Üresjárat a szakoktatásban

2018. június 30., szombat, Máról holnapra
Fekete Réka
Míg korábban a magas munkanélküliség volt jellemző Székelyföldre, az utóbbi esztendőkben munkaerőhiányról beszélhetünk. Felsőfokú végzettségűekkel vannak tele az intézmények irodái, de a magánszférában a vállalkozók többsége arra panaszkodik, nincsenek szakmunkások, technikusok, akik el tudnának végezni kétkezi munkát, működtetnének gépeket, hacsak az nem annyira automatizált, hogy már szinte magától dolgozik.
A munkaerőbörzéken többségében szakképzetlenek keresnek munkát, akiket alacsony bérrel alkalmaznak, a szakembert jobban megfizetnék, és ha jól végzi munkáját, a megbecsülés is kijár neki. Ehhez ellenben színvonalas szakoktatásra, jól képzett, elhivatott szakoktatókra lenne szükség, nem egy lezüllesztett rendszerre, ahonnan kikoptak a régi jó mesterek, és ahol többségében azok a diákok húzódnak meg, akik máshova nem jutnak be.
Az egykor jól működő, magas színvonalú szakiskolák elveszítették erejüket, presztízsüket, a szakközépiskolák nem nyújtanak kellő gyakorlati felkészítést, a néhány éve újraindult szakmunkásképzők iránt annak ellenére is alacsony az érdeklődés, hogy tanulmányi eredménytől függetlenül minden diák havonta kétszáz lejes ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig ezt a vállalkozók megkétszerezik. Ha egy szakma iránt mégis nagy az érdeklődés, az leginkább azért van, mert külföldön nagy a kereslet adott területen, egy-egy ilyen osztály végzősei tömegével lépik át a határt, miként megkapják a diplomát.
Az infrastruktúrára nem lehet panasz, hisz különböző pályázatok révén az iskolák többségének jól felszerelt, korszerű műhelyeik vannak, 2015-ben pedig A külhoni magyar szakképzés éve program részeként a magyar kormány százhúszmillió forinttal támogatta az erdélyi szakoktatás megerősítését. Ebből közel harmincmillió forintot húsipari szak beindítására fordítottak a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában, ahol a tavaly indított osztályból már többen lemorzsolódtak, idén pedig senki nem jelentkezett erre a szakra a felvételin. Említett évben az erdélyi, székelyföldi magyar szakoktatás fellendítéséről szinte havonta tartottak fórumot egy-egy régióban a szakképzés szereplői, önkormányzatok, a politikum, a gazdasági szféra képviselői, egyházak részvételével, különböző civil csoportok kutatásokat végeztek, tanulmányokat, stratégiákat készítettek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete rendezésében tartott csíkszeredai konferencián – ahol hetvennégy magyar nyelven (is) oktató erdélyi szakképzési iskola képviselői vettek részt – bemutatták a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó szakképzési javaslatcsomagot,  mindezek ellenére sem történt előrelépés a szakoktatás terén.
Nem mindegy, hogy közel harmincezer magyar diák – ennyien tanulnak anyanyelvükön a hazai szakképzésben – milyen tudással hagyja el az iskolapadot, kik lesznek a jövő munkavállalói. Nem csak tanulmányokkal és javaslatcsomagokkal kell segíteni a szülőföldön boldogulást, hanem konkrét gyakorlati lépésekkel. Úgy tűnik ellenben, ez nem erőssége sem a szakmai, sem az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-06-30 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a kormány által kezdeményezett népszavazáson a család meghatározásáról?









eredmények
szavazatok száma 50
szavazógép
2018-06-30: Közélet - Iochom István:

A Pro Urbe-díjra várnak jelöléseket (Kézdivásárhely)

Idéntől Pro Urbe-díjakat ítél oda Kézdivásárhely önkormányzata, a tervek szerint a kitüntetést ezentúl minden évben átadják egy arra érdemes személyiségnek. A céhes város önkormányzata tavaly novemberben módosította azt a tanácshatározatot, amely a különböző kitüntetések átadását szabályozza, és a Pro Urbe-díjakra részletesen is kitér, szabályozva odaítélését, jelölési feltételeit. A javaslatokat 2018. július 30-ig várják a polgármesteri hivatal iktatójába.
2018-06-30: Belföld - :

Törvénytervezet: Súlyosan büntetnék a románellenességet

Azok a személyek, akik nyilvános térben románellenes elképzeléseket vagy doktrínákat népszerűsítenek, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést, akik pedig „románellenes jellegű” szervezetet alapítanak, három évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak – áll egy „románellenességet megelőző” célzatú törvényjavaslatban, amelyet a Népi Mozgalom Pártja (NMP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) kezdeményezett, és amelyet más alakulatok, köztük a Szociáldemokrata Párt képviselői is támogatnak.