Testvértelepülések tükörképeDálnok alakuló arca

2008. augusztus 5., kedd, Riport

A cserszegtomaji küldöttség

Falunapok: szellemi értékcsere

A manapság sokasodó magyar—magyar testvértelepülési kapcsolatokat úgy is tekinthetjük, mint a magyarságot országhatárokon kívül-belül összehozó, érzelmi és gondolati szférákban egyesítő népi diplomácia jelenségeit. A témával először a nemrég újra községi státust szerzett Dálnokban, a harmadízben megtartott falunapokon szembesülhettünk, ahol elsősorban nem a kötélhúzás vagy a lepényevés, a mindenáron Guinness-rekordot dönteni kívánó műsorszámok voltak a rendezvény fő elemei — természetesen, ezekre a sport- és szórakoztató programokra is szükség van —, hanem amint Márton László polgármester a Dózsa monumentális szobra előtt tető alá hozott színpadon a megnyitón mondta: ha Dálnokról beszélünk, akkor rögtön a történelemnél kötünk ki.

A témát aztán Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató a dálnoki Veress família jelességeiről tartott színes és a közönség fantáziáját megragadó sodrású szabadelőadásában fejtette ki.

A dálnoki falunapok hallgatósága között találtuk két magyarországi testvértelepülés polgármesterek vezette küldöttségét is, amelynek tagjai olyan magyar történelmi leckét láthattak-hallhattak, amilyenre otthon, legalábbis Erdély vonatkozásában, nem nagyon van alkalmuk. Dálnok esetében ez a szellemi értékcsere folyamatos. A mostanit megelőző falunapokon Veress Dániel-emlékkiállítást rendeztek, a dálnoki származású, mikós Kicsi Sándor lexikonszerkesztő és szépíró válogatott műveit tartalmazó kötetet adtak ki, és jelenleg is készül a népes és többágú dálnoki Veress családról egy újabb kötet, amelyről ugyancsak Kónya Ádám szólt.

Ezt a kulturális mozgásirányt figyelve jöhettünk rá, hogy a mi székelyföldi településeink falunapos, ,,cserekereskedelemre" alkalmas és versenyképes kínálata ez a szellemi hozomány. Dálnok esetében ennek lendületet ad a községet évtizedeken át falusorba degradáló állapotból való kitörés, és hosszú évekre porciózható távlatokat nyit a község páratlanul gazdag története. Dálnokban nem szólam, hanem valóság a múltra épülő jövőformálás. Csupán példaként említem, hogy az önkormányzat terveiben szerepel a Beczássy-kúria és a hozzá tartozó dendrológiai park megvásárlása, az épület felújítása és polgármesteri hivatal székhelyévé alakítása. Ezzel a létesítménnyel olyan településmaggá alakul a dálnoki Porond és környéke, a községközpont, amely egy értékes műemlék épülettel, nagy hírű dendrológiai parkkal, az iskola és az iskolakert szépségével és hasznosságával, az ugyancsak műemlék értékű református templommal, az impozáns, egykori gazdasági erőre, módosságra valló lelkészi lakkal s egy monumentális Dózsa-szoborral rendelkezik. Innen egy mosolygásnyira található az ugyancsak felújításra váró kultúrotthon és volt szövetkezeti épület, s halljuk, hogy a domboldal festői környezetében lévő Borbáth-kúriát is megvásárolta Ördögh Gábor vállalkozó, aki ígérete szerint a nagy értékű udvarházat visszaállíttatja eredeti szépségébe és állapotába. Erre az ingatlanra és környezetére azért is fel kell figyelnünk, mert itt töltötte kora gyermekkorát Márkosfalvi Barabás Miklós, akinek a neve azonnal azt a gondolatot indukálja, hogy az új gazda minden bizonnyal felfigyel erre a szellemi hozományra is, és valamiképpen — emlékszobával, emléksarokkal, emléktárgyakkal, korabeli bútorral — emlékezteti az utókort a magyar nemzeti érzelmű festészet e nagy mesterének dálnoki éveire.

Nos, ez az a — felsorolásunkban korántsem teljes — pakk, szellemi radináskosár, amellyel a dálnokiak a falunapokon önmaguknak és vendégeiknek kedveskedhetnek. Bennünket az is érdekelt, hogy miként reagálnak erre a messziről érkezett vendégek, mit kapnak és mit adnak cserébe, hogy a népi diplomácia szintjén a magyar—magyar kapcsolatokat élénkítsék, bensőségesen emberivé, kulturálttá tegyék.

