Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Román szemmelSorin Șerb: Újra szorult helyzetben az oktatás és a kisebbségek

2018. július 28., szombat, Vélemény

Most akkor védi Klaus Iohannis a kisebbségeket, vagy nem védi?
Klaus Iohannis elnök a szöveg tisztázását kérve visszaküldte az oktatási törvény módosításait a parlamentnek.
A némiképp talányos közleményben azt állítják, hogy a parlamenti képviselők által végrehajtott módosítások nem világosak, és hogy a törvény szövegének egyik újítása, a „nyelvi kisebbség” kifejezés meg nem határozása kétértelművé teszi.

A 2011-es szöveg a 12. részben (a 45. és az azt követő cikkelyekben) tér ki a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatásra. Az elnök által elutasított módosításban a nyelvi kisebbség kifejezés csak a 62. cikkelyben jelenik meg, és úgy tűnik, a törvényhozók a nemzeti kisebbség fogalom szabadon kezelt változatának tekintik anélkül, hogy explicit módon felállítanák az egyenlőséget. Elképzelhető, hogy az elnök fenntartását a nyelvi kisebbségekről szóló vita bonyolultabb kontextusa is ihlette, amely finomságokat a jelenlegi humanitárius és gazdasági migrációs hullámok közepette nem lehet a parlamenti többségi szavazással sem lezárni, sem megsemmisíteni. A román törvény figyelmen kívül hagyja ezeket a különbségeket.
A román társadalom érzékeny a kisebbség fogalmára az oktatás, de a szexualitás terén is. A nacionalista indoktrináció hosszú évei viszonylag csökkent mértékű gyakorlati előremozdulást engedtek a kisebbségek nyelvén folyó oktatásban, és ez alól az évek folyamán elfogadott törvények sem képeztek kivételt. Ezt az érzékenységet pedig a román politikai élet és társadalom központi térségeiből hallható nacionalista diskurzus táplálja időnként. A média által felfújt különféle incidensek mintha azt kívánnák bizonyítani, hogy a nacionalista retorikának van értelme, és hogy a kisebbségek továbbra is érzéketlenek a többség gondjaira és témáira.
Kolozsváron például a kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás sokáig politikai téma volt. Az anyanyelvű doktori disszertációk és záróvizsgák ügye szintén. Tavaly több ezer ember tüntetett Marosvásárhelyen a római katolikus középiskola felszámolása ellen, mely döntés veszélybe sodorta a társadalmi békét egy olyan városban, amelyet az 1990-es évek elején etnikumok közötti harcok dúltak fel. A fontos kérdésekben leadott kisebbségi szavazás kitartó bírálata is némiképp abból a ki nem elégített reflexből fakad, amely a kisebbségeket csak a többség csatolmányainak tekinti, melynek alá kell vetniük magukat. Mert az oktatási törvény szövege amúgy tele van jó szándékkal, de még mindig nem ültették át a gyakorlatba (a 8. cikkely szerint például a GDP 6 százalékát kell oktatásra fordítani, plusz további 1 százalékot kutatásra).
A tanári végzettségű és korábban tanfelügyelőként is tevékenykedő Iohannis elnök már első elnöki beszéde óta elsődlegességének tekinti az oktatást, de a hozzá eddig közelállók egy része ma azért bírálja, mert ezt a frontot is feladta.
2016-ban elindította a Képzett Románia projektet, amely harmadik és negyedik szakaszának idén kellene lezárulnia „a projekt eredményeinek véglegesítésével: a romániai oktatásra és kutatásra vonatkozó, a következő 12 évre (2018–2030) érvényes országos szintű elképzeléssel és országos szintű célkitűzésekkel”. De erre kevés esély van.
