Hétköznapok az Oltfej kapujában

2018. szeptember 4., kedd, Faluvilág
Mikóújfalu kicsit kilóg a környékbeli falvak sorából, az Olt völgyének változatos, hasznosítható kövei a múltban és a jelenben is megélhetést biztosítottak, apáról fiúra szállt a kőfeldolgozás és -faragás megtartó mestersége. Emellett a takarmánykészítés, az állattartás, az erdőkitermelés vagy a fafeldolgozás sokkal kevesebbet nyújthat az itt élőknek.
  • Épül az ivóvízrendszer. A szerző felvétele
    Épül az ivóvízrendszer. A szerző felvétele
Régi óhaj,
hogy megfelelő hozamú és minőségű ivóvizet kaphassanak a régmúltból örökölt, az évtizedek során megviselt helyi hálózatból, amely éppen elég gondot okozott mindig a településvezetőknek, de eddig is ez látta el a Kicsipatakból a falut ivóvízzel – derült ki a Demeter Ferenc polgármesterrel folytatott beszélgetésből. Egyik nagy hibája, hogy téli időkben nem nagyon elégítette ki a fogyasztók szükségleteit.
– Épül a vízgyűjtő és ivóvízszűrő berendezés a Kicsipatak beömlési övezetében, amely végül nemsokára jó minőségű erdei ivóvízzel látja el az egész települést – mondta Demeter. – Bár szerte a vidéken érezteti hatását a szárazság, a Kicsiptak eléggé állandó vízhozamúnak tűnik. A tisztítás-lecsapolás egy szűrőházban történik, természetes módon, folyami kavicson és homokágyakon megy át a víz, majd egy klórozóberendezés teszi ihatóvá. Mindent önerőből, az elmúlt években megspórolt alapokból fedezünk, 100 ezer euró a munkálatok értéke. Kiváló kivitelezőre találtunk, a megyénkbeli Baumeister cég lelkiismeretes munkát végez.
– Mi a helyzet a szennyvízgyűjtő rendszerrel?
 – Végre itt is látjuk az alagút végét. A csatornahálózat már a földben van, az ülepítő- és derítőállomást azonban a kivitelező bukaresti cég nem fejezte be, még hiányzik a derítési folyamat egy eleme. Ígéretük szerint remélhetőleg október végére megoldható lesz. S mert a villamos energiával való ellátás is az infrastruktúra része, az Electrica cég uniós pályázati alapjaiból – 2 millió lej értékben – hamarosan megkezdi a villanyhálózat teljes cseréjét, amely eddig elég sok panaszra adott okot. Az új hálózat megfelel majd az egyre növekvő fogyasztásnak is.
– Ugyancsak szükséges az utcahálózat aszfaltozása.
– Egyetlen mellékutcánk sincs korszerűsítve. Most készíttetjük a tervet, amellyel szeptember végén, október elején pályázni akarunk kormánypénzre. A Patak utcát szeretnénk leaszfaltoztatni 1,5 km hosszúságban.

Szűkös költségvetésből
– Láttuk, hogy félig-meddig sikerült felújíttatni a sportpályán levő épület is.
Megújult a sportház, jöhet a falunap
– Igen, azért csak félig-meddig, mert a közösségi események alkalmával eddig is használt első épületrészt, amely tűzvész áldozata lett, sikerült kívül-belül elkészíteni, ismét használható rendezvényekre, de a hátsó rész, ahol a tekepálya van, csak kívülről mutatós, tetőzeti részében pályázati pénzből még vendégszobákat szeretnénk kialakítani. Lenne abban hely egy zeneteremnek is, amelyre szüksége van fúvószenekarunknak. S mert hagyományos, idén is szeretnénk megszervezni egy községi napot, szerényebbet, helyi műsorokkal. Nagyon szűkös a költségvetésünk, szeptember után még a fizetésekre sincs fedezet, nem tudjuk folyósítani a betegek gondozói pénzét, nem tudjuk kifizetni a villanyszámlát. A tavalyi összegnek idén csak a felét kaptuk, s nagyon úgy néz ki, hogy még abból is el akarnak venni, ami most év végén járna. Tovább keseríti a helyiek életét az orvoshiány, eddigi erőfeszítéseink nem hoztak eredményt, de most a parlamenti képviseletünknek köszönhetően vélhetően olyan változás születik, miszerint a városon dolgozó orvosok nyithatnak munkapontokat vidéki településeken is. Ha a jövőben egy fiatal orvos mégis falunk mellett döntene, mi fenntartunk számára egy lakást a fiataloknak épített ingatlanban. Igyekszünk korszerűsíteni a körorvosi rendelőnket, hogy az se legyen akadály az ide érkező szakember számára. Erre a munkálatra a LEADER-programnál szeretnénk pályázni. A gondok azonban gyorsan születnek. Pályázatot szeretnénk benyújtani a helybeli Fejér Ákos Általános Iskola újabb épületének felújítására, bővítésére, hő- és hangszigetelésére is a Regionális Operatív Programhoz.  
– Tudtommal Mikóújfalunak négy magyarországi testvértelepülése van: Mikóháza, Mikófalva, Bálványos és Balószög.
– Élnek a kapcsolataink, mindeniket meghívjuk a szep­tember 8-ára tervezett községi napra – mondta Demeter. – Legutóbb, április 18-án a Kecskemét közeli Balószögön volt egy csoportunk, ahol egy nagyobb méretű ajándék kőkeresztet állíttattunk Erdély elszakításának évfordulója alkalmából. Balószög tavaly egy harangot adományozott a ravatalozónkra.

A keresztfaragó
Urszuly Sámuel keze alól került ki az ajándék kereszt, amelyet Balószögön állíttatott fel az újfalusi küldöttség. Gyerekkoráról, munkásságáról, fiatalkori meghurcoltatásáról, köztéri faragványairól beszélgettünk.
Urszuly Sámuel
Elmondta, családi örökség számára a kőfaragás, már kisebb gyermek korában szerszámot adtak a kezébe, hogy gyakorolja a kő alakítását. Mert szülei nem álltak be a kollektívbe, a család Bácstelekre költözött, ott pedig románul kellett tanulnia az iskolában. A kollektív gazdaság foglalta el családi házukat. Ötödikes korában került a Mikóba, de több osztálytársával 1953-ban onnan is eltanácsolták, a fogarasföldi Dézsa helységbe került, és a szomszédos Vajdarésen végezte el ismét román nyelven a VII. osztályt. Brassó aztán már közelebb volt a szülőföldjéhez. Szakiskolásként, Szikszay tanár úr tanítványaként fiatalkori kalandba keveredett, a Sztálinváros melletti Cenk-hegy oldalában, ahol sötétebb színű fenyősávokkal volt olvasható a generalisszimusz neve, fenyőirtásra biztatták. Kapóra jöttek a politikai rendőrségnek a magyarországi ötvenhatos események, amibe ismét belekeverték, de kiskorúként „átnevelve” sikerült megszabadulnia. A Brassóban letett érettségi után több jeles üzemben elsajátította a fémmegmunkáló gépészmesterit, s ennek a tudásnak a birtokában kerülhetett haza 1969-ben az Olt völgyi Puiu-bányába főgépészmesternek. Nyugdíjazásáig ott dolgozott.
Kőből faragott emlékművei albumba kívánkoznának, csak néhányat említünk közülük: a tudós-történész és füvész Benkő József középajta-szőlőskerti emlékköve, a Fejér Ákos nevét viselő mikóújfalusi iskola homlokfalát díszítő féldombormű, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150. évfordulójának az intézmény udvarán felállított emlékműve. Miként elmondta, közelebbről a Máltai Szeretetszolgálat újfalusi táborába kérték, hogy faragjon egy oda illő jelképet. „Nevünk alapján sokan román eredetűnek tartanak minket – fejezte be a kő mestere –, holott katolikus magyar örmény családként érkeztek őseink Moldva felől Gyergyóba, s ez ott emléktáblán van megörökítve, de az interneten is olvasható. Gyergyóból telepítették ide családunk őseit a vidéken garázdálkodó rablók megfékezésére.”

Kitartással és áldozatok révén,
erősödött meg fokozatosan Mikóújfaluban a mintegy kétszáz lelket számláló református egyházközség. Teljesen felújított kis templomának a tornyában levő XVIII. századi harang ugyancsak gondolkodóba ejtett (Curavit fieri Nicolaus Miko de Bodok. Anno 1768). Lelkipásztorukkal nem sikerült találkoznunk, hogy a történeti gyökerek felől érdeklődjünk.
– Gondokkal élünk – mondta az egyházközség gondnoka, Szép Lőrinc megyebíró –, mert az egyházfenntartás még a lelkészi fizetést sem ütné. A tiszteletes úr pályázatokkal próbálkozik, el kellene készíttetni a templomfal sarokelemeit, az épületre esővízcsatornákat kell szerelni. Tavaly elvégeztük a belső meszelést és padokat csináltattunk. Sok munkát adott a lelkészi lakás is, miután megvásároltuk, mert a régi épületet, amely fenn volt a falu közepén, el kellett adnunk. Az új papi lakás konyháját alakítani kellett, cserepeztünk, a tetőtérben manzárdot alakíttattunk ki. Tervükben van egy teakonyha, ami rendezvényeink alkalmával elengedhetetlen. Erre is készült pályázat. Lelkészünk nélkül ingatlanjainkat nem tudtuk volna megőrizni és felújítani.

Trófeák között
A település bejáratánál egyre gyarapodik a Mikóújfalusi fogadó. Csárdának is beillik, amolyan főút menti vendéglátóhely, ahol újfalusi szakácsnő helyi ízekkel készít ételkülönlegességeket, s ahol nyolc személy vagy átutazó vendég tud rendezett szálláshelyen éjszakázni is.
Fogadó a falukapuban
Mindenütt látni a tulajdonos asszony, Sylvester Erika ízlésének nyomait, az egység székely jellegének jelképeit. De mert Kusztora Levente vadgazdamérnök és társasága is gyakran látogatja a fogadót, rendezvénytermében megtekinthetőek Afrika ismert állatvilágának trófeái, trófeakülönlegességei is. Reggel tíz és este tíz óra között lehet ezt a termet igénybe venni.
Gyakran keresik fel a fogadót a lovasok, köztük a sepsibükszádiak is, nemkülönben motoroscsapatok. Előnyös földrajzi helyzete és méretes gulyásreklámja okán határon túliak s román átutazók is előszeretettel látogatják.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 62
szavazógép
2018-09-04: Magazin - :

Börtönbüntetésre ítéltek két újságírót Mianmarban

A Reuters hírügynökség két tudósítójának börtönbüntetésre ítélése Mianmarban aláássa a média szabadságát, a nyilvánosság információhoz való jogát, valamint a jogállamiság fejlődését az ázsiai országban – jelentette ki az EU külügyi szolgálata tegnap.
2018-09-04: Gazdakör - Bokor Gábor:

Kiváló kukoricatermésre számítanak

Jónak ígérkezik a kukoricatermés, a gazdák körében a tavaszi szárazság miatti pesszimizmust kezdi felváltani a bizakodás. Úgy számolnak, a más kultúrák veszteségeit pótolhatja idén a kukorica. A tengerit jól lehet értékesíteni, az állatok takarmányozására is sokat használnak fel, ha megfelelő a nedvességtartalma, könnyen tárolható is – sokan ezért iktatják a vetésforgóba a kukoricát. Egyelőre a silókukorica betakarítása kezdődött el, a szemes kukoricára jövő hónapban kerülhet sor.