Ki a románellenes?

2018. július 2., hétfő, Máról holnapra
Nagy D. István
A napnál is világosabb: igencsak célirányos a napokban a parlamentbe beterjesztett, a „románellenességet megelőző” törvénytervezet.
A helyzet úgy áll – állítja a harminchárom, nagyjából minden pártból összesereglett kezdeményező –, hogy vészteljessé vált a románellenesség országunkban, „sokak által támogatott és egyre agresszívabb” jelenségről van szó, ezért erre a törvényre fene nagy szükség van. Hogy ezek a megnyilvánulások éppen hol, miként szaporodtak, arról nem szól a fáma. A bősz kezdeményezők ugyanis már a románellenesség fogalmának meghatározásánál keményen elszabadulnak, hiszen a gyűlöletként megnyilvánuló érzékelés/felfogást is ide sorolják, továbbá azokat a szó- vagy tettbeli megnyilvánulásokat, amelyek a románokat, legitim szuverenitásukat, a vagyonukat, az intézményeiket és az egyházaikat veszélyeztetik.
Ha az eddig leírtak valakinek nem lennének elég erősek, akkor a rendelkezések további szakaszait is érdemes átbogarászni, ezek egyrészt meghatározzák, kik eshetnek a törvény hatálya alá: olyan civil és politikai, bejegyzett vagy bejegyzetlen szervezetek, amelyeknek célja „románellenes gondolatok, fogalmak vagy doktrínák népszerűsítése itthon és külföldön egyaránt”, másrészt az inkriminálható szimbólumokat is felsorolják. „Zászlók, emblémák, kitűzők, egyenruhák, szlogenek, köszöntési módok és ehhez hasonló jelzések, illetve képek, szövegek és hangfelvételek”, amelyek az említett gondolatokat közvetítik. Nem mellékes, hogy a tervezet nehéz börtönéveket helyez kilátásba azokkal szemben, akik románellenes megnyilvánulásokra vetemednének.
A fentiek alapján talán nem túlzás azt mondani, a tervezet azonkívül, hogy mind az alkotmánynak, mind más hatályban lévő rendelkezéseknek ellentmond, az utóbbi idők egyik legátlátszóbb próbálkozása részben a kritikus társadalmi hangok, részben pedig a magyar törekvések durva elfojtására. Minden, az antiszemitizmus visszaszorítását célzó törvényre való hivatkozás ellenére újabb nemzetféltő nekibuzdulásnak vagyunk tanúi, amely mindenekelőtt az erdélyi magyar kisebbséget és annak szervezeteit célozza.
A tervezet indoklásában foglaltak ugyanis kísértetiesen emlékeztetnek a kezdeményező Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus, jelenleg a Népi Mozgalom Pártjának parlamenti képviselője által a Székelyföld kapcsán gyakran felhozott, egyre duzzadó „magyarveszélyt” ecsetelő frázisaira. Másrészt, akárcsak Paşcan úr sorozatos riogatásai, a jogszabály igencsak tágan értelmezi a fogalmakat – egyebek mellett összemosva a nemzet és az állam definícióját –, és ezáltal a visszaélések szinte számtalan lehetőségét teremti meg. Nem mellékes továbbá, hogy az előírások hatékony fegyvert jelenthetnek a hatalom legfőbb kritikusainak számító civil szféra, valamint a sajtó ellen.
Az elmúlt években a parlament leseperte az asztalról az efféle kezdeményezéseket, bízzunk benne, hogy ez alkalommal sem engednek a – többek között a centenárium éve jelentette – csábításnak, noha az nem a legjobb ómen, hogy szinte valamennyi román párt képviselője szerepel a kezdeményezők listáján.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-07-02 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a kormány által kezdeményezett népszavazáson a család meghatározásáról?









eredmények
szavazatok száma 51
szavazógép
2018-07-02: Közélet - :

Pert vesztett Dan Tanasă (Megyeháza felirat)

Dan Tanasă sem nyer meg minden pert Romániában – a Megyeháza feliratért indított eljárás végérvényesen lezárult, és a szolgálatos jelentgető által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alulmaradt Tamás Sándorral és Kovászna Megye Tanácsával szemben – tudatta közleményében a megyei önkormányzat.
2018-07-02: Közélet - :

Halálos áldozatokat követelt az ítéletidő

Több halálos áldozatot is követelt, országutakat mosott el és egy vasúti hidat is tönkretett az árvíz Romániában, az ország csaknem száz településén keletkeztek jelentős károk – derült ki a belügyminisztérium tegnapi összesítéséből.