Aratás idején KilyénbenSzent Kilián nem késhet

2018. augusztus 8., szerda, Riport
Bálint Sándor ünnepi kalendáriumából tudjuk, hogy az aratás kezdőnapja Szent Kilián nevéhez kapcsolódik. Hogy mifelénk is így lehetett-e valamikor, az kétséges. Bár kitűnő minőségű volt régen is a háromszéki búza, a trieszti világkiállításon aranyérmet nyert, de az időjárás miatt meg-meg szokott késni az aratás. Így volt ez idén is: Kilián megkésett, szólhatna ma is a felélesztésre alkalmas régi szólásmondás, ugyanis valósággal lesni kellett, hogy hol tud rámenni a kombájn a még le nem aratott búzaföldekre. Szárazabbra fordult az idő: Kilyénben éppen most aratják a búzát.
  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei
Régi és új egymás mellett
Rég volt, amikor Kilyén lakói Kiliánhoz – a település állítólagos névadójához – imádkozhattak a falu legrégebbi templomának oltára előtt. Az állítólagos védőszent a VII. század derekán élt, ám a kilyéni restaurált templom régebbi falait is csak a XIII. század táján építhették. Az ír származású, de Európában is misszionáriusi munkát végző későbbi püspök emléke azonban a Székelyföldön is élt, másképpen aligha lehetne ott látni arcképét a székelyderzsi – ma unitárius – templom falfreskóján. A bánsági német falvakban az ő napján, július 8-án volt az aratás kezdőnapja. Mellesleg nemcsak Kilyénnek lehetett a névadója, a Gyergyói-medencében fekvő Kilyénfalva (Chileni) régi templomocskája is az ő nevére van felszentelve.
Lám-lám, régi és új egymás mellett – mondogattuk magunkban, ugyanis számunkra most időszerű, hogy Kilián neve az aratással kapcsolatos, márpedig annak éppen július, augusztus eleje az ideje Szépmező szélén, az Olt teraszmagasán és Kilyénben is, amelynek nem nagy a kalászosokkal borított területe.
Hála Istennek, jól indult Kilyénben az aratás – tájékoztatott Vaszi Károly és Bódi Zsolt.
– Nagyjából július derekán meg is kezdtük, de egy időre az esőzések miatt megkésett a menet. Meg is látszott az esők nyoma, megsínylette a később levágott búza minősége. Vége felé is járunk, hátra van még a többi kalászos. Aránylag jobban eresztettek a búzák, a tritikálé is. A hektáronkénti közepes hozam 5–7000 kg közé tehető.
A mai ember nehezen tudja elképzelni, milyen lehetett e táj a XIII. században, amikor már rég eltűntek a magyarság letelepedése előtt itt élő népek – használati eszközeiket sorozatosan tárta fel és mentette meg a Székely Nemzeti Múzeum az Olt teraszmaradványaiból. A régészeti leletek feltárása alkalmával kerültek elő itt is és a szomszédos Szotyorból is ismert óriáskövek, amelyeket a jégkorszak után kialakult ős Olt hozott-hurcolt lefelé a Tusnádi-szoros vidékéről. 1332-ben, amikor első ízben említik Kilyén nevét írásban, már néhány székely-magyar család lakta, ez a szám 1567-ben huszonkét családra szaporodott. A tudós árkosi és középajtai Benkő Jó­zsef is említi, hogy a falu neve a misszionárius püspöktől, Frankföld apostolától eredhet, kinek ereklyéit a würtzburgi katedrálisban őrzik, s aki fiatalon – keresztény hitéért való kiállása miatt – mártírhalált halt.
 
Ünnepre készülnek
Egy dolog, hogy a kilyéniek számára az aratás is ünnep, de annak végére, augusztus 18-ára falunapot terveznek a megyeközponthoz tartozó településen. Erről, de más helyi gondokról-eredményekről is Vaszi Etelka falufelelőstől érdeklődtünk.
 
