Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Magyarul tanulni, magyarnak maradni

2018. augusztus 9., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Az anyanyelven való tanulás fontosságát, identitásmegőrző jellegét járta körül az a tusványosi panelbeszélgetés, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) kezdeményezett Magyar gyermeket magyar iskolába! címmel. Ez a mottója egyébként az intézmény által indított erdélyi mintaprogramnak is, amely által több éve támogatják a szórványban élő magyar diákokat abban, hogy a magyar nyelvű továbbtanulást válasszák. A Szász Jenő elnök által moderált beszélgetés meghívottai egyként vallották: a magyar nemzet részeként való megmaradásban kulcsfontosságú, hogy gyermekeinknek megteremtsük, megőrizzük és fejlesszük az anyanyelven zajló oktatás lehetőségét óvodától az akadémiáig. A Székelyudvarhelyen működő mintaprojekt kapcsán elhangzott: egy gyermekre ötszázezer forintot fordítanak tíz oktatási hónap alatt, ebből egyebek mellett a bentlakás költségeit is fedezik. Négy év középiskolai oktatás 2 millió forint, ennyibe kerül, hogy megmentsünk egy 15 éves magyar gyermeket a magyarságnak – összegzett Szász Jenő.

  • Gyermekek játszanak a négyfalusi Zajzoni Rab István Líceum udvarán. Fotó: facebook / Zajzoni Rab István Líceum
    Gyermekek játszanak a négyfalusi Zajzoni Rab István Líceum udvarán. Fotó: facebook / Zajzoni Rab István Líceum

Az a tény, hogy térképeken különböző színű vonalakat húzogattak 98 évvel ezelőtt, még nem változtatta meg a Kárpát-medencében élő magyarok azonosságát. Továbbra is meg kell őrizni mindazt, ami értékes, fontos, és odáig kell fejlesztenünk, hogy további nemzedékek ebből táplálkozni, fejlődni tudjanak. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a magyar oktatás, minden szinten – szögezte le a beszélgetést indító Lőrinczi Zoltán, a budapesti kormányban a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. Kiemelte: magyar mivoltunk sohasem lehet alku tárgya, és azt sem engedhetjük meg, hogy mások efelett alkudjanak, kompromisszumokat ajánlgassanak. Jogunk van ahhoz, hogy magyarul tanuljunk, kötelességünk ezt a lehetőséget a magyar gyermekeknek megadni, még akkor is, ha ezt bizonyos többségek gátolják – hangsúlyozta. Úgy vélte, magyar nyelven tanulni messze nem elég a nemzeti önazonosságunk megőrzéséhez, megerősítését az oktatásban is meg kell valósítani, a tárgyi tudás mellett pedig tudatosítani kell azt is gyermekeinkben, hogy magyarnak lenni jó. Rámutatott, a többség nyelvén – románul, ukránul, szerbül, szlovákul – való tanulás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek jobban érvényesül majd az életben.  „A magyar soha, sehol, semmikor nem kisebbség, a kisebbségnek az érzését – ha van – magunk mögé kell dobni. Lehetünk kevesebbek, de kisebbek biztos, soha senkinél nem voltunk” – szögezte le.

 

Egy megmentett iskola

Brassó megye éppen az NSKI programjának köszönhetően őrizte meg azt a státusát, hogy ma két magyar középiskolával büszkélkedhet – mutatott rá Székely Melinda. A négyfalusi Zajzoni Rab István Líceum igazgatója siralmasnak minősítette a lemorzsolódás arányát. Példaként hozta fel, az utóbbi négy évben 190 és 220 között alakult a nyolcadikos végzősök létszáma, idén tízen választottak magyar megyét továbbtanulásra, 47-en maradtak román tagozaton. „Minden évben tízzel-tizenöttel nőtt ezeknek a diákoknak a száma, és ez tényleg azt bizonyítja, az asszimiláció rémisztő arányokat ölt. Nagyon sok a vegyes házasság, az ilyen házasságból érkező gyermek” – mutatott rá. Az NSKI programja révén olyan diákokat sikerült megszólítaniuk, akik magyarnak vallották magukat, de olyan szociális háttérrel rendelkeznek, amely megnehezítette számukra a magyar nyelven történő továbbtanulást.

Jelenleg 14 kedvezményezettje van a programnak, akik a négyfalusi iskolában tanulnak, bentlakási költségeiket fedezik, szociális ösztöndíjban, érdemösztöndíjban részesítették őket. A nyolcadikos és tizenkettedikes diákokat felkészítő programokra íratták be, a záróvizsgák eredményei alapján nem kevés sikerrel. Erre nagyon büszkék vagyunk – szögezte le az intézményvezető, aki elmondta, az érintetteken kívül további 65 diákot részesítettek valamilyen támogatásban.

Úgy vélte, fontos megszólítani azokat a tanulókat is, akik román tagozaton tanulnak, vegyes házasságból származnak vagy a román iskola magyar tagozatát választják az önálló magyar iskolák helyett.

„Kényes helyzet lesz, de nekifutunk” – mondta. Terveik közt szerepel az is, hogy rávilágítsanak a magyar nyelven történő oktatás előnyére, erősségére. Tapasztalata szerint ebben a 2., 4. és 6. osztályos felmérők eredményei nyújthatnak kiindulópontot. A hatodikosok nyelv és kommunikációból írt dolgozatainak értékelésekor azt észlelték, hogy a magyar iskolában tanuló magyar tanulók az angol kérdésekre – a román és a magyar mellett – jobban teljesítettek válaszaikkal. „Ha a magyar diáknak már két nyelv van birtokában, könnyebben boldogul egy következő idegen nyelv tanulásakor. Ez kis lépés, de úgy gondoljuk, ha így vázoljuk fel a vegyes házasságból érkező diákoknak a magyar oktatás előnyét, talán sikerülhet minél több diákot bekapcsolni a magyar nyelven történő oktatásba” – fejtette ki Székely Melinda.

