Végzősök jövőképeA tanár legyen követendő példa!

2018. július 12., csütörtök, Közélet
A tanári példakép húzóerő, éppen ezért csak olyan pedagógusoknak lenne helye a tanügyben, akik elhivatottak, tartásuk, megjelenésük, következetességük, karizmatikusságuk okán erre alkalmasak – fogalmazott Kiss Imre megyei főtanfelügyelő tegnap a Brassai Lászlóval, a Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadás Központ pszichológusával közösen tartott tájékoztatón, ahol bemutatták a nemrég zárult tanév második felében készített felmérés eredményét, amelynek célja a középiskolás és szakiskolás végzősök jövőképének feltérképezése volt.
  • A szakképzést végzők jobban bíznak az elhelyezkedésben. Albert Levente felvétele
    A szakképzést végzők jobban bíznak az elhelyezkedésben. Albert Levente felvétele
Az érettségivel végződő négyéves el­méleti és szakközépiskola 1095 végzőséből 848-an (77,5%) válaszoltak a szakemberek által összeállított kérdőív kérdéseire, a hároméves szakiskolában pedig a 459 XI. osztályos tanulóból 341-en (74,3%) töltötték ki az űrlapokat. A felmérést készítők három területre fókuszáltak: milyen tapasztalatai voltak a diáknak az elmúlt négy, illetve három tanév alatt, mennyire elégedettek az iskolával (a megkérdezés még tanév idején történt), milyen a jövőképük.
A múltat illetően a kérdésekre adott válaszokból kiderült, a középiskolai diákok 8 százalékának, a szakiskolai végzősök közel 32 százalékának volt tanári példaképe, előbbiek 12,8 százaléka, utóbbiak 80 százaléka gondolja azt, hogy hasznos dolgokat tanult, és a tanultak felkészítették az életre, a megítélés ellenben különbözik a két oktatási típusban, mivel a szakiskolában a gyakorlati tudás a fontos.
Különbség van a kedvenc és a példakép tanár között, előbbire a diákok 70–80 százaléka válaszolta, hogy van neki kedvence.
Az iskolával minden második végzős elégedett volt, általában a diákok fele bizakodó a jövőt tekintve, a középiskolások tizede már tanév közben jelezte, hogy nem vesz részt az érettségin, de aki vizsgázik, 70–80 százalékban szeretne továbbtanulni. A szakiskolások 15 százalékának nincs terve a jövőre vonatkozóan, tízből egy-kettő továbbtanulna, a munkát vállalók egyharmada külföldön keresné boldogulását.
Az egyetemre készülők eléggé tájékozottak a választott szak tekintetében, arról is érdeklődnek, hogy milyenek az elhelyezkedési lehetőségek, de abban már kevésbé bíznak, hogy tanulmányaik elvégzése után sikerül-e a szakmában munkát találniuk. Meglepő eredmény született a karrier fontossága tekintetében: a lányok 60 százalékának fontos, míg a fiúk közül tízből négyen válaszoltak pozitívan erre a kérdésre.
Az eleve adott tehetség egy bizonyos területen, a családi hagyomány, a hírnévre vágyás nem befolyásolja túlságosan a fiatalok jövőképét, annál inkább a kereset, a szakma érdekessége a vonzó körükben.
A többségnek van elképzelése, hogy hol szeretne elhelyezkedni a középiskolai, illetve egyetemi tanulmányok elvégzése után, egyötödük nem tudja. Egészségügyben 12 százalék vállalna munkát, tanügyben, gazdasági téren, informatikában, médiában, mezőgazdaságban 4–5 százalék, céget alapítana – elsősorban külföldön – 7 százalék, a többi sok más szakma között oszlik meg. Összességében a közép- és felsőfokú végzettségűek csupán 54 százaléka maradna itthon, a többiek külföldön keresnének munkát.
A szakiskola tekintetében Kiss Imre elmondta, hogy az ide jelentkezők kis aránya választ tudatosan adott szakmát, a többinek második, harmadik opciója az a szak, ahova bejut, és az évek során vagy megszereti azt a szakmát, amelyet véletlenszerűen kell tanulnia, vagy nem, és három év után szinte felének sem az a szándéka, hogy azon a területen keresse a boldogulását, amelyet tanult.
A pályaválasztásra vonatkozóan Brassai László szerint az önbizalom fejlesztése többet ér, mint az, hogy a diák már az iskolapadban feltétlenül célt keressen. Úgy véli, sokkal célravezetőbb lenne, ha a tanárok azzal foglalkoznának, magukat úgy jelenítsék meg, hogy a diákokkal összhangban legyenek, mint azzal, hogy a tananyagot naprakészen kövessék. Hozzátette, ez a pedagógia nevelési része, de természetesen az is fontos, hogy megtanítsák a tananyagot és diákjaik vizsgahelyzetben teljesítsenek.
A főtanfelügyelő elmondta, A tanári példakép a végzős diákok jövőképének kötőszövete című felmérésből egyértelműen kiderült, a tanár személyisége meghatározó, a pedagógusi példakép húzóerő, éppen ezért nagyon nagy a felelőssége azoknak, akik ezt a hivatást választják.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-07-12 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a kormány által kezdeményezett népszavazáson a család meghatározásáról?









eredmények
szavazatok száma 27
szavazógép
2018-07-12: Jegyzet - Nagy B. Sándor:

Országúti döbbenet

Hétköznap délután az országúton. Tűző napsütés, mindenki száguld, mindenki ideges, lámpázik, ha elébe vágnak, ha valamiért nem tud haladni, előzni, amikor már rég ott kellene lennie, ahová elindult, ahol fontos dolga van... Én is nyomom a gázt, amennyire csak tudom, mégis elhagynak többen is, aztán beérem őket, és haladunk egymás után libasorban, pedig nem vagyunk helységben, és nyílegyenes az út. Mi a franc van, miért nem előznek, nem hiszem el, hogy ennyire lassú elöl az a kamion, pedig nem is hegyre megyünk… A hátam mögött is egyre hosszabb a sor, a fenébe, soha nem fogok odaérni...
2018-07-12: Közélet - Nagy D. István:

Szigorítanák a parkolást

Több szigorítást is bevezetne Sepsiszentgyörgy önkormányzata a közterületen lévő parkolóhelyek használata tekintetében. A napokban közvitára bocsátott határozattervezet értelmében az 1,9 tonnánál nehezebb vagy több mint kilenc ülőhellyel rendelkező haszongépjárművek 18 és 6 óra között nem parkolhatnak a város köz- és magánterületein, illetve azok a járműtulajdonosok, akik garázzsal rendelkeznek, az épület ötszáz méteres körzetében, lakóövezetekben nem tarthatják autójukat közterületen. A tervezet ugyanakkor a parkolóhelyet bérlőknek megtiltja, hogy ötszáz méteres körzetben más helyet foglaljanak el.