Vaszi Eetelka falufelelős
 
– Olyan nincs, hogy ne tartanánk évente egy-egy falutalálkozót – mondta nyomatékkal –, ez itt is hagyománnyá lett. Kilyén régi kapcsolatot ápol az anyaországi Sárpilissel, de időközben egy szerbiai település, Kispiac is ilyen viszonyt szándékozott kialakítani egy sepsiszéki faluval. Sztakics Éva alpolgármester minket tartott erre alkalmasnak, a feladatot a közösség nevében vállaltuk is. Kispiac zömében magyarok lakta kistelepülés. Ott is egynapos faluünnepet szerveztek, minket is meghívtak. Az elnököt, mert ott elnöknek nevezik a helyi közösség vezetőjét, mi már a Szent György Napokon megismertük, hiszen akkor a város vendége volt. Egyetértettünk, hogy testvéri-baráti kapcsolatra lép a két település, de ehhez nekünk a városi tanács hozzájárulása is kellett, a falunap megszervezéséhez szükséges anyagiakban is a városvezetés támogat.
Kispiac Vajdaság északi részén terül el, nem messze a szerb–magyar határtól, Magyarkanizsa községhez tartozik. Nagyon jól fogadták a kilyénieket, akik részt vettek az ott rendezett Nemzetek Főzőversenyének X. fordulóján (képünk). A település a török uralom alóli felszabadulás után alakult ki apró alföldi tanyacsoportok övezetében. Lakóinak száma megközelíti a 2000-et.
 
Kilyéniek Kispiacon
 
– Augusztus 18-ra terveztük a falunapot – folytatta a falufelelős. – Meghívtuk régi barátainkat Sárpilisről is. Ők szeptemberben tartanak faluünnepet, ahonnan közösen szoktunk elmenni Szekszárdi Szüreti Napokra.
 
Nyári gondok
A falufelelős örömmel sorolja az eredményeket. Nincs gond Kilyénben az ivóvízzel, ellenőrzött vizet kapnak a város vezetékéből, földben a szennyvízhálózat. Sajnos, vannak olyan családi házak, főleg a mellékutcák végén, amelyek már kívül estek az előzőleg megtervezett hálózat végpontján. Ezt jelezték a városnál, felmérték a szükségleteket, és ígéretet kaptak, hogy meg­hosszabbítják a jelzett utcákban a szennyvízcsatornát.
Volt gondja a városvezetésnek a mellékutcák kavicsozására, de sajnos nagyon leromlott állapotban maradt a volt Potsa-kúria, vagyis a fogyatékkal élők otthona előtti szakasz. Ott komolyabb munkálatra van szükség, hogy le tudjanak folyni a nagyobb esőzések alkalmával felgyűlt vizek. Hasonló állapotban a kultúrotthon előtti terület is, ott sincs lehetőség az esőzések utáni víz levezetésére. Kilyén terasz alatti területén csak esővízcsatorna kiépítésével lehetne végérvényesen megoldani a  vizek okozta bajokat.
A közvilágítás teljes felújításra vár, és nagyon remélik, hogy megoldódik a 2020-ig terjedő  programban.
Halaszthatatlan a kultúrotthon belső javítása. Jelezte a városi tanácsnál, szep­tember-októberre kapott ígéretet. A cserépfedelet rendezték, most nem szivárog be az esővíz az épületbe, a környéken estelente randalírozó fiatalok azonban nem kímélnek semmit, megrongálták a kerítést és a hirdetőtáblát, kitéptek a díszbokrokból. Térfigyelő kamera felszerelését kérték a rendőrségtől. Jó a kapcsolatuk a városvezetéssel, Sztakics Éva és Tóth-Birtan Csaba alpolgármester segítségére mindig számíthatnak.
Egyelőre szerény a közművelődési tevékenység. Működik a Búzavirág népdalkör, amely újra bemutatkozik a falunapon, van gyerekdalcsoport, de stagnál a fiatalság sporttevékenysége.
 