 

Összehangolni a kezdeményezéseket

Egyre többen foglalkoznak a szór­vánnyal, és ez örvendetes, ám a különféle szervezeteknek össze kellene fogniuk, kezdeményezéseiket pedig egy közös programba kellene foglalni – vélekedett Benedek Zakariás. Az RMDSZ szórványképviselője leszögezte, a szórványmegyéket differenciáltan kell kezelni, de mindenhol az a cél, hogy helyben találják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fiatalokat megtarthatják az adott településeken.

Kiemelte, a szülőknek elsődleges szempont, hogy gyermekeik a magyar iskola elvégzése után is tudjanak boldogulni. A szórványtelepüléseken szervezett találkozók visszajelzései alapján elmondta: a szülők igényt tartanak a biztonságra is, amit a magyar iskolák megadnak, a korszerű, felszerelt intézményekre – mint elismerte, ezen a téren van még tennivaló –, a minőségi oktatás és a szakképzett tanerő mellett a hosszab­bított programra, azaz a délutáni oktatásra, ahol magyar pedagógusok foglalkoznak a magyar diákokkal.

A német nyelvű oktatás iránti igényre Szeben megyei példával hívta fel a figyelmet a képviselő. A térség ipari parkjaiba 90 százalékban német és osztrák cégek települtek, majd bekapcsolódtak a duális oktatásba is, ennek következtében nagyon sok román szülő a német oktatás felé irányította gyermekét, mert a későbbiekben megélhetését, munkahelyét is biztosítottnak látta.

Úgy ítélte meg, fontos lenne a vegyes házasságban élőket is megszólítani, hiszen a statisztikák azt mutatják, hasonló esetben a gyermekek általában nem magyar iskolában tanulnak.

Emellett ugyanakkor a szakoktatás régiónként történő fejlesztését tartja igen fontosnak. „Az, hogy magyarok vagyunk, sajnos csak akkor működik, ha tele a has. Ha nincs munkahely, ha a tömbmagyarságban vannak olyan települések, ahol minimálbért adnak ugyanazért a munkáért, amiért szórványban a háromszorosát fizetik, addig megmarad a tendencia, hogy Székelyföldről elmennek Brassóba, Szebenbe vagy éppen a fővárosba a szakmunkások” – fogalmazott Benedek Zakariás. Összegzésként egy gazdasági háttér kiépítésének szükségességéről szólt, amely által támogatható, megmenthető lenne a szórvány.

 

A legfőbb cél

A minőségi magyar tannyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, megőrzése és javítása egyaránt fontos szórványban és tömbben – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöki tanácsosa kiemelte, szórványban elengedhetetlen minden egyes magyar helyszín megtartása, megerősítése. Úgy vélte, fontos összehangolni mindazon törekvéseket, amelyek egyrészt a végvár jellegű oktatási helyszíneket támogatja és védik, s amelyek a tömbmagyar oktatás minőségét is javítani tudják. A szülőföldön való boldogulás és ennek megerősítése mindannyiunk célja, bármilyen szervezetről, intézményről van szó, ám az itthon maradáshoz, az anyanyelven való boldoguláshoz lényeges tényező az állam hivatalos nyelvének ismerete – szögezte le.

Álláspontja szerint, ha a magyar tannyelvű iskolák nem tudják biztosítani a román nyelv hatékony oktatását és elsajátítását a magyar gyermekeknek, akkor egyrészt a diákok nem tanulnak meg románul, és igyekszenek valahogy mindig magyar vonalon tanulni. Másrészt váltás esetén román középiskolába, öt-nyolc osztályos tagozatra, román tannyelvű egyetemre mennek, esetleg nem itthon, hanem az anyaországban folytatják tanulmányaikat. Ez utóbbi már középiskolától tömbben is jelenség – mutatott rá a szakember. A magyar pedagógusképzés helyzetéről szólva kifejtette: dinamikája, alkalmazkodási lehetőségei messze lemaradnak a társadalom, a közoktatás, a munkaerőpiac által megfogalmazott elvárásoktól, ezért a helyzet stratégiai tervezést és mielőbbi beavatkozást igényel.

Mint fogalmazott, közös érdekünk, hogy a román közoktatási törvénykezésben ne csak adott legyen a magyar nyelven történő oktatás lehetősége, de ennek érvényt is tudjunk szerezni.

A korábban Hargita megye tanfelügyelőjeként, jelenleg pedig iskolaigazgatóként tevékenykedő Ferencz-Salamon Alpár a Szülőföldön magyarul program kapcsán néhány számadatot is ismertetett. A romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatását célzó programra a 2011–12-es tanévben 156 052 pályázat érkezett, míg a 2017–18-as tanévben 144 648, azaz hat év alatt 11 400-zal csökkent az igénylők száma. Székelyföldön 2011–12-ben 91 880, 2017–18-ban pedig 85 895 pályázatot jegyeztek, míg az összes többi megyében 64 ezerről 58 ezerre csökkent az igénylések száma – mutatott rá.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 703
szavazógép
2018-08-09: Család - :

Gyermekeink

2018-08-09: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Hazaárulók országa

Csak azon lehet csodálkozni, hogy most épp nem mi, magyarok vagyunk a hazaárulók. Hanem az államelnök – állítja nyárias hévvel Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke.