Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Dragnea és az ország valutatartaléka

2018. július 21., szombat, Vélemény

A Dragnea felügyelete alatt álló FSDI az állam pénzéből, de a magánszféra gazdálkodási formájára jellemző módon fogja finanszírozni a közigazgatás „beruházási projektjeit”, tehát a legkevésbé sem kell majd számot adnia arról, hogy miként költötték el ezeket a pénzeket. Ez a Romániában valaha kigondolt legnagyobb korrupciós séma.

A nemzeti vagyon kirablásának legerősebb mechanizmusát nemrég intézményesítették, amikor a képviselőház elfogadta a Fejlesztési és Beruházási Szuverén Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvényt, mindazoknak a lenyúlásoknak az anyját, melyeket az alap szülőatyja, Dragnea és klikkje a következő időszakban végre fog hajtani. A törvényt kapkodva  és sietősen, viták és mérlegelések nélkül nyújtották be, ahogy az a Szociáldemokrata Párnál szokásban van. Dragneának már nem volt türelme megvárni az Eurostat véleményezését, ami nagyon nagy kockázatot jelent. Mert ha az Eurostatot nem sikerül meggyőzni az elfogadott változtatások szükségességéről, és nem minősíti az Alapot a közigazgatási rendszeren kívülivé, akkor ennek tevékenységeit a költségvetési hiányra és az államadósságra hatással lévőkké fogják nyilvánítani. Márpedig Dragnea pontosan ezt nem akarja,  olyan finanszírozási eszközre van szüksége, mely az ő ellenőrzése alatt áll, s nem kell ugyanúgy elszámolnia a tevékenységével, mint bármelyik másik kormányzati ügynökségnek. Olyan eszközre, mely az állam pénzéből ad hiteleket, végez tranzakciókat és beruházásokat, de a közpénzt felhasználó intézményektől megkövetelt átláthatóság nélkül és anélkül, hogy a kiadásokat állami jellegűeknek könyvelnék el.
Az Alap azzal indít, hogy nagy lyukat üt az állami tartalékon. A törvény szenátusi változatában az Alap törzstőkéje 23 társaság részvénycsomagjából álló természetbeli apportól és egy 1,85 milliárd lejes pénzügyi apportból állt volna, mely jelentősen kisebb az eredeti javaslat 9 milliárd lejes hozzájárulásánál. Dragnea parlamenti háza (a képviselőház – E-RS)  visszatért a 9 milliárdos összeghez, és további tíz céget vett fel a listára, melyek többsége nem nyereséges, de értékes aktívumokkal rendelkezik. Ha felmerül önökben a kérdés, hogy a szenátus hogyan jutott el a pontosan 1,85 milliárdos összeghez, erre egyszerű a válasz. Ezt kérte a kormány. A pénzügyminisztérium a szavazás előtt az Eurostat képviselőivel folytatott megbeszélések nyomán küldött állásfoglalásában az összeg 9-ről 1,85 milliárd lejre csökkentését javasolta. Íme, miként indokolták ezt a csökkentést Teodorovici emberei: „Nem tartható a készpénzben biztosított (…) 9 milliárd lejes törzstőke-részre vonatkozó rendelkezés (…), mert ez a már egy sor hatályban lévő jogszabályban finanszírozási forrásként megjelölt privatizációs bevétel kimerüléséhez vezetne, és ezen kívül az Államkincstár rendelkezésére álló valutatartalék (buffer) jelentős csökkenését váltaná ki, ami miatt azonos mértékű valutahitelek felvételét tenné szükségessé a buffer értékének olyan szinten tartására irányuló politika fenntarthatóságához, mely képes fedezni 4 hónapnyi finanszírozási igényt”. A kormány az elején 200 milliót fog biztosítani, a 9 milliárdig fennmaradó részt pedig a következő öt évben teremtené elő. Minthogy a kormány nem rendelkezik a szükséges 200 millióval, egyértelmű, hogy a valutatartalékhoz nyúl majd hozzá most és a következő években is, amit aztán reményei szerint hitelekből tud majd kipótolni. Az a gond, hogy az egész térségben Románia vesz fel a legnagyobb költségekkel hiteleket, ami annak a jele, hogy az FSDI által a hiányra és az államadósságra gyakorolt hatás már a születésétől kezdve „jelentős” lesz. De ez nem fontos. Beruházási Alapot akart Dragnea? Megkapta a beruházási alapot.