Búzavirág népdalkör
 
Végül a tavaly év végén átadták a település ravatalozóját. Járható a híd, amelyen el tudják érni a folyón túli határrészt a földtulajdonosok, de nem a nagy súlyú mezőgépekkel. Most pótoltak össze az érdekelt gazdák, hogy lepadolhassák még egy rend borítóval a hidat. Megfelelő módon működött a helybeli iskola-óvoda, képzett és jó pedagógusok dolgoznak Kilyénben. A helyi gyermekekkel minden ünnepen jelen voltak a múlt esztendőben is, anyák napján a kultúrházban szerepeltek. Népes a falu, mintegy nyolcvan gyereket visznek-szállítanak a szülők a központi, valamint a városközeli iskolákba.
Egyed-Kolumbán László, a helybeli 360 lelket számláló gyülekezet református lelkipásztora elmondta, hogy a Diakónia Keresztyén Alapítványtól nyert pályázati pénzből és a hollandiai testvérgyülekezettől kapott anyagiakból sikerült egy négynapos tábort megszervezni huszonegy rászoruló helybéli gyerek és hat kísérő felnőtt számára Uzonkafürdőn. Ez már a negyedik nyári tábor. Volt szórakozás, fürdőzés, kézműves-foglalkozás, imára és mesehallgatásra is alkalom. Vakációzik a református vegyes kórus, amelyet a tiszteletes asszony vezet, az ősz elejére várják a holland testvércsoport látogatását. Sikeresen működik az egyházközség saját gyümölcs- és zöldségtermelő mellékgazdasága. Az eklézsia gondnoka Fekete Zoltán.
 
Kínálat van, kereslet kevesebb
Bekopogtattunk régi ismerősünkhöz, Kilyén egyetlen díszítőfaragást művelő népművészéhez, János Jakabhoz is. Csíkmenasági származása ellenére is megtanulta mesterien megtervezni a háromszéki típusú kopjafákat, amelyekből Kilyénben is lehet néhányat látni. Az ő keze munkája a magyar szabadságharc emlékét hirdető testes kopja a református templom előterében, de keresztet, domborművű faragást is tud látnivalóként készíteni.
 
János Jakab
 
– Most éppen gombokat esztergálok kredencfiókokra, máskor lépcsőkorlát-oszlopokat – mondta –, nem kell hozza művészi érzék, de ez is munka.
Kilyén legrégebbi építészeti látnivalója a restaurált unitárius templom. A XV. században gótikus formát kapott, amelyet máig megőrzött. Szentségtartó fülkéje 1497-ből való, szépek mérműves gótikus ablakkeretei. Freskóit restaurálták (Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző). Itt került napvilágra a megye egyik rovásírásos emléktöredéke is. A helybeli római katolikus filia egy régebbi épületből alakított kápolnát, védőszentje Jézus szíve (1983). 1999-ben új görögkeleti templomot is építettek. Titulusa: Keresztelő Szent János. Előtte díszes fakereszt, troica áll.
A település belterületén három építészettörténeti értékű házat tekinthet meg a látogató: a Székely–Potsa-kúriát (az empire stílus ridegebb változata az 1820-as évek tájáról), amely ma fogyatékosok otthona, az 1813-ban épült, ma is lakóházként szolgáló Czakó-házat és a részben átalakított XVIII. századi Szilágyi-kúriát. A műút mellett emelkedik Kilyén református temploma, feltehetőleg az 1728-ban készült reneszánsz ízlésű főbejáratával egyidős. 1914-ben épült tornyában egy 1817-ben készült, reneszánsz díszítésű, történeti és öntéstörténeti jelentőségű harang van. A temetőben látható a tragikus sorsú Szilágyi Sámuel (1799–1857) 1848–49-es honvéd alezredes kőből faragott díszes síremléke. A katolikus temetőrészen a falu pestisjárványára emlékeztető, 1751-ből való emlékkőkereszt áll.
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 190
szavazógép
2018-08-08: Magazin - :

Áthelyeztek egy 650 éves fürdőt

Egészben helyezték át hétfőn a 650 éves Artuklu fürdő épületét Törökország főként kurdok lakta délkeleti részében, Batman tartományban, hogy az ott épült óriásgát üzembe helyezésekor ne árassza el a műemléket a Tigris folyó vize.
2018-08-08: Pénz, piac, vállalkozás - Nagy D. István:

Kisebb terület, érkező befektetők (Szépmezői ipari park)

Hosszabb stagnálás után beindulni látszik az élet a Szépmezői Ipari Parkban, több vállalkozás konkrét elképzelésekkel kereste meg a létesítmény működtetőit. A park vezetősége szerint az egyik akadályt a kevésbé hatékony népszerűsítés jelentette, de amióta ez irányba is léptek, látványos a javulás. A legutóbbi szabályzatmódosítás ugyanakkor alapvető változást is hozott, a park területe nagyjából a felére csökken, a felszabaduló több mint tizenöt hektárra a sepsiszentgyörgyi közszállítási vállalat, a Sepsi Út Rt., valamint a közüzemek költözik.