A módosítások visszaküldése a döntéshozó fórumnak számító képviselőháznak annak a jele, hogy az elnök legalább részben teljesíteni szeretné az ígéretét. Ellenvetései, mint mondtam, a „nyelvi kisebbség” kifejezéssel kapcsolatosak, amely – ha nincs meghatározva – a törvényt hiányossá és alkalmazhatatlanná teszi. A törvényt az elnöki közlemény szerint újra meg kellene vitatni. Egy meghatározás hiánya nemcsak egyes kisebbségek nyelvén működő oktatási egységek akkreditálási vagy átszervezési folyamatát zavarhatja meg, hanem bizonyos speciális oktatási programok lefolyását is, ugyanis pont azzal a törvénnyel kerül szembe, amelyet állítólag módosítani szeretne. (Ugyanolyan súlyosan érinti például a  Székelyföldön „nyelvi kisebbségben” élő románokat – Háromszék megj.) Röviden, egy technikai zavar helyi szinten konfliktusforrássá változhat.
Ez egy technikai kérdésbe való kapaszkodás annak érdekében, hogy újra vitát nyisson egy olyan fontos törvény módosításáról, amely kapcsán maga az oktatási miniszter ígérte meg, hogy egy másikra fogja lecserélni.
Hasonlóképpen figyelemre méltó, hogy a törvényt a két ház rendkívüli ülésszaka után küldi vissza a parlamentnek, a törvény bármiféle módosítását pedig az új tanév első napjától kellene alkalmazni. Más szóval, a törvényt egy stratégiai pillanatban utasította el: túl kevés idő maradt, hogy a parlamenti képviselők megvitathassák a bizottságokban, plenáris ülést hívjanak össze, és megszavazzák az új változatot még idén, bár adott esetben a többség képviselői akár egyik napról a másikra is összeültek fegyelmezetten, ha a főnökeik által eléjük tett törvényjavaslatokat meg kellett szavazniuk. Ennek ellenére az elnök hadicsele arra utalhat, hogy ő egy teljesen új törvényt akar, főleg, hogy olyan sokat módosították, hogy az egészet felül kellene vizsgálni ahhoz, hogy koherenssé váljon. Jelenleg több tervezet is van a parlamentben a törvény módosítására, de ezek bizonyos cikkelyekre és fejezetekre vonatkoznak, nem a törvény szellemére, amely annak ellenére ugyanaz maradt, hogy megváltoztak az idők. Talán ez is az oka annak, hogy a hosszú ideje változatlan oktatási teljesítmények is folyamatosan a rangsorok vége felé helyeznek minket. Ennek a módosításnak az elutasítása implicit módon a törvény koherenciájával és az egységes szemlélet hiányával kapcsolatos bírálat is, és végső soron az oktatásra vonatkozó elképzelés teljes felülvizsgálatához kellene vezetnie.
(Europa Liberă/Főtér)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1057
szavazógép
2018-07-28: Nemzet-nemzetiség - :

Bárdi Nándor: Székely önépítés

A Magyar Tudományos Akadémia  állásfoglalása szerint a székelység nem nemzeti kisebbség, hanem a magyar nemzet szerves része. Bárdi Nándor történész, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa a nemrég megjelent, háromkötetes Székelyföld története című könyv egyik szerkesztője.  Neki tettünk föl kérdéseket.
2018-07-28: Vélemény - :

S. Király Béla: Ha kapura lő a multikulti (Párizsi levelek)

A franciák győzelme a multikulti diadala lett, a horvát nemzeti tizenegy győzelme a fehér Didier Deschamps bűne lett volna. Ilyen a balliberális alternatíva. A futball kedvelői nem tudnak maradéktalanul örülni, mert ideológia korma máris rászállt a kimosott mezekre. A franciák kevésbé látványos, de szívós, rombolós menetelése a világbajnokság döntőjébe, majd győzelme úgy kellett a sokféleség apostolainak és Macron népszerűségének, mint egy falat kenyér. Hiszen hosszú hónapok óta, ahol választásokat tartottak a „bevándorlást megállító nacionalisták”, más néven „populisták” – helyesen: szuverenisták – győztek.