Szent István ünnepe Szentkirályban

2018. augusztus 20., hétfő, Közélet

Sepsiszentkirály az egyetlen olyan falu Háromszéken, amely államalapító királyunk emlékét nevében őrzi. Augusztus 20. alkalmából tegnap ökumenikus istentiszteletet tartott a település három magyar történelmi felekezete a református templomban. Igét hirdetett Bustya János helybeli református lelkipásztor, a nagyimát Kacsó Sándor illyefalvi plébános mondta. Megkoszorúzták a templom előtt álló Szent István-szobrot.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Bustya János előimájában Mózes könyvéből olvasta az igeparancsolatokat. A Szent Istvánra felszentelt helybeli katolikus kápolnában szombaton celebrált kápolnabúcsún elhangzott szentbeszéd intelmeire emlékeztette a jelenlevőket. Minél távolabb kerül az ember Isten törvényeitől – részletezte igehirdetésében (Móz. 2. k. 20:1–2) –, annál gyarlóbbá és védhetetlenné lesz, és érezhetően eltávolodik Istentől. A régi szigorú egyházi törvényekre a mai ember gyakran rácsodálkozik, pedig ezeket István király is belefoglalta intelmeibe, és jelen körülmények között is időszerűnek tűnnek. Ezek a törvények alapozták meg később a tízparancsolat szigorúbb kinyilatkoztatását, és csakis a tízparancsolat tiszteletben tartása révén tudja megélni az ember saját szabadságát, csak ennek előírásai szerint élve tudhat küzdeni és legyőzni az élete folyamán megjelenő korlátokat.

Isten törvényei, a tízparancsolat jótéteményként védi tehát életünket – az elmondott elméleti gondolatsort István király parancsaival példázta a jelenlevők számára a lelkipásztor.

Az úrasztala mellett Kacsó Sándor Szent István intelmeit értelmezte nagyimájában. Tanulságképpen kiemelte a nagy király életpéldázatát a jelenlevők számára, mindazoknak, akik az ősöktől, a nagy régiekről óhajtanak ma is tanulni. Az ünnepi áldás után Sepsiszentkirály három magyar történelmi felekezete és a helybeli Kőhíd Egyesület képviselői virágkoszorút helyeztek el Szent István mellszobrához, elhangzott nemzeti imánk és a székely himnusz.

Szentkirály mellett amúgy az egykori magyar államalapítás és az alapító Szent István király emlékünnepét üli ma a földkerekség magyarsága ott, ahol még anyanyelvünkön tartanak szentmisét, istentiszteletet, s ahol még magyarul szól a templomi ének, a zsoltár.

A magyar államalapítót 1083. augusztus 20-án szentté avatták, azóta játszik jelentős szerepet Szent István emléke a magyarság körében. 1686-ban XI. Incze pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzék meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját mindenki számára, és Budára vitette a Szent Jobbot. A magyar forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ün­neplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, s így a székesfehérvári 1938-as országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte át. A rendszerváltás után az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve, állami ünneppé nyilvánította.

Másképpen alakult ez a történelem folyamán Erdélyben és Székelyföldön. A keresztény templomokba bevonult a történelem, úgymond csendes vallásos ünnepként ott emlékeztek Szent István tetteiről, országlásának hozadékairól. Erdély-szerte nagy templomok tartják védőszentjüknek Istvánt, az erdélyi püspökség alapítása is az ő nevéhez fűződik. Megyénkben a perkői négykaréjos kápolna is az ő nevét viseli, falfestményén őt, Szent Lászlót, Szent Imrét és szent Gellért püspököt azonosították. Háromszéken öt katolikus templomot szenteltek tiszteletére. Tegnap Kovásznán, Árkoson és Sepsiszentkirályban, ma a Perkőn, Mikóújfaluban és Sepsiszentgyörgyön zajlanak tiszteletére a búcsús és emlékező szentmisék.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2870
szavazógép
2018-08-20: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Ünnep, itt és most

Azért jó ünnepelni. Szent István-napi búcsún, istentiszteleten részt venni, együtt örülni, büszkének lenni, államalapítónk szobrát körülállni, koszorúzni, visszatekinteni, emlékezni, tanulságot vonni, erőt meríteni.
2018-08-20: Közélet - Nagy D. István:

Kelemen Hunor: Rossz úton Románia

Alapos és nem túl sok jóval kecsegtető elemzéssel szolgált a román társadalom és az ország általános helyzetére nézve Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki a Sic Feszt meghívottjaként Demeter Ferenccel, Mikóújfalu polgármesterével közéleti-politikai témákat boncolgatott a Pengeélen című beszélgetés során. A szövetségi elnök két, szerinte alapvető problémát jelölt meg, amivel a döntéshozóknak, véleményformálóknak sürgősen törődniük kellene: egyrészt az ország sorsát illető, legalább középtávú vízió hiánya, másrészt az egyre hangsúlyosabb társadalmi polarizáció és ennek folyamodványaként a rendszerváltás óta talán legalacsonyabb szintet megütő közbeszéd. Kelemen Hunor szerint, ha ezen az úton halad, Románia egyre közelebb kerül egy fundamentalista-szélsőséges társadalmi rend kialakulásához.