A menedzsment átpolitizáltságával, a hatékonysági mutatók teljesítésének értékelésével kapcsolatos totális átláthatósággal (lemondtak az ezt a célt szolgáló konzultatív tanács létrehozásáról), a pénzügyminisztérium összeférhetetlenségeivel (egy államtól állítólag független cég részvényese, illetve értékelője, felügyelője és ellenőrzője) kapcsolatos összes anomáliát félretéve még mindig marad néhány súlyos kérdés.
Először is: honnan veszi majd az Alap a beruházásokhoz szükséges pénzt? A törvényben több forrásról is szó van az osztalékokon kívül, többek között hitelekről, részvénykibocsátásokról és részvényeladásokról is. Az első két forrás valószínűtlen. Az FSDI annyira átláthatatlan és bizarr elgondolású, hogy minimális esélye olyan bankokat és befektetőket találni, melyek/akik megértik, hogy miről van szó, és hajlandók lennének azt olyan állami garanciák hiányában finanszírozni, melyeket azonban az Eurostat kérésére törvényben tiltottak meg. Tehát csak a részvényeladás, vagyis egy átláthatóság teljes hiányában zajló privatizáció marad, a privatizációs törvények hatálya alóli „kivonással”, ami a nemzeti vagyon nyilvános ellenőrzés nélküli elidegenítésének a jelentős forrása lehet.
Másodsorban mit kezd majd a kormány ezzel a pénzzel? A törvényben infrastruktúráról, a humán erőforrás fejlesztéséről, munkahelyteremtésről és más hasonlókról beszélnek, melyek viszont nem profittermelő tevékenységek. Ezzel szemben a kormány dokumentuma a Köz-Magán Társulásokat (PPP) jelöli meg az FSDI fő eszközeként. Mivel az FSDI az állam magántulajdonát képezi, a PPP-n keresztüli beruházások a következőképpen zajlanak majd: a Dragnea felügyelete alatt álló FSDI az állam pénzéből, de a magánszféra gazdálkodási formájára jellemző módon fogja finanszírozni a közigazgatás „beruházási projektjeit”, tehát a legkevésbé sem kell majd számot adnia arról, hogy miként költötték el ezeket a pénzeket. Egyszerűbben mondva: ez a Romániában valaha kigondolt legnagyobb korrupciós séma.
Harmadsorban, ha az állami cégek osztaléka nem a költségvetéshez, hanem az FSDI-hoz kerül, akkor a II. pillér államosításra van ítélve, mert többé nem lehet majd fedezni a nyugdíjköltségvetés eddig ezekből a nyereségekből finanszírozott hiányát.

CRISTIAN CÂMPEANU (Revista 22/E-RS)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 541
szavazógép
2018-07-21: Kiscimbora - :

Mátyás király és a kolozsvári bíró

Hol volt, hol nem volt, Kolozsváron élt egy kegyetlen bíró. Egyszer Mátyás királynak fülébe jutott, hogy ez a bíró mennyire sanyargatja a szegény népet. Mátyás király szerette a szegényeket, pártolta őket.
2018-07-21: Emlékezet - :

Illyés Elemér Erdély változása 11. (Utazás kitérőkkel / 1968–1972)

Az Olt völgyében otthonossá válik a táj: Sepsibükszád, Mikóújfalu, Málnás, s azután a háromszékiek székvárosa, Sepsiszentgyörgy. Amikor hadiút vonult itt, az ókorban és a középkorban, elpusztultak az Olt menti települések.