Előbb Gyuk Jánost, a Balaton-felvidéki Cserszegtomaj polgármesterét kérdeztük, aki a szó fizikai értelmében is kimagasló személyiség, hisz a dálnokiak singgel 208 centiméterre mérték a magasságát, amit a robusztus alkatú, többszörösen újraválasztott polgármester mosolyogva igazított helyre: cipősarok nélkül ,,csupán" 196 centi a magassága, s ezzel arányos a vállszélessége és mellbősége is.

Cserszegtomaji — háromszéki testvértáborozás

Gyuk János: A dálnoki testvérkapcsolatok folytán alakult úgy, hogy cserszegtomaji gyermekek nyaraltak Csernátonban. Ebben az évben először volt testvértáborozás. A dálnoki gyermekek Cserszegtomajon voltak tíz napig, s a mieink Felsőcsernátonban ismerkedtek a székelyföldi, az erdélyi környezettel. Nagyon tetszett nekik az erdélyi táj, az itteni emberek. Ha minden igaz, jövőben is folytatjuk az ilyen táborozást. A tavaszi, a májusi cserszegtomaji falunapokra meghívtuk a dálnokiakat. Ez is kétnapos rendezvény műsorokkal. Az idei falunapoknak az volt a különlegessége, hogy a dálnokiaktól kaptunk két szép székely kaput ajándékként. Egyiket a polgármesteri hivatal új bejáratához állítottuk, a másik az iskola elé került. A falunapokon, a dálnoki küldöttség jelenlétében és közreműködésével avattuk fel.

— A Duna-deltában az egyik magyar vállalkozó székely kaput állíttatott a panzió bejáratához. Az ottani lipovánok nagyon vallásosak. Mikor a kapu előtt elmennek, keresztet vetnek. A cserszegtomajiak hogyan fogadták a dálnoki székely kaput?

— Nagyon örültek, ez a mi településünkön újdonság. Megállnak előtte, megcsodálják, sokan nem is tudják, hova tegyék, mert még nem láttak ilyent. Külön érdekesség volt, hogy a kapukat a dálnoki polgármester, Márton László vezetésével háromszéki mesterek, a dálnoki tanárok állították fel. A gelencei Both testvérek faragták.

A dálnoki falunapokon a székely kapukról más vonatkozásban is hallhattunk. Kónya Ádám vonatkozó beszédéből idézem:

A Székely Nemzeti Múzeumban büszkén mutatjuk az 1733-ban készült székely kaput, amely a Kárpát-medence legrégebbi, ma is talpon álló művészi alkotása, s amelyet Veress Péter uram állíttatott, és ezen a kapun a gyalogbejárat fölött hat kerek csigadíszes lyuk van, jelezve, hogy a kapu gazdája hatökrös gazda, erős gazdasággal rendelkezik. Veress Péter felmenőit még Bethlen Gábor idejéből, az 1619-es összeírásból ismerjük, amikor Veress Benedek és Veress Ferenc a maximális gazdasági erőt jelentő ökrökkel rendelkezik. A gépkorszakot megelőző idő ez, amikor az igavonó állatokkal mérték a gazdaság erősségét. Ez volt a fokmérő. Mindkettejüknek hat ökre volt. Veress Péter nem herdálta el az örökölt javakat, hanem megtartotta és gyarapította. Szabad ember volt, s a kapujára ezért tette fel a galambdúcot is. Mert ezt csak nemes ember tehette. A galambdúc is rangjelző.

A következőkben arra kérem Gyuk János polgármestert, hogy az általa vezetett községről szóljon. Cserszegtomaj elektronikus honlapján is elérhető információkat közvetítve mondja:

— Cserszegtomaj festői környezetben fekvő község a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi-hegység lábánál. Szinte egybeolvadt már a három szomszéd településsel, a gyógyfürdőjéről híres Hévízzel, a kastélyáról országosan ismert Keszthellyel és Rezivel, ahol egy festői várrom található. A Balaton közelsége is sok vendéget csábít a településre. Saját nevezetességei is méltán teszik népszerű üdülőhellyé Cserszegtomajt. Egyik híressége a 32 méter magas Margit-kilátó, itt felvonó is működik. A kilátó mellett található az az országos hírű arborétum, amelyet Horváth Jenő, a kilátó építője hozott létre, és benne több száz fenyőfaj megtalálható a világ számos országából. Európában is egyedülálló az 52 méter mély és három kilométer hosszan feltárt kútbarlang, amely csak vezetővel látogatható. A település névadója a Cserszegi Fűszeres nevű bornak, amely 1988-ban Londonban elnyerte A világ bora címet. A helyi Borút Egyesület is róla kapta nevét. Másik nevezetesség a látványnak is csodálatos Várszínház, amely mellett egy boronaházakból álló kis skanzen is látogatható. A volt iskolaépületben található a Paraczky Ferenc-emlékterem honismereti és iskolatörténeti kiállítással. A látnivalók megtekintése mellett sportolási lehetőségeket biztosít a 2006-ban átadott sportpályája. Új szolgáltatás a 2007 májusától működő Teleház. A település rendezvényei közül kiemelkedik a nyári nemzetközi Szabad Művészet Alkotótábor, a májusi falunap és az Orbán-napi borverseny, a július első hétvégéjén megrendezett borfesztivál, szeptemberben pedig a Szüreti Napok.

— Polgármester úr, hányadszorra vannak itt, Háromszéken?

— Második alkalommal. Tavaly óta sok minden változott Dálnokban. A község szemmel láthatóan fejlődik. A nálunk nyaraló dálnoki gyermekek is nagyon jól érezték magukat Balatonhévízen, mint ahogyan cserealapon a mieink is Felsőcsernátonban és környékén. A dálnoki székely kapu azért is nagy-nagy élmény nekünk, mert az iskola végzősei is ez alatt ballagnak el. Büszkék vagyunk erre a kapcsolatra.

— Van-e a Cserszegtomaji Fűszeres boron kívül más különlegessége a hegyközségnek?

— A Cserszegtomaji Fűszerest Keszthelyen nemesítették. Ott a közelünkben Keszthely és Hévíz, ami vonzóvá teszi Cserszegtomajt is. A Balaton három kilométerre található a településtől. Cserszeg és Tomaj valamikor két település volt. A Tomaj egy nemzetség neve, Cserszeg hegyközség volt sok szőlőssel, a házak tetőzetét cserszeggel rögzítették, innen a neve.

— Mióta polgármester ?

— Az ötödik ciklusban vagyok 1990 óta. Független képviselőként. A településen nincs is párt. Cserszegtomaj tizenhárom négyzetkilométeren fekszik. Van egy központ, ahol kiépült a falumag. Elkészült a telefonhálózat, nem volt gáz, most van. Utakat aszfaltoztunk, csatornáztunk. Új polgármesteri hivatalt építettünk, sportpályát. Egy üdülőfalut működtetünk. Óvodát bővítettünk. Nagyon sok infrastrukturális beruházás történt.

— Itt, Erdélyben elképedve halljuk és olvassuk a magyarországi falurombolásos híreket. Cserszegtomaj esetében mi a helyzet?

— A település lélekszáma 1990 óta ezer fővel nőtt, jelenleg 2700 lakosa van. 650 hektár területet bevittünk belterületbe. A további fejlődés így biztosított. Évenként száz-száz fővel nő a település népessége. Óvodát kell bővíteni.

— Van-e Dálnokon kívül más testvértelepülésük?

— Van. Hajdúdorog. A régi magyar településekkel tartjuk a kapcsolatot a Kárpát-medencében. Nekünk elsősorban egymás gazdasági és kulturális értékeire, a közös történelemre kell figyelnünk.

Hozzászólások
Szavazás
Ön beoltatta-e magát koronavírus ellen?








eredmények
szavazatok száma 1788
szavazógép
2008-08-05: Magazin - x:

Szögletes görögdinnye

Négyszögletes japán görögdinnyével kedveskedik vásárlóinak egy moszkvai áruházlánc.
A dinnye négyszögesítése három évtizede a Sikoku-sziget termesztőinek sikerült. Azóta módszerüket más japán termesztők is meghonosították, de a szigetországban a kúp alakú dinnye sem ritkaság ― olvasható a Lenta orosz hírportálon.
2008-08-05: Gazdakör - Incze Péter:

Silózás (Idényben)

A takarmányok tartósításának egyik széles körben elterjedt módszere az erjesztés, ismertebb nevén a silózás, melynek során a növény felületén található baktériumok a növény szénhidrátjaiból (cukrok) különböző szerves savakat (tejsav, ecetsav, propionsav) állítanak elő, amelyek konzerválják a takarmányt. A silózásra kerülő takarmány szénhidrátjainak egy részéből szerves savak keletkeznek, ezek milyensége és mennyisége jelentősen meghatározza a silózott takarmány értékét, a belőle etethető mennyiséget. A silózás során az a célunk, hogy a keletkezett szerves sav mennyiségének minél nagyobb részét a tejsav tegye ki, és csak kevés más szervessav-féleség képződjék. Jónak mondható az a siló, amelyben a szervessav-tartalom 70 százalékát a tejsav teszi ki, illetve az ecetsav részaránya nem több 30 százaléknál.