korszerűsítése valósult meg” – nyilatkozta a vezérigazgató.
A bemutatott adatok szerint a hegyvidéken a legtöbb pályázatot a fiatal gazdák tették le, 1998 pályázóval kötöttek szerződést a 40 000 vagy 50 000 eurós támogatásra, az összérték 81 millió euró. Az intézkedés a pályázatok számát tekintve a legkeresettebb volt a megye fiatal mezőgazdászai körében is, az elért eredmények sem rosszak, az eltelt időszakban (2015-ben volt az első kiírás) közel 130 fiatal nyerte el a 40 000 vagy 50 000 euró értékű megtelepedési támogatást. A letett pályázatok számát tekintve második helyen a hegyvidéki kisgazdaságok támogatása következik (a 6.3 számot viselő intézkedés), itt 1952 pályázóval kötötték meg eddig a 15 000 eurós támogatási szerződést. A vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó 7.2-es intézkedésnél 297 hegyvidéki pályázóval kötöttek szerződést 276 millió euró értékben, a vidéki örökség megőrzését célzó 7.6-os intézkedésnél a megkötött 147 pályázat értéke pedig közel 49 millió euró.